Messze az uniós gyakorlat előtt jár egy hazai élelmiszerbiztonsági megoldás

Jóval megelőz minden érvényben lévő élelmiszerbiztonsági előírást, beleértve a most formálódó uniós terveket is egy hazai modell, amellyel bárki nyomon követheti egy élelmiszer teljes életútját. A fejlesztést egy innovatív projekt keretében dolgozták ki és egy szűk területen már alkalmazzák is. Az újdonság szakít az eddigi gyakorlattal és szemlélettel, mivel nem utólagos ellenőrzésekre épül.

Jóval megelőz minden érvényben lévő élelmiszerbiztonsági előírást, beleértve a most formálódó uniós terveket is egy hazai modell, amellyel bárki nyomon követheti egy élelmiszer teljes életútját. A fejlesztést egy innovatív projekt keretében dolgozták ki és egy szűk területen már alkalmazzák is. Az újdonság szakít az eddigi gyakorlattal és szemlélettel, mivel nem utólagos ellenőrzésekre épül.

Messze megelőzi a most formálódó uniós élelmiszerbiztonsági szigorítást egy hazánkban kidolgozott és tesztelt módszer, amelynek általános alkalmazása gyakorlatilag nullára csökkentené az újra és újra kirobbanó hazai és uniós élelmiszerbotrányok számát.

A tételtanúsítás névre keresztelt eljárást a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. szakemberei dolgozták ki az Alkobeer projekt keretében az első hazai biosör számára. A rendszer a sörfőzés meglehetősen összetett és sokszereplős termékpályáján azóta is kifogástalanul működik – nyilatkozta a szervezet fejlesztési vezetője. Kanyó Zsolt elmondta, a kialakított módszer lehetőséget teremt a termék teljes életciklusát lekövető ellenőrzésre az alapanyagokat előállító mezőgazdasági üzemtől egészen a kiskereskedelmi egység polcáig. A két pont között mindegy, hány állomás van, a folyamat tetszés szerinti ellenőrzési szakaszra alkalmazható.

Mindezt a fogyasztó is végigkövetheti, ugyanis egy online alkalmazás segítségével bármikor ellenőrizheti az adott tétel életútját a termelőtől a nagykeren és a feldolgozó üzem bejegyzésén át egészen a csomagolás és a kiszállítás időpontjáig. A vásárló a csomagoláson lévő sorszám és QR-kód alapján bármikor, akár egy okostelefonnal, pluszköltség nélkül ellenőrizheti az internetes nyilvántartásban, mit vásárol – hangoztatja a szakértő.

Az eljárásba igény szerint felvehető az alapanyagok részletes listája, laboratóriumi vizsgálati eredmények, de szeszes italok esetén akár érzékszervi vizsgálatok, míg húsok és más, állati eredetű készítmények esetében etikai nyilatkozatok, vagy a tartás, vágás, feldolgozás körülményeit igazoló dokumentumok is.

Az új modell lényege, hogy az ellenőrzéseket mindig a soron következő feldolgozási lépés előtt kell elvégezni. Egyedül így zárható ki, hogy nem megfelelő minőségű vagy tisztázatlan eredetű alkotó kerüljön a láncba, ami most sok esetben csak utólag, jóval az áru polcra kerülését követően derül ki.

Az egyszerű és felhasználóbarát megközelítés a háttérben egy robusztus, részleteiben kidolgozott, akár állami vagy uniós léptékű, sokszereplős informatikai rendszert követel, ahová a termelők, gyártók és kereskedők kötelesek feltölteni a megkövetelt adatokat. A teljesen automatizálható folyamat mögé rendszeres ellenőrzést és a szabálysértők felé szankciókat is kell illeszteni. Az élelmiszeriparban és különösen az ökológiai gazdasági szektorban ez a szankciós rendszer már most is létezik, csak jelen állapotukban a szabályok könnyebben kijátszhatók – húzza alá Kanyó Zsolt.

A rendszert fokozatosan is be lehet vezetni és nem feltétlenül csak a bioélelmiszerek körében. A lista kezdődhetne a húsokkal és húskészítményekkel – megszüntetve például a tavalyi lóhúsbotrányhoz hasonló eseteket -, majd fokozatosan kiterjedhet a tejtermékekre, tojásra, gyümölcslevekre és minden egyébre is – véli a szakember.

Az eljárást kidolgozó tanúsító szervezetnek nincsenek illúziói a módszer robbanásszerű elterjedéséről. Ez egyfelől jelentős egyszeri beruházást igényelne a szereplők részéről, másfelől a szinte kikezdhetetlen ellenőrzés erős lobbiérdekeket sérthet. Mindennek ellenére a szakértő biztos benne, az elkövetkező néhány évben Európában ez, vagy tartalmában egy nagyon hasonló megoldás kerül bevezetésre. E nélkül ugyanis a folyamatosan dráguló élelmiszerek egyre több visszaélésre csábítják majd az iparág szereplőit – mutat rá a fejlesztési vezető.