MINDÖRÖKKÉ ENTRÓPIA
3 perc olvasásFábián Zoltán kiállítása a LATARKA – Kortárs Művészeti Galériában. Meghívott művészek: Bánki Ákos, Baráth Bálint, Botos Péter, Hérics Nándor, Jancsik Károly, Ljubomir Vucinic (SRB), Lux Antal, Melcher Mihály, Mengyán András, Nagámi, Nemes Ferenc, Zalavári József. A kiállítást Farkas Viola művészettörténész nyitja meg.
Fábián Zoltán kiállítása a LATARKA – Kortárs Művészeti Galériában. Meghívott művészek: Bánki Ákos, Baráth Bálint, Botos Péter, Hérics Nándor, Jancsik Károly, Ljubomir Vucinic (SRB), Lux Antal, Melcher Mihály, Mengyán András, Nagámi, Nemes Ferenc, Zalavári József. A kiállítást Farkas Viola művészettörténész nyitja meg.
Entrópia
„2011 nyarán kiállítottam a Galéria IX-ben.
Hirtelen fölkérés!
Volt ugyan teljesen kész, egynemű anyagom, de az éppen egy évvel korábban már bemutattatott.
Új sorozaton dolgoztam, az meg nem volt még kiállítás-képes.
Rögtönözni kellett. (Teher alatt nő a pálma…)
Régóta foglalkozom elméleti fizikával, annak szociológiai, esztétikai hatásaival, különös tekintettel a XXI. századra. Vallom, hogy mai életünk alakulását alapvetően befolyásolják a fizika eredményei. (Nem kell messzire mennünk, elég a GPS-re gondolni.)
Két kedvencem van: fekete lyukak és a termodinamika II. főtétele – az entrópia.
Vajon láthatóvá, érzékelhetővé tehető-e bármelyik a vizualitás nyelvén?
A fekete lyuk-jelenség szinte lehetetlen kihívás, miközben azon gondolkodtam, hogy az entrópia egészen egyszerű. A körülöttünk lévő, tapintható, látható, hallható sőt(!) ízlelhető és szagolható világ mind-mind entrópikus. Hiszen ezért maradt – a mai napig – a fizika legstabilabb tétele. Látjuk is minden nap, csak olyan megszokott, hogy nem gondolkodunk rajta, pedig percről-percre az elmúlás lebeg a szemünk előtt.
Képzőművészként első sorban az entrópia vizuális megjelenítése foglalkoztatott. Ekkor jött az ötlet, hogy gyeptéglát, virágföldet, rozsdálló vasat viszek a kiállítótérbe, reménykedve abban, hogy a természet végzi a dolgát; halad a rendezetlenség felé. Ezekből építettem szigorú, geometrikus formák közé rekesztett installációt.
A fű megnőtt, a földből gombák növekedtek, a rozsda pedig élte saját életét a fölületen.
Láthatóvá vált az entrópia. Minden haladt a rendezetlenség – kedves gimnáziumi biológia tanárnőm szerint a teljes megsemmisülés – felé. Ettől, akkoriban, annyira megrettentem, hogy az entrópiát a teljes elmúlás szinonimájaként értelmeztem magamnak. (Csak később derült ki számomra, hogy nagyjából ez az igazság!) Minden érzékelhető természeti folyamat múlandó, még a – kedves – fekete lyukak is. (Stephen Hawking bebizonyította: „minél kisebb a fekete lyuk tömege, annál magasabb a hőmérséklete. Ahogy tehát fogy a fekete lyuk tömege, egyre nő a hőmérséklete és részecske kibocsátása, azaz egyre gyorsabban veszíti tömegét.").
Van-e tovább, az entrópián túl?
Nem hiszem. Ez az a végső állapot ahol a Mindenség is örök nyugvóhelyre talál.
Közben az első teremben a kiállításra meghívott alkotók, legyen az példakép, barát, kolléga szintén egy-egy olyan, témához kapcsolódó, művel vesz részt a programban, amelyek szigorú formai korlátaik ellenére, mégis a rendből születő rendezetlenséget, avagy a káosz rendjét jelenítik meg, egyszóval részei az Entrópiának."
Megnyitó 2016. november 4. péntek, 19 óra.
MINDÖRÖKKÉ ENTRÓPIA – Fábián Zoltán kiállítása
LATARKA – Kortárs Művészeti Galéria
1061 Budapest, Andrássy út 32.
https://www.facebook.com/events/1834118736800990
Lantai József