1859-ben jelent meg először Charles Darwinnak az élővilág eredetéről szóló könyve, amely vegyes fogadtatásban részesült mind a tudósközösség, mind a szélesebb társadalom körében. A szerző 1882 április 19-én halt meg. Elképzelése szerint a fajok irányítatlan természeti folyamatok, változatok kialakulása és természetes szelekció révén jöttek létre. Bár a változatok létét és a szelekció működését senki nem kérdőjelezi meg, soha nem vált igazolttá, hogy ez a folyamat képes lenne újfajta szervek, anatómia struktúrák, fajok létrehozására.

1859-ben jelent meg először Charles Darwinnak az élővilág eredetéről szóló könyve, amely vegyes fogadtatásban részesült mind a tudósközösség, mind a szélesebb társadalom körében. A szerző 1882 április 19-én halt meg. Elképzelése szerint a fajok irányítatlan természeti folyamatok, változatok kialakulása és természetes szelekció révén jöttek létre. Bár a változatok létét és a szelekció működését senki nem kérdőjelezi meg, soha nem vált igazolttá, hogy ez a folyamat képes lenne újfajta szervek, anatómia struktúrák, fajok létrehozására.

 

A tudománytörténészek szerint az elmélet ismertségének erősödésében nem-tudományos tényezők is jelentős szerepet játszottak, például a kapitalizmus versengésen, „az erősebb túlélésén" alapuló társadalomfelfogása. Emellett az elmélet azok számára is vonzónak tűnhetett, akik minimalizálni vagy tagadni akarták egy felsőbb értelem szerepét az élővilág létrehozásában. A darwini elmélet fennállása óta számtalan krízisen esett keresztül, újabban pedig legsúlyosabb, talán végzetes válságát éli.

 

Napjainkban az evolúciós szemlélet széles körben elfogadott (a magyar lakosság körében 70% ért egyet vele, míg 30% elutasítja). Emellett azonban egyre erőteljesebb tudományos kritika fogalmazódik meg a fejlődéselvű elképzeléssel szemben. A bírálatokat többek között a DNS-ben rejlő információ jellege, valamint az élő szervezetek újabban megismert rendkívüli komplexitása, a sejtekben működő molekuláris gépezetek felismerése hívta életre. Az élő szervezetek e jellegzetességeit nem sikerült evolúciós alapon kielégítő módon megmagyarázni.

 

Ugyanakkor a biológia világa számtalan olyan vonást mutat, amelyek például az emberek által tervezett eszközökre, gépekre, informatikai rendszerekre jellemzőek. Mindezek alapján az elmúlt évtizedekben az intelligens tervezettség (intelligent design) tudományos irányzata erős érvrendszert mutatott be kiadványaiban a darwinizmus hiányosságait és a tervezettség valószínűségét illetően.

 

Az Értem Egyesület szerint a pusztán anyagi, természeti erőként működő evolúció elméletét az ellentmondó tényekkel szemben csupán a megszokás és a naturalista világkép népszerűsége tartja életben. A bizonyítatlan elméleteket azonban nem szabadna tényként kezelni a médiában és a közoktatásban, alternatíváikat pedig indokolatlan lenne elnyomni vagy elhallgatni.

 

Egyesületünk felhívja a tudóstársadalom és a nagyközönség figyelmét, hogy a tudományban egyetlen elméletet sem szabad dogmatizálni; az elméleti elképzeléseknek nyitottnak kell maradniuk a kritikára és az újraértékelésre. Az intelligens tervezettség hazai és nemzetközi irányzata lehetőséget kínál a – véleményünk szerint elavult – evolúcióelmélet hiányosságainak elfogulatlan megismerésére, valamint a tervezettség mellett szóló fizikai, kémia, biológiai, matematikai és információelméleti érvek megismerésére.

 

www.ertem

www.evolutionnews.org

 

Dr. Farkas Ferenc vegyészmérnök

 ÉRTEM Egyesület

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük