Megy a gőzös Kanizsára
2 perc olvasás
– Nagyapa, az énekórán tanultunk egy népdalt. Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára. De egyik osztálytársam se tudta, mi az a gőzös. Megígértem, hogy utánanézek. Te tudod mi az?
– Hát persze, a gőzös az egy mozdony.
– De mitől gőzös?
– Mert valóban a vízgőz hajtja a vonatot. A gőz energiáját mechanikai munkává alakítja át.
– Kizárt! A mozdonyok árammal mennek, vagy dízellel.
– Most. De gondold csak el, az én ifjú koromban kizárólag gőzmozdonyok voltak. Negyven évvel ezelőtt vonták ki őket a forgalomból.
– És hogy csináltak a mozdonyok gőzt?
– Volt egy hatalmas szerkocsijuk, abban tartották a sok tonna szenet és sok köbméter vizet. A többi már ment magától, a fűtő belapátolta a szenet a mozdony kazánjába, az izzó szén fejlesztette a gőzt. Úgy füstölt a mozdony, mint egy gyárkémény. Ha a szerelvény egy alagútba ért, be kellett csukni a vagonok ablakait, mert az utasok fuldokoltak volna a füsttől.
– De a füst szennyezte a levegőt. Mit szóltak ehhez a zöldek?
– Ifjú koromban nem voltak zöldek, mindenki vörös volt.
– Ezt nem értem.
– Ti, Z-generációsok ezt nem is érthetitek. Hagyjuk.
– Hát ezt a gőzöst elég nehéz lesz megmagyarázni a társaimnak. De majd megpróbálom.
– Akkor vidítsd fel őket azzal, hogy túlbuzgó nyelvújítók a XIX. században úgy nevezték el a mozdonyt, hogy ”gőzpöfögészeti tovalöködönc.”
– Szóval már sohasem fogunk látni gőzmozdonyt.
– äDehogynem. Angyalföldön a Tatai út 95-ben, a Magyar Vasúttörténeti Parkban. Ha már elmúlt a járvány.
