Mindszenty-monodráma ősbemutatója Komáromban

A Széchenyi István Polgári Társulás és a Pázmaneum Társulás szervezésében került sor a révkomáromi Selye János Gimnázium dísztermében 2010. május 7-én Mindszenty József halálának 35. évfordulója tiszteletére készült Tarics Péter Állok Istenért, egyházért, hazáért – Mindszenty József oltárköve című monodráma egy felvonásban és hat képben való bemutatására.

A Széchenyi István Polgári Társulás és a Pázmaneum Társulás szervezésében került sor a révkomáromi Selye János Gimnázium dísztermében 2010. május 7-én Mindszenty József halálának 35. évfordulója tiszteletére készült Tarics Péter Állok Istenért, egyházért, hazáért – Mindszenty József oltárköve című monodráma egy felvonásban és hat képben való bemutatására.

A telt házas ősbemutatón egyházi méltóságok is megjelentek: jelen volt Róbert Bezák CSsR, nagyszombati érsek és Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek; valamint lelkipásztorok, városi képviselők, különböző egyházi és társadalmi szervezetek képviselői, iskolaigazgatók.

Az előadás előtt elsőként Róbert Bezák nagyszombati érsek szólt a jelenlevőkhöz, aki kiemelte Mindszenty bíboros az Isten, az Egyház és a népe melletti elkötelezettségét. Életpéldája azt mutatja, hogy meg kell maradni önmagunknak, nem szabad rossz kompromisszumokat kötnünk. A hercegprímás a sokféle megpróbáltatás közepette is megmaradt az igazság útján, hitvallása példaértékű számunkra – hangsúlyozta Bezák érsek. Mindszenty élete arra buzdít, hogy hallgassunk lelkiismeretünk szavára. Mindig az egyenes úton járjunk, mert ennek alapján ítéli meg Isten életünket, ahogy Mindszenty bíboros életét is eszerint értékelte – tette hozzá.

A nagyszombati érsek beszédét követően Erdő Péter bíboros köszöntötte a jelenlevőket. Magyarország prímása kiemelte: „Mindszenty élete is megmutatta azt, hogy ennek a térségnek a népeit egyetlen kategória szerint kezeli a történelem. Egyetlen, nagy kategóriába kerültek bele abba az ateista diktatúrába is, ami minden egyes országban megpróbálta eltörölni a hitet és az Egyházat. Mindszenty József tanúságtétele hasonlít más főpapokhoz is. Mindegyiküknek megvolt a sajátos jelleme, és a katolikus egyháznak minden országban megvolt a sajátos társadalmi helyzete, ami bizonyos fajta magatartásokat lehetővé tett, megkívánt, másszor viszont nem. Visinszky lengyel bíboros, Beran bíboros Prágában, Boldog Alojz Stepinac Zágrábban és Isten szolgája Mindszenty József Magyarországon egyaránt beleesik azokba az egyházi vezetőknek a körébe, akiket a diktatúra egy nagy, közös forgatókönyv szerint félre akart állítani az útból. Mindannyian hűségesek maradtak a katolikus hithez, hűségesek maradtak a pápához. A diktatúra célja az volt, hogy elszakítsák a papokat, püspököket a világegyháztól. Erre ki-ki a maga karakterének, helyzetének megfelelően nemet mondott, és megtanult hű lenni Egyházához és a rá bízott hívekhez."

Erdő Péter hangsúlyozta, hogy ma is üzen nekünk Mindszenty bíboros hitvallása, amikor elkezdődtek a boldoggáavatások a kommunista áldozatok vértanúinak több országban, így Szlovákiában is. A közeljövőben Lengyelországban Jerzy Popieluszko káplánt avatják boldoggá. „Ezek a közös tanúságtételek erősítik bennünk az összetartozást, és ma is arra buzdítanak bennünket, hogy továbbadjuk hitünk örökségét a mai embernek, a mai társadalomnak. A mártírok ereje, közbenjárása segítsen bennünket mai feladatunk megoldásában" – hangsúlyozta ünnepi beszédében az esztergomi érsek.

A hat képben bemutatott monodráma felidézi Mindszenty bíboros áldozatvállalását hívei és hazája iránt; tükrözve azt a hangulatot, amelyben a magyar bíborosnak helyt kellett állnia, amikor igaztalan vádakkal elítélték, majd pedig az 1956-os forradalom után az amerikai nagykövetségen kapva menedéket próbálta igazgatni magyar egyházát. Az ősbemutatót követően a színmű útnak indul a felvidéki és a Kárpát-medencei magyar közösségekhez, hogy minél széles körben megismerhessék az a XX. század egyik legnagyobb magyar egyházi vezetőjének életét és tanúságtételét. Mindszenty József bíboros szerepét Boráros Imre, Sylvánia-díjas felvidéki magyar színművész, Mindszenty édesanyját Petrécs Anna színművész, a Bíró szerepét pedig a szerző, Tarics Péter alakítja; a mű zenei munkatársa Hanzsér Árpád. A rendezvényt Komárom város önkormányzata támogatta, a monodráma médiapartnere a Pázmaneum Társulás.

Magyar Kurír