Minden Idők Legmagasabb év Végi Záróára Az Aranynál

Az aranyár az ezredforduló óta nem ismer más irányt, csak az emelkedést felfelé. A piaci szakértők többsége 2013-ban is a trend folytatódására számít. Az ok a vezető jegybankok extrém bőkezű pénzpolitikája és az ebből táplálkozó inflációs félelmek. Az viszont, hogy születik-e új árfolyamrekord az elkövetkezendő 12 hónapban, már kevésbé egyértelmű az elemzők körében – tájékoztat www.aranypiac.hu

Marc Faber, a markáns jóslatairól elhíresült nemzetközi hírű pénzügyi befektető egy a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban korábban úgy vélekedett, hogy aki egyszer üzembe helyezi a pénznyomdát, az soha többé nem tud leállni annak használatával. A gazdaság mint egy pénzügyi drogtól függővé váló szörny egyre nagyobb dózisokban fogja követelni magának az élénkítő szert, különben azonnal elvonási tünetek jelentkezhetnek. És csakugyan, az Egyesült Államokban szeptemberben bejelentett havi 40 milliárd dolláros kötvényvásárlási program most januártól 85 milliárdra bővül. Ez a jelzálogfedezetű kötvények és állampapírok felvásárlására fordítandó pénz a gazdaság szereplőit a birtokukban lévő kockázatos illetve alacsony hozamú eszközöktől szabadítja meg, és legfőbb célja szerint egyben likviditást kéne, hogy biztosítson a konjunktúra és a munkaerőpiac élénkítésére.

Faber logikája szerint a hónapról hónapra duzzadó pénzözön, amihez a pénzt az amerikai jegybank csak a pénznyomdával tudja előteremteni, hígítja a dollár értékét. Ez olyan javak értékelésében lehet tetten érhető, amelyek nem szaporodnak a „zöldhasúhoz" hasonló mértékben. Ilyen az arany is, amelyből nem lesz csak úgy bemondásra több a Földön. Az emberiség kezdete óta eddig kitermelt 170 ezer tonna arany évente nagyjából 1,5%-kal gyarapodik, míg a papírpénz mennyisége elméletileg korlátlanul növelhető. A nemesfém ezekben kifejezett értéke ennél fogva nem is tehet mást, mint hogy emelkedik. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az árfolyam már eddig is sokat ment felfelé. Az ezredforduló óta átlagosan 15% volt az éves drágulás, és ez sok nyereségorientált rövidtávú spekulánst vagy éppen reszkető kezű kezdő befektetőt is vonzott a piacra. Nekik köszönhetően az árfolyam volatilitása is megnövekedett.

Nem utolsó sorban ezek az erős áringadozások ronthatják azonban az arany kilátásait a Goldman Sachs elemzői szerint az elkövetkezendőkben. Az egyik legnagyobb árupiaci tekintélynek számító amerikai befektetési bank azon pesszimista piaci szereplők egyike, akik úgy vélekednek, hogy jövőre megtorpanhat a 12 éve dübörgő bikapiac az aranynál. Egyértelmű eladási ajánlást ugyan nem adtak ki a Goldman szakértői, de a múltban látott nagy emelkedésnek szerintük vége. Háromhavi időtávon 1.825 dolláros unciánkénti árat jósolnak az elemzők, hat hónap múlva 1.805-öt, 2014-ben pedig 1.750 dollárt. A „borúlátás" persze relatív, hiszen még ezek az árak is felette vannak a mostani 1.660 dollár körüli év végi záróárnak.

A befektetők fokozatos elfordulását az aranytól például az válthatná ki, ha az infláció mértékével korrigált kamatok (reálkamat) világszerte elkezdenének emelkedni. Ebben az esetben veszítene az arany a vonzerejéből, hiszen a nemesfém nem fizet kamatot. Nehéz azonban a jelenlegi gazdasági környezetben hinni abban, hogy ez egyhamar bekövetkezhet. Az USA, az euróózóna, Kína vagy Japán központi bankjai még egy jó ideig nem emelhetnek kamatot, ha csak nem akarják keresztre feszíteni az államadósságok súlya alatt görnyedő kormányzatokat vagy derékba törni az éppen csak éledező konjunktúrát.

Éppen ellenkezőleg, a világ nagy jegybankjai a nulla közeli alapkamatok mellett széles körben alkalmaznak jelenleg nem konvencionális monetáris politikai eszközöket is a kamatszint alacsonyan tartása érdekében. Akad ezek között hiteltámogatás és -könnyítés, kötvényvásárlások, mennyiségi lazítás, deviza- és értékpapír-piaci intervenciók, külföldi devizában végrehajtott likviditásjuttatás. És még ha be is indulna gazdasági növekedés, ami a kamatok emelkedését hozhatná, ezzel egy időben az infláció növekedésével is számolni kell. A reálkamatok e szerint aligha jelenthetnek konkurenciát a közeli jövőben az arany számára.

Mindemellett az arany egy normalizálódó világban, javuló gazdasági, pénzpiaci és politikai környezetben is stratégiai eszköz maradhat, hiszen nem fenyegeti semmiféle kibocsátó nem-fizetési kockázata. Egy uncia mindig egy uncia marad, nem feleződik meg úgy, mint például a görög állam adósság-visszafizetése az idén a kötvénytulajdonosok legnagyobb bánatára. Konzervatív befektetők tehát nem mehetnek el az arany mellett 2013-ban sem.

Arany, ezüst – technikai elemzés

Az arany változatlanul egy rövidtávon lefelé mutató trendcsatorna foglya, az árfolyam a 200-napos mozgóátlag környékén alakul. Az aktuális árszint az augusztus véginek felel meg, amikor is kezdetét vette a késő nyári ralli, amely októberre 8% körüli felugrást eredményezett Londonban 1.791,75 dollárig, az idei évben elért legmagasabb értékig. A fontosabb rövidtávú ellenállások most 1.660 valamint 1.680 dollárnál húzódnak. Ez utóbbi leküzdése nyithatná csak meg az utat ismét az 1.700 dollár feletti tartományok felé. Támaszként egyelőre az 1.650 és 1.635 dollár körüli árszintek jönnek számításba, illetve maga a hosszútávon emelkedő diagonális trendvonal.

Az ezüst az év végére ismét jócskán vesztett vért, még ha az éves hozamát tekintve formálisan előnyben is van az aranyhoz képest. A tavaly év végi 28,18 dolláros záróértékhez képest a jelenlegi londoni árszint 7%-os plusznak felel meg, de a februárban elért 37 dollár feletti, és még az őszi 35 dollár közeli értékekhez viszonyítva is jelentős a mérséklődés az év végére. A legutóbbi lejtmenet nem sokkal 30 dollár alatt fékeződött le, jelenleg éppen e kerek határoló felett tartózkodik nem sokkal a jegyzés. Nem is annyira technikailag, mint inkább lélektanilag lenne fontos 30 dollár felett maradni a kurzusnak. Biztató jel lenne továbbá a csökkenő tendencia megtörésére a 200-napos mozgóátlag fölé kerülés, amely a legfőbb ellenállási szintet jelöli jelenleg.