EUrópa

Az Európai Parlament rövid plenáris ülésszakot tart e hét szerdán és csütörtökön Brüsszelben.

 EUrópa

Az Európai Parlament rövid plenáris ülésszakot tart e hét szerdán és csütörtökön Brüsszelben.

Hans-Gert Pöttering házelnök az ülésszak elején üdvözli a május 20-ai bulgáriai EP-választáson mandátumot szerzett 18 új képviselõt, majd az Európai Unió intézményi reformjáról vitáznak a képviselõk. A parlament megvitat egy EP-jelentést is, amelyben a képviselõk a júniusi európai tanácsi üléstõl világos menetrendet kér arról, milyen lépésekben tervezik a tagállamok életbe léptetni az alkotmány helyett elfogadandó uniós alapszerzõdést.

Ezt követõen az EU kül- és biztonságpolitikai fõmegbízottja, Javier Solana részvételével folytatnak vitát a közel-keleti helyzetrõl.

Az EP szavaz arról a költségvetési módosításról, amelynek értelmében az EU Szolidaritási Alapjából Magyarország 15 millió eurót kap a 2006-os árvizek során elszenvedett károk mérséklésére.

Az EP az európai vízum-információs rendszerrõl szóló jelentéseket is megtárgyalja, ezen kívül napirenden szerepel az európai mûvészek szociális biztonságáról, valamint az EU gyümölcs- és zöldségreformjáról szóló jelentés is.

A parlament csütörtök reggel a júniusi EU-csúcs elõzményeként folytat vitát a hamarosan véget érõ német soros elnökség képviselõinek részvételével.

EP-vita a júniusi EU-csúcs elõtt

Az EP június 7-ei plenáris ülésén a két héttel késõbb, 21-22-én tartandó európai csúcstalálkozó tervezett témáiról vitáznak a képviselõk. A tanácsi ülés – amelynek fõ témája az EU intézményrendszerének átalakítása, az alkotmányszerzõdés sorsa lesz -, egyben a német soros elnökség lezárását is jelenti.

Frank-Walter Steinmeier külügy- és Günter Gloser Európa-ügyi miniszter képviseli a német soros elnökséget a parlamenti vitában, melynek fõ témája várhatóan az Európai Unió jövõje lesz.

Berlin az alkotmányozási válság lezárását célzó dokumentummal készül a június 21-22-ei brüsszeli csúcsra.

Az Európai Parlament 2005 januárjában megszavazott jelentésében az alkotmányszerzõdés támogatása mellett foglalt állást. A tervezet franciaországi és hollandiai elutasítását követõen a parlament – a ?gondolkodási idõszakban" – a nemzeti parlamentek bevonásával és európai miniszterelnökök meghívásával is támogatta az Európa jövõjérõl folytatott eszmecserét.

Az EP a mostani plenáris ülés elé kerülõ jelentésében azt javasolja, hogy az alkotmánytervezet lényegi elemeit õrizzék meg és a tagállamok 2008 végéig ratifikálják az új aélapszerzõdést.

Az alkotmányról szóló szerzõdést – Magyarországon kívül – a következõ országok ratifikálták: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Olaszország, Románia, Szlovénia, Spanyolország. A német törvényhozás már szintén elfogadta a szöveget, az államfõ azonban még nem írta azt alá. Hasonló a helyzet Szlovákiában is. 

Az alkotmányozáson kívül az Európai Tanács foglalkozik majd a bevándorlási politikával, a schengeni rendszer kiterjesztésével, a postai szolgáltatásokkal, az Európai Technológiai Intézettel, az AIDS-szel és a klímaváltozással is.

EURÓPAI ALKOTMÁNY

Alkotmányozás: új szerzõdést 2008-ig

Az EP alkotmányügyi szakbizottsága egyértelmû elképzelést vár a tagállamoktól a júniusi csúcs után arról, milyen lépések vezetnek el az EU intézményi reformjáról szóló megállapodáshoz. A képviselõk a demokráciát, az átláthatóságot és a polgárok jogait erõsítõ szerzõdést akarnak – mégpedig 2008 végéig.

Az Enrique Barón Crespo (szocialista, spanyol) és Elmar Brok (néppárti, német) által jegyzett, az EP plenáris ülése elé kerülõ jelentés kiindulópontja a következõ: ?az Európai Unió mint az államok és az állampolgárok által alkotott nemzetek feletti demokrácia elsõ sikeres példája, új és eddig még soha nem látott kihívásokkal néz szembe, amelyek a sorozatos bõvítés, a belsõ piac fejlõdése és a globalizáció során bekövetkezõ átalakulásokkal együtt alapjainak felülvizsgálatát teszik szükségessé".

A szöveg emlékeztet: bár ?a népszavazások negatív kimenetele miatt Franciaországnak és Hollandiának nem sikerült sikeresen lezárnia e folyamatot", ?a tagállamok teljes számának kétharmadát, valamint az Európai Unió népességének többségét kitevõ 18 tagállam ratifikálta az alkotmányszerzõdést", és ?négy másik tagállam nyilatkozatot tett, hogy hajlandó a ratifikáció folytatására".

A jelentésben az alkotmányügyi szakbizottság ?újból megerõsíti támogatását az alkotmányszerzõdés tartalmával kapcsolatban".

A szakbizottság ezen kívül ?újra megerõsíti elkötelezettségét az Európai Uniónak az alkotmányszerzõdés tartalmán alapuló, folyamatban lévõ alkotmányos folyamatának rendezése mellett, esetlegesen másfajta beállításban, de figyelembe véve a bizonyos tagállamokban felmerülõ nehézségeket". Majd tovább: ?ennek fényében támogatja a német elnökség erõfeszítéseit, amelyek célja, hogy a 2007. júniusi Európai Tanács kötelezettséget vállaljon a kormányközi konferencia összehívására, és az eljárást, világos megbízást, valamint a megállapodás ez év vége elõtti elérésére vonatkozó célkitûzést tartalmazó ütemterv meghatározására".

A képviselõk kitartanak ?amellett, hogy meg kell õrizni az alkotmányszerzõdés I. részében foglalt valamennyi alapelvet, beleértve az Európai Unió mint az államok uniója és a polgárok uniója kettõs természetét, az európai jog elsõbbségét, a jogi aktusok és eljárások új tipológiáját, a jogszabályok hierarchiáját és az Európai Unió jogi személyiségét".

Az EP szakbizottsága ?kijelenti, hogy a tárgyalások eredményét el fogja utasítani, amennyiben az az alkotmányszerzõdéshez képest az állampolgárok jogainak csökkenéséhez (és itt külön hangsúlyt fektet az alapjogi charta, és különösen jogilag kötelezõ érvényének fenntartására), illetve a demokrácia, az átláthatóság és a hatékonyság gyengüléséhez vezetne".

A képviselõk szerint az intézményi reformnál kiemelten kell foglalkozni a következõkkel:

–                    a fenntartható fejlõdés, különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelem

–                    az európai összetartás az energiapolitika terén

–                    egységes bevándorláspolitika

–                    az európai szociális modell a demográfiai változások és a globalizáció összefüggésében

–                    a terrorizmus

–                    a civilizációk közötti párbeszéd

–                    hatékony közös mechanizmusok az euróövezet gazdaságpolitikáival kapcsolatosan, megõrizve az Európai Központi Banknak a szerzõdések szerint a monetáris politikában betöltött szerepét

A szakbizottság rögzítené ?az unió bõvítésre vonatkozó kritériumait és eljárásait" is.

A szöveg ?sürgeti az új szerzõdés ratifikációs folyamatának befejezését 2008 végéig".

Jelentéstevõ: Enrique Barón Crespo (PES, ES) , Elmar Brok (EPP-ED, DE)

Jelentés: A6- /2007 – Az Európai Unió alkotmányos folyamatának továbbvitele

Útiterv az Unió alkotmányos folyamatának továbbviteléhez

Alkotmányügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. június 6., szerda

Jogalkotási figyelõ

http://www.europarl.eu.int/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2087

Enrique Barón Crespo

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Bar%C3%B3n+Crespo&partNumber=1&language=HU&id=1352

Elmar Brok

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Brok&partNumber=1&language=HU&id=1263

Az új bolgár képviselõk fogadása

A plenáris ülés kezdetén, szerda délután üdvözli Hans-Gert Pöttering házelnök a május 20-án megválasztott 18 új bolgár EP-képviselõt.

A május 20-ai bulgáriai EP-képviselõ választáson a részvétel 28,6 százalékos volt. A Polgárok Bulgária Európai Fejlõdéséért (GERB) 21,68 százalékot ért el, ez 5 mandátumot ér az Európai Parlamentben. (A párt képviselõi az Európai Néppárt frakciójához csatlakoztak.) Az Európai Szocialista Platform 21,41 százalékkal szintén öt helyett kapott. A Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért 20,26 százalékos eredménnyel 4 képviselõi helyhez jutott (ALDE),  az Ataka (14,20 százalék) 3 helye az ITS frakciót gyarapítja. A II. Szimeon Mozgalom 6,27 százalékot és 1 képviselõi helyett kapott (ALDE).

A 18 képviselõbõl egyébként 6 eddig is EP-képviselõ volt.

A bolgár EP-képviselõk listája:

http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/search.do?country=BG&language=HU

EP-vita Javier Solanaval a közel-keleti helyzetrõl

Szerda délután vitáznak a képviselõk az unió kül- és biztonságpolitikai fõmegbízottjával a közel-keleti helyzetrõl. Az EP június végi, strasbourgi ülésén állásfoglalást is elfogad majd a témában.

Hans-Gert Pöttering EP-elnök május 27. és 31. között Izraelben, a palesztin területeken és Jordániában tett látogatást. Május 30-án, a Knesszetben tartott beszédében ?új kezdetet" sürgetett a régióban, és új konferencia összehívását javasolta, amely Izrael és a palesztin állam békés egymás mellett élésével is foglalkozna.

Az ENSZ emberi jogi tanácsáról az EP-ben

Az ENSZ emberi jogi tanácsának ötödik ülésszakát tartják június 11. és 18 között. Ennek kapcsán vitáznak az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselõi.

Az európai parlamenti vitát szerda délután tartják.

A Tanács és a Bizottság nyilatkozatai – Az Egyesült Nemzetek emberi jogi tanácsa

2007. május 11-19. közötti genfi ötödik ülés 

KÖLTSÉGVETÉS

Magyarország 15 millió eurót kap az EU-tól árvízkárra

Magyarország és Görögország érdekében módosítja az unió 2007-es költségvetését az EP. Ezzel az EU a Szolidaritási Alapból összesen 24 millió 370 ezer 114 euróval támogatja a két országot, hogy ?kezelni tudják a 2006. márciusi és áprilisi áradások okozta súlyos károkat". Ebbõl Magyarország 15 milliót kap.

15 millió 63 ezer 587 euróval támogatja az unió Magyarországot az EU Szolidaritási Alapjából. Ebbõl azon országok részesülnek, amelyeket valamilyen elõre nem látható természeti csapás ért. Görögország 9,3 millió eurót kap.

A kifizetés miatt módosítani kell az EU 2007-es költségvetését. Technikai értelemben errõl szól az EP elé kerülõ két jogszabályszöveg, amelyrõl szerdán szavaznak a képviselõk.

Jelentéstevõ: James Elles (EPP-ED, UK)

Jelentés: A6- /2007 – 2/2007. sz. költségvetés-módosítás

2/2007. sz. költségvetés-módosítás: a Szolidaritási Alap igénybevétele a 2006. évi magyarországi és görögországi árvizeket követõen, valamint a 2007-re vonatkozó kutatási költségvetés módosítása

Költségvetési Bizottság

Szavazás: 2007. június 7., csütörtök

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2069

James Elles

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Elles&partNumber=1&language=HU&id=1419

Jelentéstevõ: Reimer Böge (EPP-ED, DE)

Jelentés: A6-0175/2007 – A Szolidaritási Alap igénybevétele: árvizek Magyarországon és Görögországban

A Szolidaritási Alap igénybevétele: árvizek Magyarországon és Görögországban

Költségvetési Bizottság

Szavazás: 2007. június 7., csütörtök

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=ACI/2007/2068

Reimer Böge

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=B%C3%B6ge&partNumber=1&language=HU&id=1037

MEZÕGAZDASÁG

Jelentés a zöldség- és gyümölcságazat reformjáról

Konzultációs eljárásban tárgyalja az EP a zöldség- és gyümölcsszektor reformjára irányuló európai bizottsági javaslatot. A parlament többek között erõsítené a termelõi szervezeteket és az európai minõséget igazoló címkével látná el a termékeket.

?A tapasztalatok fényében szükséges megváltoztatni a gyümölcs- és zöldségfélék közös piacszervezési rendszerét a következõ célkitûzések elérése érdekében" – áll az EP plenáris ülése elé kerülõ jelentésben. A szöveg a következõ okokat sorolja: az ágazat versenyképességének és piacorientáltságának javítása a versenyképes, fenntartható termelés elérése érdekében; az új tagállamok helyzetének figyelembe vétele a különbözõ tagállamok és régiók között fennálló egyenlõtlenségek csökkentése és a termelõk jövedelmének fenntartása érdekében; a termelõk jövedelmében a piaci válságok hatására jelentkezõ ingadozások csökkentése; a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése az unióban; a környezet megõrzésére és védelmére tett ágazati erõfeszítések folytatása; a közegészség és a fogyasztói érdekek védelme; a harmadik országokból származó zöldség- és gyümölcsbehozatal ellenõrzése hatékonyságának javítása.

Európai gyümölcsre európai címkét

Az EP szakbizottsága szerint ?a bizottságnak továbbra is tanulmányoznia kell egy európai minõséget igazoló címke bevezetésének lehetõségét, hogy ezáltal segíthesse a mezõgazdasági termelõket és a piaci szereplõket, hogy termékeik magas minõsége bevételeik növeléséhez vezethessen".

A  María Isabel Salinas García (szocialista, spanyol) által készített jelentés indokolása szerint a gyümölcs- és zöldségtermékek a 25 tagállamú Európai Unió mezõgazdasági össztermelésének 16,6 százalékát képviselik. 2003 és 2005 között az EU-ban átlagosan évi 38,3 millió tonna gyümölcsöt termesztettek. Bulgária, és fõleg Románia csatlakozása következtében az ágazat termelése 1,1 millió tonnával nõtt. A két legnagyobb termelõ, Olaszország és Spanyolország együttesen az uniós össztermelés több mint felét adja. A 27 tagállamú Európai Unió az össztermelés 8,3 százalékával a harmadik legnagyobb gyümölcstermelõ a világon, Kína (35 százalék) és India (10 százalék) mögött. Az EU jelentõs zöldség- és gyümölcs-külkereskedelme ugyanakkor deficites, az ágazat pedig jelentõs problémákkal küszködik.

A piaci egyensúly sorozatos megbomlása oda vezet, hogy mind több és több gazdaság veszít a jövedelmezõségébõl. Ebben az összefüggésben megállapítható, hogy a hatályban levõ közös piacszervezés rendelkezésére álló eszközökkel képtelenség megelõzni és/vagy szabályozni az ismétlõdõ jövedelem-válságokat, amelyek számos zöldség- és gyümölcstermelõ gazdaságot sújtanak – fogalmaz a jelentés.

Termelõi szervezetek

Az Európai Bizottság jogalkotási javaslattal állt elõ a zöldség- és gyümölcsszektor reformjára vonatkozóan. Eszerint a támogatási rendszert rugalmasabbá tenné és megerõsítené a termelõi szervezetek javára, ez utóbbiakat téve meg az új közös piacszervezés ?kemény magjává" mind a kínálat szabályozása, mind pedig a kereskedelem fejlesztése szintjén. Másrészt a feldolgozott termékekre vonatkozó valamennyi támogatást beépítené az egységes támogatási rendszerbe, és ezzel párhuzamosan megteremtené a lehetõséget arra, hogy a gyümölcs és zöldség termesztésére használt területek is választhatók legyenek, következésképpen érvényesíthessék a támogatáshoz való jogukat.

A javaslat továbbá megerõsítené a közös piacszervezés környezetvédelmi dimenzióját, és támogatná a gyümölcs- és zöldségfogyasztás elõmozdítását.

A jelentéstevõ úgy véli, indokolt volt a közös piacszervezés költségvetésének tavalyi 20 millió eurós felemelése és a cseresznyefélék és a bogyós gyümölcsök termesztésére használt területek számára elérhetõ források bõvítése. ?A kizárólag az új tagállamok rendelkezésére álló, a cseresznyefélék és bogyós gyümölcsök termesztéséhez nyújtott támogatáson kívül a rendszer egyedi rendelkezéseket is tartalmaz a termelõi szervezetek ezen országokban történõ elismerésével kapcsolatosan".

A jelentés szerint mivel a támogatás teljes felszámolásának esetén fennállhat a termesztés tömeges megszüntetésének kockázata, a tagállamok által meghatározott termékekre területalapú támogatást kell bevezetni, a csonthéjas gyümölcsök esetében már meglévõ támogatáshoz hasonlóan.

Fenntartanák az export-visszatérítéseket

Az EP nemzetközi kereskedelmi szakbizottsága részérõl a néppárti Glattfelder Béla készített véleményt. Õ ?egyetért a bizottsági javaslatban megfogalmazott általános megközelítéssel, melynek célja többek között az, hogy hatékonyabbá és vonzóbbá tegye a termelõi szervezeteket, így fokozva az ágazaton belüli versenyképességet".

A vélemény készítõje szerint ?mivel az ágazatot jelentõs külsõ kereskedelmi hiány, a harmadik országok által az EU-t és a világpiacot fenyegetõ növekvõ verseny és a szabadkereskedelmi megállapodások hatályba lépésének köszönhetõen a közösségi preferenciák fokozatos eltûnése jellemzi, nem lenne bölcs döntés, ha az EU a meglévõ kötelezettségeken túl kívánna lépni". A szakbizottság fenntartaná az export-visszatérítések lehetõségét a gyümölcs- és zöldségágazatban mindaddig, amíg a WTO keretei között az EU nem kötelezi el magát határozottan – azaz hivatalosan és feltételek nélkül – az ilyen jellegû visszatérítések eltörlésére".

Glattfelder úgy vélte, ?az export-visszatérítések egyoldalú és váratlan visszavonása rossz üzenetet közvetít WTO-s tárgyalópartnereink felé, akik magától értetõdõnek tartják majd azt, hogy elõbb-utóbb az EU az összes export-visszatérítést megszünteti, ami ellentmond a hongkongi miniszteri konferencián kialakított, de azóta még meg nem valósított párhuzamosság elvének".

Csökken a zöldség- és gyümölcsfogyasztás

A jelentés indokolása egyébként felhívja a figyelmet arra, hogy hiába ismerik el ?széles körben a kiegyensúlyozott étrend fontosságát és elsõdleges szerepét a krónikus megbetegedések megelõzésében", a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az utóbbi években csökken Európában. ?Egyedül a Földközi-tenger medencéjében fekvõ bizonyos országok, például Görögország és Olaszország tesz eleget az egészségügyi ajánlásoknak, átlagosan napi 500 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztásával" – így a jelentéstevõ.

Jelentéstevõ: María Isabel Salinas García (PES, ES)

Jelentés: A6-0183/2007 – A gyümölcs- és zöldségágazat különleges szabályai

Javaslat: a Tanács rendelete a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról, valamint egyes rendeletek módosításáról

Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

Szavazás: 2007. június 7., csütörtök

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0012

María Isabel Salinas García

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Salinas+Garc%C3%ADa&partNumber=1&language=HU&id=28361

BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY

Európai vízuminformációs rendszer

A harmadik országokból a schengeni övezetbe belépõk vízumkérelmeinek szabályozásáról és rövid távú tartózkodást lehetõvé tevõ vízumainak adataira vonatkozó adatbázis felállításáról szavaz az EP. A szöveg a Tanáccsal folytatott megállapodás eredménye, ezért valószínû, hogy a jogalkotási folyamat elsõ olvasatban lezárulhat.

Több mint száz olyan ország van, amely állampolgárainak vízumra van szüksége a schengeni övezetbe történõ belépéshez. A vízuminformációs rendszer (VIS) elõsegítené a közös európai vízumpolitika alkalmazását.

Az új rendszer célja, hogy azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, ne folyamodhassanak kérelemmel egy másik tagállamhoz. A rendszer megnehezítené a visszaéléseket és egyszerûbbé tenné a külsõ határoknál történõ ellenõrzést is.

Adattár

A VIS-ben a következõ adatokat fogják tárolni a vízumigénylõkrõl: biometrikus adatok (fénykép, ujjlenyomat), írásos információk (mint név, cím, foglalkozás), a vízumkérelem benyújtásának helye és ideje, valamint valamennyi olyan döntés, amelyet az érintett tagállam a vízumkérelemmel kapcsolatban meghozott. A szabályozásban hangsúlyos helyen szerepel, hogy biometrikus adatokat csak különleges körülmények között használnának az azonosításhoz. A fotók személyazonosításra való felhasználását az is hátráltatja, hogy a technológiai háttér még nem készült el teljesen.

A tervezett szabályozás a tagállamok egyes hatóságainak és az Europolnak lehetõséget adna, hogy indokolt esetben, írásos kérelem alapján a VIS bizonyos adataihoz hozzáférjenek, amennyiben ez segítséget nyújthat terrorista cselekmények megakadályozásában, illetve terrorista- vagy egyéb, súlyos bûntettek utáni nyomozásban. Egyes ilyen esetekben harmadik ország hatóságának vagy egyéb nemzetközi szervezetnek is kiadhatók a VIS adatai, de ehhez az adatot rögzítõ tagállam beleegyezése szükséges.

Adatvédelem

A VIS komoly garanciákat tartalmaz majd a személyes adatok védelmével kapcsolatban. A belföldi hatóságok csak indokolt esetben férhetnek majd hozzá a VIS adataihoz. Az adatbázist egy közösségi szinten mûködõ hatóság üzemeltetné, természetesen közösségi forrásból. Kizárólag a megfelelõ jogosultsággal rendelkezõ határellenõrzési, vízumkiadási, menedékjogi és belbiztonsági munkatársak juthatnak majd a VIS adataihoz. Nekik megfelelõ ismeretekkel kell rendelkezniük az adatkezelésrõl, szükség esetén továbbképzésen kell részt venniük – olvasható a javaslatban. Bármely vízumkérelmi aktát legfeljebb 5 évig lehet a VIS-ben tárolni.

A parlament és a Tanács egyezetésein elfogadtak egy olyan részt, amely szerint a VIS adatait csak a várható eredménnyel arányos mértékben lehet igénybe venni, és a folyamat során tiszteletben kell tartani a személyek emberi méltósághoz való jogát. A VIS adatainak használata nem vezethet a vízumigénylõk közötti diszkriminációhoz nemük, koruk, vagy  egyéb tulajdonságuk alapján.

Közös vita – Határokon átnyúló együttmûködés (küzdelem a terrorizmus és a bûnözés ellen)

***I  Jelentéstevõ: Sarah Ludford (ALDE, UK)

Jelentés: (A6- /2007) – Vízuminformációs rendszer (VIS) -Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a vízuminformációs rendszerrõl (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjérõl

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. június 6., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0232

Sarah Ludford

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ludford&partNumber=1&language=HU&id=4529

Jelentéstevõ: Sarah Ludford (ALDE, UK)

Jelentés: A6- /2007 – Hozzáférés a vízuminformációs rendszerhez (VIS) betekintés céljából

Javaslat: a Tanács határozata a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok belsõ biztonságért felelõs hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bûncselekmények megelõzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, konzultációs céllal történõ hozzáférésrõl

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. június 6., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0232

Sarah Ludford

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Ludford&partNumber=1&language=HU&id=4529

Jelentéstevõ: Fausto Correia (PES, PT)

Jelentés: A6- /2007 – Prümi szerzõdés: a terrorizmus és a határokon átnyúló bûnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmûködés megerõsítésérõl

Prümi szerzõdés: a terrorizmus és a határokon átnyúló bûnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttmûködés megerõsítésérõl

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. június 6., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0804

Fausto Correia

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Correia&partNumber=1&language=HU&id=28309

Fokozottan védenék a személyes adatokat

Egyértelmû, büntetõ intézkedéseket is kilátásba helyezõ szabályozásra van szükség a tagállamok belsõ adatvédelmi rendelkezéseit megsértõkkel szemben – áll a parlament plenáris ülésére kerülõ szövegben. A Martine Roure (szocialista, francia) által jegyzett jelentés több módosítást tartalmaz a Tanács javaslatához képest a személyek adatainak biztonsági okokból történõ felhasználásával kapcsolatban.

A személyek adatainak védelmével összefüggésben létfontosságú, hogy a tagállamokban  az adatkezelést felügyelõ hatóság függetlenül mûködhessen, európai szinten pedig legyen egy felügyelõ szerv, mely a tagállamok hasonló intézményeit és az európai adatvédelmi ellenõrt  köti össze – olvasható a jelentésben. A képviselõk ragaszkodnak hozzá, hogy a keretszabályozásban az adatvédelmet felügyelõ hatóságokra vonatkozó szabályok alól ne lehessen kivétel.

A magánszemélyeket mindig informálni kell a rájuk vonatkozó adatkezelésrõl – áll a jelentésben. Sõt, az adatkezelési folyamat során az érintett személynek lehetõséget kell adni arra, hogy hozzáférhessen az adataihoz és módosíthassa azokat. A jelentés azt javasolja, a biztonsági kockázatot nem jelentõ személyek adataihoz csak az adatkezelést felügyelõ hatóság külön engedélyével lehessen hozzáférni. A képviselõk szerint az adatok felhasználásánál mindig mérlegelni kell azok pontosságát és megbízhatóságát, a pontatlanokat pedig törölni vagy módosítani kell – így a jelentés.

A képviselõk elképzelései szerint tilos lenne a személyek faji vagy etnikai eredetére, politikai véleményére, vallásos meggyõzõdésére, szakszervezeti tagságára, szexuális életére vagy egészségi állapotára vonatkozó adatok kezelése. Efféle adatok csak az arra jogosult hatóságok elõzetes engedélye birtokában lennének gyûjthetõk, és kizárólag terrorista vagy más súlyos bûncselekmények üldözésével vagy megelõzésével kapcsolatban lehetne õket felhasználni.  

Jelentés: Martine Roure (PES, FR)

 (A6- /2007) – Személyes adatok védelme

A Tanács kerethatározatára irányuló javaslat a büntetõügyekben folytatott rendõrségi és igazságügyi együttmûködés keretében feldolgozott személyes adatok védelmérõl

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. június 6., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2005/0202

Martine Roure

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Roure&partNumber=1&language=HU&id=4313

KULTÚRA

Európai charta a mûvészekért

Az európai mûvészek fokozottabb szociális védelmét támogatná az EP szakbizottságának jelentése. A képviselõk célja, hogy a mûvészek a többi munkavállalóval azonos jogokat élvezhessenek és megfelelõen értesítsék õket jogaikról. A jelentés felveti egy egységes EU-szintû társadalombiztosítási kártya bevezetésének és egy európai mûvészekrõl szóló charta megalkotásának kérdését is.

?A mûvészek elõtt tornyosuló nehézségek legnagyobb része nem kulturális jellegû, hanem a mobilitással, a vízumpolitikával, az egészségüggyel, a társadalombiztosítással, a munkanélküliséggel és a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos" – írja a jelentéshez csatolt indokolásában az elõterjesztõ, Claire Gibault (liberális, francia).

Az EP kulturális és oktatási szakbizottságának jelentésében a képviselõk a többi munkavállalóval azonos jogokat kérnek az európai mûvészeknek. ?A mûvészeti foglalkozások bizonytalan és idõnként esetleges jellegének szükséges ellensúlya a biztosra vehetõ szociális védettség" – vélik a képviselõk.

A képviselõk azt szeretnék, ha a tagállamok a szerzõdésekre, a társadalombiztosításra, az egészségbiztosításra, a közvetlen és közvetett adózásra, továbbá az uniós szabályokkal való összhangra vonatkozólag egységes, átlátható szabályozást vezetnének be.

Nagyobb mûvészi mobilitást

Mivel a mûvészek karrierjük során gyakran töltenek több-kevesebb idõt saját országuk határain kívül, a jelentés egységes EU-szintû nyilvántartási rendszert, valamint szintén közösségi szintû, külön a mûvészek számára kialakított speciális társadalombiztosítási kártya bevezetését javasolja.

A képviselõk ?arra kérik a tagállamokat, hogy szenteljenek külön figyelmet az unió tagállamaiban található zenemûvészeti és mûvészeti iskolák és egyéb hivatalosan elismert elõadómûvészi iskolák által kiállított diplomák és más képesítések közösségi szintû elismerésének, ezzel elõsegítve, hogy birtokosaik valamennyi tagállamban munkát vállalhassanak és tanulhassanak a bolognai folyamattal összhangban".

A jelentés kezdeményezi egy, az Erasmus-hoz hasonló, a mûvészek nemzetközi képzését megkönnyítõ program elindítását is.

A képviselõk fellépnének az európai mûvészek ?elszívása" ellen, ugyanakkor megkönnyítenék az ide érkezõ mûvészek munkavállalását, vízumhoz jutását.

A próba is munkaidõ

A jelentés javasolja, hogy a mûvészek munkaidejébe számítson bele a próbával töltött idõ is.

A jelentés ?a mûvészi tevékenységrõl és gyakorlásának feltételeirõl szóló európai charta" elfogadását javasolja az Európai Bizottság számára annak érdekében, hogy megerõsödjék a mûvészeti tevékenységet hivatásszerûen ûzõk munkájának fontossága és gördülékenyebbé váljon az európai integráció".

Jelentéstevõ: Claire Gibault (ALDE, FR)

Jelentés: A6- /2007 – A mûvészek társadalombiztosítási helyzete

A mûvészek társadalombiztosítási helyzete

Kulturális és Oktatási Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. június 6., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2249

Claire Gibault

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Gibault&partNumber=1&language=HU&id=28207

KÖLTSÉGVETÉS

Jelentés a 2008-as EP-költségvetésrõl

Az Európai Parlament 2008-ra tervezett bevételeit és kiadásait elemzi Ville Itälä (néppárti, finn) jelentése.

A költségvetési elõirányzat-tervezetet szerint az EP 2008-ban 1 milliárd 427 millió 400 ezer eurós kiadással számol. Ebbõl közel 103 milliót saját forrásokból fedezne.

A szöveg szerint ?az Európai Parlament három munkahelyén található épületeinek megvásárlása hosszú távon valószínûleg jelentõs megtakarítást eredményez az EU adófizetõi számára".

A jelentés szerint az EP 9 millió eurót spórol az eljárásokról szóló szó szerinti jegyzõkönyvek fordításának megszüntetésével.

A szöveg szerint a szakbizottság ?tudomásul veszi azokat a javaslatokat, amelyek 41,8 millió eurós teljes költségvetést biztosítanak a tájékoztatási politikára, amely 10,3 millió eurót tartalmaz a 2009-es európai választásokkal kapcsolatos figyelemfelkeltõ kampányra, 9 millió eurót a parlamenti televíziós csatorna (Web-tv) megvalósítására, 15,7 millió eurót az Audiovizuális Központra és 6,8 millió eurót a Látogatóközpont építésének befejezésére".

A szakbizottság ?aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a dokumentumok fordításai nem mindig állnak rendelkezésre minden nyelven a bizottságokban folytatott viták során, és kitart amellett, hogy a hatékony fordítási rendszer megõrzése létfontosságú az összes képviselõvel való azonos bánásmód biztosítása érdekében".

A jelentés ?úgy ítéli meg, hogy erõfeszítéseket lehet tenni a Strasbourgba történõ személyzeti kiküldetések számának korlátozása, és – amennyiben lehetséges – az olyan új technológiák, mint a videokonferencia, fokozottabb felhasználása érdekében".

A dokumentum melléklete részletesen felsorolja az egyes kategóriákba tartozó munkahelyek engedélyezett számát. Eszerint az EP munkatársainak száma 2008-ban nem emelkedne 2007-ben képest, hanem továbbra is 5933 maradna.

Jelentéstevõ: Ville Itälä (EPP-ED, FI)

Jelentés: A6- /2007 – Az Európai Parlament tervezett bevételei és kiadásai a 2008-ra

Az Európai Parlament tervezett bevételei és kiadásai a 2008-as költségvetési évre

Költségvetési Bizottság 

Vita: 2007. június 6., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2018

Ville Itälä

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=It%C3%A4l%C3%A4&partNumber=1&language=HU&id=28313

Perger István /EU Parlament sajtoszolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük