Megújult Főkaput és új Kispanda Hímet Hozott A Mikulás A Fővárosi Állat- és Növénykertnek.

2012. december 6-án vette használatba újra az Állatkert az intézmény jelképévé vált, idén százéves Főkapu épületegyüttesét, amelyet az elmúlt hónapokban európai uniós támogatással újítottak fel. Ezzel együtt az elmúlt négy évben összesen öt nagy fejlesztési projektre került sor az Állatkertben. Ugyanezen a napon a várva várt hím kispanda is megkezdte az ismerkedést a szeptember elején érkezett nősténnyel.

Megújult az Állatkert százéves főbejárata, az ötödik uniós támogatással megvalósult fejlesztési projektet zárták le. 2012. december 6-án tartották az újjászületett Főkapu épület hivatalos átadását a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az 1912-ben Neuscloss-Knüsli Kornél tervei alapján emelt, tehát éppen százesztendős épület az évtizedek során az Állatkert jelképévé vált. Az idő vasfoga természetesen nem kímélte, így az elmúlt években sürgető feladatként jelentkezett a patinás műemlék felújítása. Erre az Európai Unió támogatásával, az Új Széchenyi Terv keretében kerülhetett sor. A munkálatok nyomán nemcsak a Főkapu épületegyüttes műemléki felújítása történt meg, hanem az építmény új tereket, és ezzel együtt új funkciókat is kapott. A Főkapu környékét pedig a műemléki környezethez illeszkedő tetszetős díszburkolattal látták el. A beruházás teljes költsége 220 millió forint volt, amelyből 141 millió forintnyi összeg származott európai uniós forrásból.

Az épület 2008-ig irodáknak és jegypénztáraknak adott helyet, ám bezárásával és az irodák kiköltöztetésével lehetővé vált műemléki felújítása mellett funkcióváltása és a látogatók előtti megnyitása is. A felújítás során a földszinten cukrászdát és látogatók fogadására alkalmas közösségi teret alakítottak ki, internet eléréssel és információs terminállal. Így a jegyek mellé akár cukrászsütemények is vásárolhatók, vagy a kávé elfogyasztása mellett az érintőképernyős felületen keresztül az Állatkert aznapi programjairól, jegyárairól, híreiről is tájékozódhat a látogató. A vendéglátóhely az Állatkert nyitva tartásától függetlenül akár késő estig üzemelhet, hiszen az utcáról önálló bejárattal nyílik. A rekonstrukció nagy eredménye, hogy az épület alatt jelentős méretű pinceszintet alakítottak ki, amely helyet biztosít a látogatói mosdóknak, de a földszinti vendéglátó teret kiszolgáló cukrászműhelyek, öltözők, raktárak is létesültek itt.

Az újjávarázsolt Főkapu kapuszárnyait Tarlós István főpolgármester és dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár nyitották meg újra a nagyközönség előtt.

A megújult Főkapu épületegyüttes átadása mellett a mai esemény jó alkalmat adott arra, hogy az elmúlt években lezajlott további négy fejlesztési programról is tájékoztatást adhasson az Intézmény. Ennek kapcsán prof dr. Persányi Miklós arra emlékeztetett, hogy 2009 óta összesen öt nagyszabású fejlesztési projektre (Kert I. projekt, Kert II. projekt, Termál projekt, Varázshegy projekt, Főkapu projekt) került sor a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az öt projekt összesen közel 2,5 milliárd forintnyi fejlesztési beruházást jelentett, amelyből mintegy 1,8 milliárd forintnyi összeg származott európai uniós forrásból. A beruházások nyomán mind a turisztikai szolgáltatások színvonalának gyarapítása, mind az élőhelyi rekonstrukció, mint pedig a megújuló energiaforrások felhasználása terén jelentősen fejlődhetett a magyar főváros állatkertje.

A hivatalos program zárásaként megérkezett az állatkerti Mikulás is, aki ez alkalommal nem szaloncukrot, vagy virgácsot, hanem egy hím kispandát hozott. A vörös macskamedvének is nevezett, a Himalája vidékén honos állat 1990 óta látható Budapesten. Az idei évben az elöregedett állomány felfrissítésére került sor az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által működtetett kispanda tenyészprogram keretében. Ennek nyomán még szeptemberben egy fiatal nőstény vörös macskamedve került Budapestre, most pedig – a Mikulás aktív közreműködésével – egy hímet is sikerült mellé szerezni. Az Ambrus nevű, Zágrábból érkezett állatot dr. Lázár János és a Mikulás közösen engedték ki a szállítóládából, hogy új otthonát birtokba vehesse.

Néhány mondatos Főkapu „történelem".

Régi főbejáratok

Az Állatkertnek természetesen 1866-os megnyitása óta mindvégig volt főkapuja. Az első kapu Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervei szerint 1866-ban épült, ám viszonylag rövid ideig létezett. Hiszen 1885-ben egy teljesen új díszkaput adtak át, amelynek költségeit az Állatkertben akkoriban vendégeskedő különféle mutatványosok bevételéből teremtették elő. Ez a díszkapu 1909-ig létezett. Az ekkor megkezdődött, és 1912-ben befejeződött nagy átépítés idején azonban az Állatkert egy teljesen új főbejáratot kapott, noha a korábbi kapu alapfajait ebben az új épületben is felhasználták.

A százéves Főkapu

A ma is létező főkapu 1909 és 1912 között, az Állatkert száz évvel ezelőtti nagy átépítése idején épült. Tervezője a neves építész és műegyetemi tanár, Neuschloss-Knüsli Kornél volt, aki az állatkerti épületek közül az Elefántházat is tervezte.

A Főkapu maga egy központi kapuépületből (kaputoronyból), két íves oldalszárnyból, és mindkét oldalon egy-egy melléképületből áll. A központi kapuépület legfőbb jellegzetessége a négy kőelefánt, amelyek párosával állnak a kapu jobb és bal oldalán. Az ázsiai elefántokat mintázó kőszobrok között egy-egy kő elefánthajcsár emberalak is található: egy turbános idősebb mahaut és egy ifjabb tanítvány. A négy kőelefánton kívül az épületen máshol is találhatók szobordíszek: a kapu íve mentén farkas- és bagolyfejek váltakoznak, az épületet koronázó cikkelyes álkupola körül pedig jegesmedve szobrok láthatóak. Az álkupola legtetején a Pest városának címerében szereplő egytornyú vár került megmintázásra. Ezeket a szobrokat a neves művész, Maugsch Gyula alkotta. A kapuív mentén míves mozaikdíszítés húzódik, amelynek motívumai nemcsak az állatokra, hanem a növényekre is utalnak. A mozaikdísz Róth Miksa császári és királyi üvegműves és mozaikművész mester műhelyében készült.

A kétoldalt található íves szárnyépületek lényegében további 3-3 kapunyíláshoz adnak keretet. A melléképületek középtengely felé eső oldala szimmetrikus, ezekben az épületrészekben kaptak helyet a pénztárfülkék. Mindkét melléképület sarkán egy-egy ülő majomszobor található, amelyek egy Nyugat-Afrikában honos majomfajt, mandrillt ábrázolnak. A melléképületek közül az L-alaprajzú déli építmény a nagyobb, eredetileg itt volt az igazgatói, majd később a gazdasági iroda. A kisebbik, északi melléképület csak az utóbbi években vált ugyancsak L-alaprajzúvá az ajándékbolt üvegezett szárnyának hozzáépítésével.

A Főkapu projekt

A Főkapu százéves épületét nem kímélte az idő. Története során ugyan néhányszor végeztek rajta kisebb-nagyobb felújításokat, de ezek közül a legutolsó is több mint húsz éve, 1991-ben fejeződött be. Emiatt műszaki, balesetvédelmi és műemlékvédelmi szempontból is időszerű volt az épület rekonstrukciója. Emellett az Állatkertnek az is szándékában állt, hogy a Főkapu a korábbiakhoz képest új szolgáltató és vendéglátó funkciókat is kapjon.

A Főkapu épületének műemléki rekonstrukciójára a Közép-magyarországi Operatív Program KMOP – 2009-3.1.1./C-09-2009-0002 számú projektjének keretében, Európai Unió társfinanszírozásával került sor. A projekt az Új Széchenyi Terv keretében került támogatásra. A beruházás elszámolható teljes költsége 220 123 597 Ft volt, amelyből 896 millió forint volt az európai uniós támogatás, 200 millió forintot pedig a főváros biztosított.

http://www.zoobudapest.com/

Lantai József