Milyen következményei lesznek az új Btk-nak?
5 perc olvasás
„A jogalkalmazó szervezetek véleményezésének és a velük történt egyeztetésnek számos pozitív hatása látszik a nyáron életbe lépő új Büntető Törvénykönyvben, amelyet tavaly júniusban fogadott el a Parlament, azonban vannak olyan változások, amelyek a jövőben problémákat vethetnek fel a büntetések tekintetében" – véli Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki április 5-én részletesen mutatja majd be a Btk. változásait a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési üzletága által szervezett Ügyvédreggeli rendezvényen.
„A jogalkalmazó szervezetek véleményezésének és a velük történt egyeztetésnek számos pozitív hatása látszik a nyáron életbe lépő új Büntető Törvénykönyvben, amelyet tavaly júniusban fogadott el a Parlament, azonban vannak olyan változások, amelyek a jövőben problémákat vethetnek fel a büntetések tekintetében" – véli Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki április 5-én részletesen mutatja majd be a Btk. változásait a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési üzletága által szervezett Ügyvédreggeli rendezvényen.
Mennyire volt értelme csökkenteni a büntethetőségi korhatárt 12 évre? Helyeselhető-e, hogy a Btk. megdönthetetlen törvényi vélelmeket állít fel? Miben változik a büntetések kiszabása a három csapás szabályozásának pontosításával? Mennyire lehet célravezető a jóvátételi munka? Az említett kérdések mind felmerülnek, ahogy közeledik az új Btk. életbe lépésének időpontja. Széleskörű egyeztetés és hosszú jogalkotási folyamat előzte meg az új Büntető Törvénykönyv elfogadását, amely 2013. július 1-jével lép életbe. A jogalkalmazóknak összesen egy évük volt arra, hogy felkészüljenek a változásokra, azonban a szabályozás egyes részeinek alkalmazásáról csak a gyakorlatban dől el, hogy mindenben megfelel-e az elvárásoknak. Dr. Bánáti János többek között ezekre a kérdésekre is választ ad majd az április 5-i Ügyvédreggelin, amikor az új Btk. legfontosabb módosításait veszi górcső alá.
Az új szabályozás alapján a jogalkotó a büntethetőségi korhatárt egyes bűncselekményeknél 14 évről leszállította 12 évre. „Ez természetesen jogpolitikai döntés kérdése, azonban felhívom a figyelmet arra, hogy ez a majdani eljárásokban milyen bizonyítási problémákat fog jelenteni (belátási képességet kell ugyanis a vádnak igazolni), ami néhány bűncselekménynél – pl. életveszélyt okozó testi sértés – lényegében kizárt. Elképzelhetetlen, hogy egy 12-13 éves gyerek tudata (belátási képessége) kiterjedjen arra, hogy az általa esetleg okozott sérülés életveszélyt okozhat" – véli Dr. Bánáti János, aki a MÜK elnökeként személyesen is részt vett az új Btk-ról szóló korábbi egyeztetéseken.
Ugyancsak problémát vet fel a jogos védelem újraszabályozása is a jövőben. Dr. Bánáti János szerint ugyanis „miközben helyeselhető az a jogpolitikai döntés, hogy a jogtalan támadó viselje főként támadásának következményeit, nem helyeselhető, hogy ebből az elvből olyan következtetésre jutott a jogalkotó, hogy megdönthetetlen törvényi vélelmeket állított fel, kimondva, hogy bizonyos támadások, függetlenül a támadó valódi akaratától, céljától, az elbírálás szempontjából élet elleni támadásnak tekintendő. Ennek pedig az a következménye, hogy egy ilyen támadást, adott esetben az élet kioltásával is el lehet hárítani, a jogos védelem szabályozásánál lényegében azt az elvet rögzíti, hogy egyes esetekben a kifejezetten vagyon elleni támadás is elhárítható az élet kioldásával". Az Ügyvédreggelin a MÜK elnöke különböző példákkal is alátámasztja majd ezt az állítását és bemutatja, hogy hogyan hagyhat a gyakorlatra.
Dr. Bánáti János kiemelte, hogy az előzetes egyeztetéseknek köszönhetően összességében pozitív változásokat hoz az új Büntető Törvénykönyv, hiszen a jogalkalmazó szervezetek (bíróság, ügyészség, ügyvédség) és a KIM sok kérdésben egyező álláspontra jutott tavaly. Ilyen volt például, hogy az eredeti tervezet elvonta volna a bíróság mérlegelési jogkörét abban a kérdésben, hogy szabjon-e ki eltiltást ittas járművezetésnél. A megbeszélés eredményeképpen azonban a kivételt nem tűrő kötelezés úgy módosult, hogy a bíróságnak joga lesz az eltiltás mellőzésére, ha az eset összes körülménye ezt indokolja. Ráadásul az is pozitív változás lesz, hogy a törvény pontosítja az ún. három csapás szabályozását, elkerülendő azt a méltánytalan helyzetet, amikor kötelezően életfogytiglant kellett kiszabni, noha az elkövetett cselekmények súlya ezt semmiképpen nem indokolta.
Azonban ugyanúgy maradt kérdéses része is a jogszabálynak, amely csak életbe lépését követően ítélhető meg teljes körűen, addig csak felkészülni lehet az egyes problémákra és arra, hogy bizonyos ítéletek a közvélemény negatív visszhangjára is számíthatnak, ebben nyújt majd segítséget Dr. Bánáti János az Ügyvédreggeli rendezvényen.
