Az Európai Parlament megkezdte kétnapos, brüsszeli plenáris ülését. Hans-Gert Pöttering az ülésszak elején üdvözölte a május 20-ai bulgáriai EP-választáson mandátumot szerzett 18 új képviselõt.

 Az Európai Parlament megkezdte kétnapos, brüsszeli plenáris ülését. Hans-Gert Pöttering az ülésszak elején üdvözölte a május 20-ai bulgáriai EP-választáson mandátumot szerzett 18 új képviselõt.

Az Európai Parlament elnöke az ETA-nak a tûzszünetet felmondó bejelentése kapcsán azt mondta, az EP ?vállt vállnak vetve áll a spanyol nép mellett", és ?elítéli az erõszakot mint a  politikai célok elérésének eszközét". Pöttering a parlament szolidaritásáról biztosította a terrorizmus áldozatait.

Sophia In 't Veld (liberális, holland) arra kérte a házelnököt, kérjen magyarázatot a moszkvai polgármestertõl és az orosz elnöktõl arra az erõszakos bánásmódra, amelyet õ, valamint képviselõtársa, Marco Cappato (liberális, olasz) és mások voltak kénytelenek elszenvedni a moszkvai békés ?meleg büszkeség" demonstráción a múlt hétvégén. Hans-Gert Pöttering azt mondta, meg fogja tenni a szükséges lépéseket.

Elsõ napirendi pontként az Európai Unió intézményi reformjáról vitáznak a képviselõk. A parlament megvitat egy EP-jelentést is, amelyben a képviselõk a júniusi európai tanácsi üléstõl világos menetrendet kér arról, milyen lépésekben tervezik a tagállamok életbe léptetni az alkotmány helyett elfogadandó uniós alapszerzõdést.

Ezt követõen az EU kül- és biztonságpolitikai fõmegbízottja, Javier Solana részvételével folytatnak vitát a közel-keleti helyzetrõl.

Az EP szavaz arról a költségvetési módosításról, amelynek értelmében az EU Szolidaritási Alapjából Magyarország 15 millió eurót kap a 2006-os árvizek során elszenvedett károk mérséklésére.

Az EP az európai vízum-információs rendszerrõl szóló jelentéseket is megtárgyalja, ezen kívül napirenden szerepel az európai mûvészek szociális biztonságáról, valamint az EU gyümölcs- és zöldségreformjáról szóló jelentés is.

A parlament csütörtök reggel a júniusi EU-csúcs elõzményeként folytat vitát a hamarosan véget érõ német soros elnökség képviselõinek részvételével.

Vita az EU intézményi reformjáról

Az EP-képviselõk szerda délután vitáztak arról csütörtökön megszavazandó jelentésrõl, amelyben a parlament kimondja: egyértelmû elképzelést vár a tagállamoktól a júniusi csúcs után arról, milyen lépések vezetnek el az EU intézményi reformjáról szóló megállapodáshoz. A képviselõk a demokráciát, az átláthatóságot és a polgárok jogait erõsítõ szerzõdést akarnak – mégpedig 2008 végéig.

Az Enrique Barón Crespo (szocialista, spanyol) és Elmar Brok (néppárti, német) által jegyzett jelentés vitájában, az elõbbi támogatásáról biztosította a német elnökség erõfeszítéseit és azt mondta, a tagállamoknak a meglévõ alkotmányszerzõdés alapján kell kompromisszumos megoldást találniuk. Barón Crespo szerint a szerzõdésben ezen felül foglalkozni kell a klímaváltozás, az energiaügy, a szociális modell, a terrorizmus és a civilizációk közötti párbeszéd kérdéseivel is.

A képviselõ úgy vélte, a Tanács nem ülésezhet zárt ajtók mögött, és az új szerzõsésrõl szóló kormányközi konferenciára EP-képviselõket is meg kell hívni.

Elmar Brok az EU megfelelõ mûködéséhez szükséges tényezõk között a következõket sorolta fel: a kül- és biztonságpolitika reformja, közös energiapolitika, a közös külügyminiszteri poszt létrehozása, az EU jogi személyisége, az intézmények közötti megfelelõ egyensúly, a nemzeti parlamentekkel való megújult kapcsolatok, minõsített többségi szavazás a bel- és igazságügyi együttmûködésben.

A képviselõ hozzátette, a tagállamoknak egyenlõknek kell lenniük, és Európának nem szabad szétszakadnia. Az EU nem fogja kiváltani a nemzetállamokat, és nem is lesz soha állam – mondta Brok.

A soros elnökség részérõl Günter Gloser, német Európa-ügyi miniszter azt mondta, döntõ az EP támogatása az intézményi reform kérdésében. A parlament elé terjesztett jelentést kiegyensúlyozottnak nevezõ Gloser hozzátette, meg kell tartani a polgárok túlnyomó többsége által elfogadott szerzõdés lényegét.   

A miniszter elmondta, számos ügyben, így a szerzõdés szerkezetérõl nincs még egyetértés, viszont a tagállamok képesek lesznek megoldást találni. A tagállamok nagy többsége meg akarja tartani az alkotmánytervezet legnagyobb részét – tette hozzá Gloser. A német EU-miniszter azt mondta, van még, akit meg kell gyõzni, és túl korai lenne még pontos javaslatokkal elõállni. A tervezetet csak a júniusi EU-csúcson fogják bemutatni – mondta.

Gloser szerint a tagállamok többsége egyetért abban, hogy tegyék jogilag kötelezõ hatályúvá az alapvetõ jogok chartáját. A miniszter támogatásáról biztosította az EP által javasolt menetrendet, amely szerint még a 2009-es EP-választás elõtt le kell zárulnia a folyamatnak, így legkésõbb 2008 elején meg kell kezdeni az új alapszerzõdés ratifikációját

Margot Wallström uniós biztos azt mondta, az Európai Bizottság üdvözli a jelentést, amelynek fõ mondanivalójával egyetért. A bizottság alelnöke is azt mondta, 2009-ig meg kell lennie az új szerzõdésnek. Ehhez az EB júliusig kész véleményezni a csúcson bemutatandó tervezetet.

Wallström szerint meg kell maradnia az alkotmányszerzõdés lényegének, meg kell tartani a közösségi módszert, a bizottság kezdeményezési jogkörét. A biztos támogatólag szólt még az ?egypilléres" felépítésrõl, a jogi személyiségrõl, a minõsített többségi szavazás kiterjesztésérõl, és az Európai Parlament megerõsített szerepérõl is. A bizottság támogatja az alapvetõ jogok chartájának kötelezõ jogi erejét is.

Í?igo Mendez de Vigo (néppárti, spanyol) kiemelte az ?energiaszolidaritás" a klímaváltozás és a terrorizmus kérdésének kezelését az új szerzõdésben. A képviselõ az alkotmányszerzõdésbõl megtartandó elemek kérdésében egyetértését fejezte ki a jelentésben foglaltakkal, és hozzátette, az EP össze fogja vetni az új tervezetet a korábbi szöveggel.

Jo Leinen (szocialista, német) szerint meg kell tartani az alkotmányszerzõdés lényegét, és el kell kerülni egy ?miniszerzõdés" elfogadását. Ez utóbbi helyett szerinte egy ?alkotmányszerzõdés pluszra" lenne szükség.

Andrew Duff (liberális, brit) a liberálisok teljes támogatásáról biztosította a jelentést. Duff szerint erõsíteni kell az EU mûködésének demokratizmusát, rugalmas módszereket kell kidolgozni az alapszerzõdés jövõbeli megváltoztatására. A képviselõ azt mondta, a tagállamok kaphatnak vétójogot, de morális felhatalmazást arra nem, hogy blokkoljanak másokat.

Brian Crowley (UEN, ír) szerint a konvent által elfogadott szöveg magját meg kell tartani, és olyan módosításokat kell elfogadni, hogy a tagállamok ne érezzék veszélyeztetve magukat az új szerzõdés által.

Johannes Voggenhuber (zöldpárti, osztrák) nagyobb szerepet adna a nemzeti parlamenteknek. A képviselõ szerint a kormányok is felelõsek a ?kevesebb Európát" hangulat kialakulásáért.

Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) számos ponton nem értett egyet a jelentéssel. Szerinte a továbbra is az alkotmányszerzõdésrõl van szó, más köntösben. Wurtz veszélyeztetve érzi az európai szociális modellt, és minden országban népszavazással döntetne az új szerzõdésrõl.

Bastiaan Belder (független, holland) ellenzi az alkotmányszerzõdést, és elfogadhatatlannak tartotta annak más prezentációját.

Bruno Gollnisch (ITS, francia) szerint az igazság az, hogy európai szuperállamot akarnak létrehozni. Jogi személyiség, állandó elnökség, külügyminiszter, közös pénz, többségi döntéshozatal – ez európai állam – mondta.

Jim Allister (független, brit) szerint a jelentés nem veszi figyelembe a politikai realitásokat, ugyanis mindazokhoz ragaszkodik, amiket már elutasítottak.

Sajtóközlemény az EP-jelentésrõl:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/6565-157-06-23-20070510BRI06564-06-06-2007-2007/default_p001c002_hu.htm

Perger István/EU Parlament Sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük