A Néprajzi Múzeum 2014. június 24-én nyíló, Megvetés és önbecsülés című kiállítása a hagyományos vándoriparos mesterségeket tárgyakon, képeken, filmeken és történeteken keresztül, a háttérben húzódó gazdaságtörténeti folyamatokkal együtt mutatja be.

 

A Néprajzi Múzeum 2014. június 24-én nyíló, Megvetés és önbecsülés című kiállítása a hagyományos vándoriparos mesterségeket tárgyakon, képeken, filmeken és történeteken keresztül, a háttérben húzódó gazdaságtörténeti folyamatokkal együtt mutatja be.

 

Kik voltak a hajdani vándoriparosok?

Mi késztette őket arra, hogy házalásból éljenek?

Hogyan viszonyult hozzájuk a helyi társadalom?

A megvetéssel teli környezetben hogyan erősödött meg önbecsülésük?

 

A mesterségek megismertetése mellett megjelenik majd a különböző nézőpontok – a felfedezés, az idealizálás, az objektivitás, a szolidaritás, az emancipáció, a megvetés, az etnikus öntudat és identitás – története is. Az etnikusnak tekintett mesterségek sorsa nagyon különböző irányba fordult a 20. században. A drótostótok országhatárokat átlépő dinamikája sikeres vállalkozások létrehozását eredményezte. A szlovák nemzeti mozgalom a drótosság történetét, múltját részévé tette a szlovák nemzeti identitásnak, ami nagyfokú megbecsültséget eredményezett. A cigány vándoriparosságot hasonló sikeres átalakulás nem kísérte, csak a 20. század végi cigány értelmiségi mozgalomnak köszönhetően kezdett a vándoriparos múlt fontos szerepet betölteni a cigány identitásban.

 

Kik a mai vándoriparosok? Hogyan működik a vándoriparosság a jelenkori kultúrában?

A vándoriparosok mára jobbára eltűntek a falusi és városi utcákról, legfeljebb egy-egy köszörűssel, esernyőjavítóval vagy szódással találkozhatunk. Emellett továbbra is feltűnnek ágyneműt, nadrágszíjat, zoknikat, esernyőt, netán kerámiaedény- vagy késkészletet árusítók. Egy részük szomszéd országokból érkezett, mások idős vagy munka nélkül lévő szegényebb emberek, akik így próbálnak megélni. Nekik is szól ez a kiállítás.

 

A Néprajzi Múzeum fontosnak tartja a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életmódjának, társadalmi helyzetének, és kulturális szokásainak bemutatását. Társadalmi múzeumként kiemelt feladata, hogy aktívan segítse a különböző csoportok közötti közeledést, egyúttal hozzájáruljon az alávetett csoportok önbecsülésének növekedéséhez, és a velük szemben meglévő előítéletek csökkentéséhez.

 

A kiállítás megvalósításában a Néprajzi Múzeum együttműködő partnere a szlovákiai Považské múzeum, Žilina.

A tárlat kurátora Szuhay Péter, társkurátor Kerék Eszter.

 

A 2014. június 24-i megnyitón dr. Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgató köszöntője után a kiállítást Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere és dr. Viga Gyula néprajzkutató, egyetemi tanár nyitja meg. Közreműködő művészek: Horváth Kristóf "Színész Bob" és "A Tudás 6alom" előadói valamint Sárközi Xénia, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója.

 

2014. június 25.-2015. január 4.

Megvetés és önbecsülés.

Igaz történet Üstfoltozóról, Drótostótról és Teknőscigányról

 

Néprajzi Múzeum

Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

www.neprajz.hu

Lantai József

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük