2024.december.21. szombat.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Miért kell bohócot csinálni orvosjelöltekből?

4 perc olvasás
A Semmelweis Egyetem új szóbeli felvételi eljárása komoly kritikát vált ki, különösen amiatt, hogy a bizottsági tagok személyes és etikailag megkérdőjelezhető kérdéseket tesznek fel a jelentkezőknek. Ilyen indiszkrét kérdések, mint a testsúly vagy a családi háttér, nem csak hogy relevanciájukat vesztették, de komolyan sértik az etikai normákat is. A cikk erőteljesen rámutat arra, hogy ezek a gyakorlatok aláássák az orvosképzés céljait, illetve az orvosi hivatás iránti tiszteletet, és hosszú távon az egész oktatási rendszert befolyásolják.
orvosi jelentkezes 2024

A Semmelweis Egyetemen az új szóbeli felvételi eljárásban olyan kérdésekkel szembesültek a jelentkezők, amelyek személyeskedőnek és irrelevánsnak tűnhettek. Például egy diákot megkérdeztek a testsúlyáról, ami kényelmetlenséget okozott. Ezek a kérdések aggodalmat keltettek a jelentkezők körében, és felvetik a szükségességét annak, hogy az ilyen típusú felvételik mennyire megfelelőek vagy etikusak egy orvosi kar számára.

Miért kell bohócot csinálni orvosjelöltekből?

Az újonnan bevezetett szóbeli felvételi eljárások a Semmelweis Egyetemen és más orvosképző intézményekben egyes esetekben etikátlanul és irrelevánsan kérdezősködő bizottsági tagokkal szembesítették a diákokat. Ezek a személyes és kényelmetlen kérdések, mint például a testsúly vagy családi háttér feltárása, felvetik a kérdést, hogy vajon ezek az eljárások mennyiben szolgálják az orvosjelöltek megfelelő kiválasztását. Ez az eljárás nemcsak a diákokban kelt bizonytalanságot, hanem az orvosi hivatás iránti tiszteletet is alááshatja, ami hosszú távon az egész oktatási rendszert befolyásolhatja. Az ilyen típusú kérdések nemcsak hogy irrelevánsak, de akár diszkriminatívak is lehetnek, és nem tükrözik az orvosképzés valódi céljait és értékeit.

Mi van ha más Egyetemen alapból adják az 50 pontot?

Ha minden jelentkező automatikusan megkapja a maximális pontszámot más Egyetemen, az felveti a szóbeli felvételi értékének kérdését. Ez az eljárás lehetővé teszi, hogy minden diák egyenlő esélyekkel induljon, de ugyanakkor csökkentheti a szóbeli vizsga szelektív szerepét. Fontos lenne megvizsgálni, hogy ez a gyakorlat hogyan illeszkedik az orvosképzés céljaihoz és milyen hatással van az egyetemre jelentkezők összetételére és motivációjára.

Mi értelme annak, hogy 50 pontért utaznak a leendő orvosok, amikor az 50 pontból 4-5 pont elvesztésével majd mindenki megkapja a maximális pontszámot? Hol éri meg ez, hogy a szülőket terheljük anyagilag, a diákokat az utazással és az érettségi előtti felkészülésből vonjuk el őket?

Ahol a diákok csak néhány pontot veszíthetnek a szóbeli felvételin, valóban kérdéseket vet fel az ilyen utazások indokoltságáról és a szóbeli vizsga szerepéről. Ha majdnem mindenki megkapja a maximális pontszámot, az csökkentheti a felvételi folyamat differenciáló erejét, ami azt sugallja, hogy ez a gyakorlat nem feltétlenül méri megfelelően a jelentkezők képességeit és motivációját. Ez az eljárás anyagilag és időben is terhelheti a diákokat és családjaikat, különösen az érettségi előtti időszakban, ami kétségeket ébreszthet az ilyen típusú felvételi folyamat hatékonyságában és igazságosságában.

Miért fordulna sarkon egy Kanadában,  az Egyesült Államokban, vagy az Egyesült Királyságban élő felvételiző? 

A személyeskedő és irreleváns kérdéseket tartalmazó felvételi folyamatok nem találnának jó fogadtatásra sem Kanadában, sem az Egyesült Államokban, sem az Egyesült Királyságban. Ezekben az országokban nagy hangsúlyt fektetnek az egyenlőségre, a diszkrimináció elleni védelemre és az adatvédelemre, különösen az oktatási intézményekben. Ilyen típusú kérdések, mint például a testsúly vagy a családi háttér felvetése, komoly aggodalmakat keltene az adatvédelmi törvények és az etikai normák megsértése miatt. Az ilyen gyakorlatok negatív visszhangot válthatnának ki, és esetleg jogi következményekkel is járhatnának az érintett intézmények számára.

A felvételi eljárásnak a jelentkezők képességeit és elkötelezettségét kellene mérnie, tehát ha a pontozási rendszer nem különbözteti meg hatékonyan a kandidátusokat, az alááshatja a folyamat céljait.

A tárgyban az EduLine.hu-n megjelent cikk hatalmas felháborodást váltott ki és a 2024-évben felvételiző diákoktól kapott személyes információink alapján, ez az ügy méltó következményekért kiállt. Számtalan szakmai kontroll sem volt elég, hogy ezt az 50 pontot, méltó módon szerezhessék meg, érdemeik szerint a jelentkezők. Sok csiszolnivaló lesz még ezen a most, méltatlansága miatt, botrányba fulladt koncepción. Cikkünk VÉLEMÉNY cikk: reakció az EDULINE.HU -ra és ezen hibás metodikával szemben fogalmaz meg kritikát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Alapította : Pósvári Sándor - 1973. Powered by WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. 2025©