Mindannyiunk hazája

Televíziós vetélkedők mindent eldöntő kérdése is lehetne: hol található és mire vonatkozik ez a kőtáblába vésett – joggal világhírűnek nevezhető – állítás? A hely megjelölésére évszázadok óta használják, de csak kevesen tudják, hogy hozzánk, magyarokhoz kötődik. Elöljáróban annyit azért elárulhatunk, igencsak messze jár az igazságtól, aki valamilyen, a szegényeket, rászorulókat támogató intézményre gondol megoldásként. A latin nyelven írott véset, valójában négy szó, a válasz egy részét már elárulja: „Roma est patria omnium”. Rómában van, egy olyan helyen, amit turisták csak ritkán látogatnak, pedig megtehetnék. Igaz, a belvárostól kissé távolabb esik.

 Róma nagy nevezetességei, a Szent Péter katedrális, a Colosseum, az Angyalvár, a II. Viktor Emánuel emlékmű leírása minden útikönyvben megtalálható. Mi az idén, inkább azokat a helyeket kerestük fel, melyeknek talán kevésbé ismert magyar vonatkozásai vannak. Ehhez pedig elsőbben is lakni kell valahol. Az iskolában is tanítják, hogy Róma hét dombra épült. Ám aki már ott van, hamar megtapasztalja, hogy ennél bizony többről van szó, eléggé hegyes-völgyes a város. Az egyik – a hét híres között nem jegyzett – domb tetején, természetvédelmi területen áll a közelmúltban szépen felújított zarándokszállás, a Szent István Ház. Egyházi zarándokcsoportok, de magánszemélyek, kisebb társaságok is foglalhatnak itt szobát. Autóval, autóbusszal is jól megközelíthető, a 870-es busznak a városba lefelé és onnan fölfelé vezető megállója is alig 200 lépésre van a bejárattól. Az első magyar zarándokházat Rómában még valóban Szt. István királyunk alapította, közvetlenül a Szent Péter bazilika mellett állt, ám még 1776-ban lebontották. A Magyar Állam és a katolikus egyház közötti megállapodás értelmében, az 1960-as években sikerült egy XVII. századi udvarház egy részét megvásárolni és a külföldön élő magyarok segítségével, a magyar tulajdonú földön, 1967. augusztus 20-án meg is nyitotta kapuit a Szent István Ház. Területén busz- és autóparkoló is van. Fürdőszobával, légkondicionálóval, szobaszéffel ellátott hatvan szobája, konferenciaterme, saját kápolnája várja a Rómába érkező zarándokokat és minden jóakaratú vendéget, aki tiszteletben tartja a ház alapvetően keresztény jellegét. Az ellátáshoz bőséges, svédasztalos reggeli tartozik. A Szent István Házban több helyen is találkozhatunk egy felirattal, mely szerint a Szent Péter Bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnában minden kedden reggel 8:15-kor magyar nyelvű szentmisét tartanak. Előzetesen bejelentkezni nem kell, megfelelően öltözve bárki látogathatja. A kápolna története is érdekes. Az európai magyar főlelkészek 1976-ban tartott római összejövetelükön elhatározták, hogy kezdeményezik egy magyar kápolna létrehozását a Szent Péter-Bazilikában. A tervvel a Vatikáni Államtitkársághoz fordultak és miután pozitív választ kaptak, Lékai László bíboros, VI. Pál pápának 1977. október 19-én írt levelében megkérte az engedélyt. A kápolnát II. János Pál pápa szentelte fel 1980. október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén.  Szent István nevével máshol is találkozhatunk Rómában. A Santo Stefano Rotondo, a Szent István Körtemplom építészeti szempontból is figyelemre méltó, számos magyar vonatkozása is van, de nem a mi királyunk, hanem az első keresztény vértanú, Szent István nevét viseli. Pont őhozzá kapcsolódva kapta Vajk, Géza fejedelem fia, az István nevet, amikor megkeresztelték! Ez Róma egyik legrégebbi bazilikája, a Celio dombon áll, az V. században szentelték fel. Cikkünk elején, a bevezető képen ennek az épületnek kissé eldugott bejárata látszik, bent a templom annál érdekesebb. Több magyar emléket őriz, korábban az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálosok tulajdonában volt, később pedig a Collegium Germanicum et Hungaricum birtokába került, ma is hozzájuk tartozik.

Története a Kr. u. első évszázadig vezethető vissza, valamikor még egy Mithras szentély is állt itt. A körtemplomot ennek a helyén, a 450-es években kezdték építeni és pár évtizeddel később szentelték fel Szent István diakónus, az első vértanú tiszteletére. Az évszázadok során többször átépítették, restaurálták. A pálosok 1404-ben telepedtek meg Rómában, ezt a templomot – állandó gondozása fejében – 1454-ben kapták meg, papnövendékek tanítása is folyt itt. A falon belül – a Szt. István királyunk kápolnája mellett kezdődő – oktató festménysor fut körbe, vértanúságra készíti fel a tanulókat. Mindegyik alatt ismertető felirat van a szentről és megöléséről. A templomban magyar síremlékek is találhatók, közöttük az egyiken, Lázói János erdélyi származású magyar főesperesén áll márványba vésve a saját sírverse, melynek részlete a már idézett és szállóigévé vált „Róma mindannyiunk hazája”. Rómában megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb templom van. A legrangosabbak, a négy pápai, patriarkális bazilika. Közülük az egyik, a Santa Maria Maggiore, a pápa tulajdona. Bár nem a Vatikánon belül áll, jogilag vatikáni területnek számít. Ez a legősibb, épségben maradt bazilika, III. Sixtus pápa 440-ben áldotta meg. A falak, az oszlopok eredetiek. Helyén a Kr. e. második században még görög templom állt. A főhajóból balra nyíló Cappella Paolina Borghese kápolnát V. Pál pápa megrendelésére építették 1611-ben., itt van V. Pál és VIII. Kelemen pápa síremléke. Ők ketten segítették a magyarokat a törökök elleni harcban. A falakon a figyelmes szemlélő felfedezheti az Esztergomi csata, Budavár felszabadítása és a Nándorfehérvári csata jeleneteit megörökítő domborműveket.

Aki Rómában jár, hamar felfedezi, hogy a város – legalább is egy szempontból – hasonlít Budapestre. Egy folyó választja ketté. Az ókori történelemből ismert Tiberis mai neve Tevere. Nem akkora, mint a Duna, de még szigete is van, a fiatalok kedvelik, gyakran tartanak itt családi rendezvényeket. A városnak a mi budai oldalunknak megfelelő részét ők Teverén túlinak – Trastevere – nevezik. Ahogy pedig régen Pestről Budára, a kiskocsmákba jártak át, akik jót akartak enni – nos, ez így van a Trasteverével is. A Santa Maria in Trastevere templom környékén – nem túlzás – százával vannak az apró, teraszos éttermek. Engedtessék meg egy személyes kitétel: Rómában a legjobb pizza ezekben kapható! Elég egy séta, körbejárni, hol, mi van az asztalokon – máris megjön az étvágy. Búcsúzóul igazán jó emlék Rómáról.