
MIT akarnak a károsultak valójában az MBH Bank ügyben?
A bizalom összeomlása – Az MBH-ügy krónikája és annak emberi ára
A történet egy tavaszi napon kezdődik, amely több száz, sőt talán több ezer magyar család és vállalkozás számára vált a pénzügyi biztonságérzet végének szinonimájává. Egy kisvállalkozó, aki a napi teendői után ellenőrzi a céges számláját, döbbenten látja, hogy az egyenleg nulla. Egy nyugdíjas, aki évtizedek megtakarítását őrizte a bankban, hirtelen szembesül azzal, hogy minden pénze eltűnt. A kezdeti hitetlenséget pánik váltja fel, majd a frusztráció és a tehetetlenség érzése, ahogy a banki ügyfélszolgálat elérhetetlennek bizonyul, a rendőrségi feljelentés pedig egy lassú és bizonytalan kimenetelű folyamat kezdetét jelenti. Ez az emberi dráma, amely a 2025-ös év tavaszán az MBH Bank ügyfeleit érte, nem csupán egy kibercsalási hullám krónikája, hanem egy sokkal mélyebb, a bizalomról, a pszichológiai hadviselésről és a közösség erejéről szóló tanmese is.
A 2025 márciusa és májusa között kibontakozó csalássorozat kifinomult, de a kiberbűnözés világában ismert módszereket alkalmazott. Az elkövetők nem a bank központi, masszívan védett rendszereit törték fel, hanem a legsebezhetőbb láncszemet célozták: az embert. Az egyik leggyakoribb technika az úgynevezett „Google-csalás” volt, amelynek során a bűnözők az MBH Bank hivatalos online felületéhez megtévesztésig hasonló adathalász weboldalakat hoztak létre. Ezeket szponzorált hirdetésként helyezték el a Google keresőjének találati listája élén, így a gyanútlan ügyfelek, akik a bankjukat keresték, jóhiszeműen kattintottak a hamis linkre. Más esetekben az URL-cím apró eltéréseket tartalmazott, például a `.hu` végződés helyett a kevésbé ismert `.nu` szerepelt, ami a sietős vagy kevésbé tájékozott felhasználóknak nem tűnt fel. A támadások egy harmadik típusa a mobilapplikáció regisztrációs folyamatának sebezhetőségeit használta ki, lehetővé téve a csalók számára, hogy idegen eszközön aktiválják az appot, és átvegyék az irányítást a számla felett, gyakran anélkül, hogy az ügyfél erről azonnali értesítést kapott volna. A támadások közös jellemzője az volt, hogy az ügyfelek tevékeny közreműködésével – egy kattintással, egy jelszó megadásával – szerezték meg az érzékeny adatokat, amelyekkel aztán kiürítették a számlákat.
Az események hátterében egy intézményi óriás áll, az MBH Bank, amely egy Európában is egyedülálló hármas fúzió (MKB Bank, Takarékbank, Budapest Bank) eredményeként jött létre 2023. május 1-jén. Magyarország legnagyobb magyar tulajdonú hitelintézeteként, közel 2,5 millió ügyféllel és az ország legkiterjedtebb fiókhálózatával rendelkezik. Ez a friss, nagyszabású szervezeti átalakulás, bár a piaci pozíciók megerősítését célozta, önmagában is hordozhatott olyan belső kommunikációs, technikai és folyamatszervezési kihívásokat, amelyek hozzájárulhattak a krízishelyzet kialakulásához és annak nem megfelelő kezeléséhez. A különböző banki kultúrák és informatikai rendszerek összeolvasztása komplex feladat, amely átmenetileg sebezhetővé teheti a szervezetet.
A pénzügyi veszteség és az intézményi tehetetlenség okozta sokk közepette a károsultak a közösségi médiában kerestek menedéket és válaszokat. Hamarosan két, egymástól gyökeresen eltérő filozófiájú és működésű tábor alakult ki. Az egyik egy gyorsan növekvő, közel 3000 tagot számláló Facebook-csoport, amelyet egy karizmatikus, a közös haragot megszemélyesítő figura vezet.
A másik egy jóval kisebb, alig több mint 150 fős ( #TUDODKI) közösség, amely egy strukturált, edukáción alapuló, jogi keretek közé helyezett érdekérvényesítési modellt kínál az Adhoc Support és a hozzá kapcsolódó EuroAstra portál platformján keresztül.
Ezzel felvetődik a cikkünk központi paradoxona: miért vonzódik a károsultak elsöprő többsége egy olyan közösséghez, amely elsősorban érzelmi megnyugvást és egyszerű ellenségképet kínál, miközben elutasítja a tudásalapú, de nagyobb erőfeszítést igénylő megoldásokat?
Mit akarnak a károsultak valójában: azonnali vigaszt vagy hosszú távú igazságtételt? A válasz a trauma pszichológiájában, a digitális közösségek dinamikájában és a modern média működésének logikájában rejlik.
Dátum/Időszak | Esemény | Forrás/Jelentőség |
---|---|---|
2025. március-május | A kibercsalási hullám csúcsa, amely adathalász („Google-csalás”) és mobilapplikációs módszerekkel célozza az MBH Bank ügyfeleit. | Sajtóhírek, károsulti beszámolók |
2025. március 22. | Az egyik első dokumentált, nagymértékű támadás egy céges számla ellen a mobilapplikáció kivezetésének időszakában. | EuroAstra cikk |
2025. április 11. | A H2O Sportegyesület (vezetője: Hámori Zsuzsanna) számlájáról több mint kétmillió forintot emelnek le a csalók. Az eset nagy sajtóvisszhangot kap. | 24.hu cikk |
2025. április-május | Károsulti Facebook-csoportok alakulnak, az egyik gyorsan több ezer fősre duzzad, jelezve a probléma nagyságrendjét. | Közösségi média, Válasz Online |
2025. április 23. | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 15 millió forintra bírságolja az MBH Bankot, mert nem küldte ki minden ügyfelének az éves díjkimutatást. | MNB közlemény |
2025. május 23. | Az MBH Bank hivatalosan reagál a sajtómegkeresésekre, hangsúlyozva, hogy rendszereik biztonságosak, és az ügyfelek gondatlansága vezetett a károkhoz. | Banki közlemény, sajtó |
2025. június 19. | Az MBH Bank bejelenti, hogy „méltányossági alapon” megtéríti a Google-csalás áldozatainak kárának 70%-át, szigorú titoktartási megállapodás mellett. | Banki közlemény, Forbes |
2025. július 1. | Elindul a Központi Visszaélés-szűrő Rendszer (KVR), az MNB új, mesterséges intelligencián alapuló fegyvere a banki csalások ellen. | MNB közlemény |
A sokk pszichológiája: Amikor a megnyugvás fontosabb, mint a megoldás
Ahhoz, hogy megértsük, miért választja a károsultak többsége az érzelmi alapú közösséget a racionális megoldáskeresés helyett, elengedhetetlen belemerülni a pénzügyi trauma pszichológiai természetébe. A bankszámla hirtelen kiürülése nem csupán anyagi veszteség; ez egy mély, egzisztenciális támadás az egyén biztonságérzete, a világba vetett alapvető bizalma és a saját élete feletti kontroll illúziója ellen. Ez egy akut krízisállapot, amely alapjaiban rengeti meg az áldozat valóságészlelését és döntéshozatali képességét.
A trauma hatására az emberi agy egyfajta vészhelyzeti üzemmódba kapcsol. A magasabb szintű kognitív funkciók, mint a komplex problémamegoldás, a hosszú távú tervezés és az absztrakt gondolkodás, háttérbe szorulnak. A feldolgozhatatlan mértékű stressz és a tehetetlenség érzése kognitív túlterheltséghez vezet. Ebben az állapotban az olyan fogalmak, mint az „SSL-tanúsítvány”, a „Pénzügyi Békéltető Testület eljárásrendje” vagy a banki „Általános Szerződési Feltételek” nemcsak érthetetlennek, hanem fenyegetőnek és megterhelőnek is tűnnek. A traumatizált egyén nem újabb intellektuális kihívásokat keres, amelyek a saját hiányosságaival vagy felelősségével szembesíthetik, hanem érzelmi menedéket, ahol a fájdalmát és dühét validálják. Nem tanulni akar, hanem megnyugodni.
Ebben a rendkívül sebezhető állapotban születik meg a kollektív áldozati identitás. A pszichológiai kutatások szerint a kollektív áldozati tudat akkor alakul ki, amikor egy csoport tagjai osztják azt a meggyőződést, hogy őket igazságtalan és morálisan megkérdőjelezhető támadás érte, amelyet nem tudtak megakadályozni.
Az MBH-károsultak esetében a közös ellenségkép – a „gonosz, érzéketlen, profitorientált bank” – és a közös sérelem – „mindannyiunkat megloptak, és a bank nem segít” – rendkívül erős kohéziós erőt teremt. A „mi, az áldozatok” narratíva egyszerű, azonnal érthető magyarázatot ad a komplex és fájdalmas helyzetre. Ez a közös identitás felmentést ad a személyes felelősség firtatása alól (például, hogy az egyén kattintott az adathalász linkre), és a felelősséget teljes egészében a külső szereplőre hárítja. A közösségi validáció – a felismerés, hogy „nem csak én hibáztam, más is ugyanígy járt” – kulcsfontosságú a bűntudat és a szégyenérzet enyhítésében, ami a sokk feldolgozásának elengedhetetlen lépése.
Ez a pszichológiai állapot magyarázza a legfontosabb dinamikát: a trauma nem türelmes. A károsultak elsöprő többsége a krízis kezdeti szakaszában nem egy bizonytalan kimenetelű, hónapokig vagy akár évekig tartó jogi-technikai folyamatot keres. Azonnali enyhülésre vágynak. Egy „digitális vállveregetést” akarnak, egy olyan közösséget, ahol meghallgatják őket, ahol a dühük legitim, és ahol nem kell egyedül szembenézniük a kilátástalansággal. Egy olyan helyet, ahol a passzív jelenlét és az egyetértés is elegendő a csoporthoz tartozáshoz.
Két tábor, egy csatatér: A populista vezér és az edukátorok harca a digitális térben
A karizmatikus „hadvezér” – Reiter Tibor és a 3000 fős közösség vonzereje
A nagyobbik, több ezer fős Facebook-csoport élén álló Reiter Tibor figurája a populista vezető klasszikus archetípusát testesíti meg. Nem külső szakértőként, hanem „egyként közülük”, egy szintén károsult áldozatként pozicionálja magát, aki a közösség nevében felveszi a harcot. Az olyan kijelentései, mint hogy ő „csak egy közmunkás”, aki a közösséget szolgálja, erősítik ezt a képet, miközben ő maga testesíti meg a közös sérelmet és a haragot. Ez a pozicionálás azonnali bizalmat és azonosulást ébreszt a tagokban.
Kommunikációs stratégiája a populizmus jól bevált eszköztárára épül. Az üzenetek egyszerűek, könnyen emészthetőek és erősen érzelmi töltetűek. A probléma komplexitását egyetlen, jól körülhatárolható ellenségképre redukálja: a kapzsi és érzéketlen MBH Bankra és a tehetetlen hatóságokra. A felelősséget teljes egészében áthárítja, miközben a saját szerepét a közösség védelmezőjeként és „hadvezéreként” határozza meg. A cél nem a helyzet mélyebb megértetése, hanem a harag egyetlen csatornába terelése és a személye iránti lojalitás kiépítése. A csoporthoz való tartozás feltétele nem az aktív gondolkodás vagy a részvétel, hanem a passzív egyetértés és a vezető iránti bizalom.

A tudásalapú érdekérvényesítés – Az Adhoc Support strukturált modellje és #TUDODKI
Ezzel a populista modellel szöges ellentétben áll az Adhoc Support és a hozzá szorosan kapcsolódó EuroAstra online magazin által képviselt strukturált, edukációs megközelítés. Az Adhoc Support nem egy informális Facebook-csoport, hanem egy jogilag bejegyzett, nemzetközi keretek között működő szervezet: egy Egyesült Királyságban regisztrált Community Interest Company (CIC), vagyis egy non-profit, közösségi érdekű társaság. Ez a jogi forma önmagában garantálja a működés átláthatóságát és a közösségi célok elsődlegességét, hiszen a szervezet jogilag köteles a bevételeit és vagyonát a közösségi misszióba visszaforgatni. A modell szakértői háttérre támaszkodik, jogi, IT-biztonsági és fogyasztóvédelmi specialistákat von be a munkába.
Az Adhoc Support alapvető célja nem a vigasztalás, hanem a felvértezés: a passzív, kiszolgáltatott áldozatból egy aktív, tájékozott, a saját ügyéért tenni képes szereplőt kíván formálni. Ennek legfőbb eszköze az edukáció. Az EuroAstra portálon keresztül részletes, mélyreható cikkeket publikálnak a csalások technikai hátteréről, a banki felelősség kérdéseiről, a lehetséges jogi lépésekről és a fogyasztóvédelmi eljárásokról. Ahelyett, hogy kész válaszokat adnának, arra ösztönzik a károsultakat, hogy értsék meg a helyzetüket, gyűjtsenek bizonyítékokat, és vegyenek részt aktívan a saját érdekérvényesítési folyamatukban egy központosított, adatvezérelt platformon keresztül.
Jellemző | Reiter-csoport (Érzelmi-Populista Modell) | Adhoc Support-csoport (Edukációs-Strukturált Modell) |
---|---|---|
Vezetői Modell | Karizmatikus, populista, centralizált („hadvezér”) | Strukturált, szakértői, intézményesített (CIC) |
Kommunikáció | Érzelmi, egyszerűsítő, ellenségkép-alkotó | Racionális, edukatív, problémaorientált |
Alapüzenet | „Harcolunk értetek, bízzatok bennem!” | „Tanulj, hogy harcolhass magadért a közösséggel!” |
Tagsági Elvárás | Passzív támogatás, lojalitás, egyetértés | Aktív részvétel, tanulás, adatmegosztás |
Elsődleges Cél | Azonnali érzelmi megnyugvás, a vezér pozíciójának erősítése | Hosszú távú, fenntartható érdekérvényesítés |
Eszközök | Zárt Facebook-csoport, érzelmi posztok | Adatgyűjtő platform, szakcikkek, jogi keretrendszer |
Átláthatóság | Alacsony, kontrollált, cenzúrázott | Magas, a működés a transzparenciára épül |
„A király meztelen?” – A zárt csoportok és a kontroll mechanizmusai
A nagyobbik károsulti csoport működésének mélyebb vizsgálata egy olyan közösség képét rajzolja ki, amelyet nem a nyílt párbeszéd és a közös döntéshozatal, hanem a szigorú kontroll és az információk központosított kezelése jellemez. A felhasználó által megosztott belső tapasztalatok és a vezetői magatartás elemzése rávilágít azokra a hatalomtechnikai eszközökre, amelyek egyben tartják a csoportot, ugyanakkor gátolják a valódi, demokratikus érdekérvényesítést.
A kontroll szüli a félelmet, a félelem pedig szüli a passzivitást és a lojalitást, ami egy önfenntartó rendszert hoz létre.
A vezető, Reiter Tibor szerepét és kommunikációját markáns ellentmondások jellemzik. Egyrészt az alázatos „közmunkás” képét vetíti maga elé, aki önzetlenül szolgálja a közösséget. Másrészt azonban domináns vezetőként lép fel, aki megkérdőjelezi más, szintén a károsultakért dolgozó szereplők legitimitását, és elutasít mindenféle együttműködést vagy a hatalom megosztását. Ez a kettősség felveti a kérdést a motivációiról és a működésének jogi alapjairól.
A helyzetet tovább bonyolítja a Válasz Online cikkére hivatkozó, a felhasználó által megosztott állítás, amely a potenciális érdekellentét legsúlyosabb bizonyítéka lehet. Eszerint a bank Reiter Tibornak egyedi ajánlatot tett: a kár 70%-ának írásbeli megtérítését, amelyet egy szóbeli ígéret egészített ki a fennmaradó 30% későbbi rendezésére. Amennyiben ez az információ igaz, az azt jelentené, hogy a csoport vezetője 100%-os kártérítésben részesülhet, miközben a közösség többi tagja számára a bank hivatalosan csak a 70%-os „méltányossági” ajánlatot kommunikálta, szigorú titoktartás mellett. Az a tény, hogy ezt a számára rendkívül kedvező, a közösségétől eltérő alkut állítólag nem osztotta meg a tagokkal, súlyos kérdéseket vet fel a transzparenciával és a közösségi érdekek képviseletével kapcsolatban.
A narratíva hatalma: Hogyan formálja a média és az algoritmus a valóságot?
A két károsulti tábor közötti küzdelem nem egy vákuumban zajlik. A kimenetelét alapvetően befolyásolja az a digitális ökoszisztéma, amelyben működnek: a hagyományos média és a közösségi platformok algoritmikus logikája. Ezek a külső erők nem csupán passzív szemlélői az eseményeknek, hanem aktív formálói a valóságészlelésnek, és strukturálisan előnyben részesítik az egyik modellt a másikkal szemben.
A magyar sajtó szerepe kettős volt az MBH-ügyben.
Egyrészt az olyan médiumok, mint a Válasz Online, a Telex, a Forbes vagy a 24.hu oknyomozó és tényfeltáró cikkei nélkülözhetetlenek voltak a botrány nyilvánosságra hozatalában. Ugyanakkor azzal, hogy a média a drámát és a hangos szereplőket keresi, akaratlanul is legitimálta a legnagyobb csoport vezetőjét. Ezt a hatást sokszorosan felerősítik a közösségi média algoritmusai, amelyek a haragot és konfliktust generáló tartalmakat jutalmazzák. Egy „a bank szemét, harcoljunk!” típusú poszt virális potenciálja nagyságrendekkel nagyobb, mint egy higgadt, edukatív elemzésé.
A „kattintható dráma” minden esetben legyőzi a „letölthető tényeket”, kivéve, ha a tényeket is sikerül drámai és érzelmileg vonzó formába önteni.
Végül az MBH Bank saját kommunikációja is hozzájárult a helyzet eszkalálódásához. A kezdeti hallgatás, majd a felelősséget az ügyfelekre hárító nyilatkozatok csak olajat öntöttek a tűzre, és a legradikálisabb kritikusának pozícióját erősítették meg.
A valódi erő útja – Az edukációtól a kollektív cselekvésig
A cikkünk elején feltett központi kérdésre – „Mit akarnak a károsultak valójában az MBH Bank ügyben?” – a részletes elemzés után rétegzett választ kell adnunk.
Rövid távon, a sokk akut állapotában a károsultak nem komplex megoldásokat, hanem azonnali érzelmi megnyugvást, a fájdalmukat validáló közösséget és egy egyszerű bűnbakot akarnak. Hosszú távon azonban a cél egyértelmű: a pénzüket, az igazságtételt és az elvesztett biztonságérzetük helyreállítását.
A tudásalapú, edukációs modell, amelyet az Adhoc Support képvisel, a hosszú távú célok elérésére fókuszál. Nem ad azonnali érzelmi megnyugvást, de valódi, tartós eszközt ad a károsultak kezébe: a tudást, a helyzetük megértését és a strukturált, kollektív cselekvés képességét. Elkerülhetetlen, hogy a károsultak egy része idővel ráébredjen: a hangzatos ígéretek és a közös harag önmagában nem hozza vissza az elvesztett milliókat.
Az Adhoc Support és a hasonló, tudásalapú kezdeményezések munkája ezért nem hiábavaló. A céljuk egy megbízható, átlátható és hatékony alternatíva felépítése azok számára, akik készen állnak a vigasztalás fázisából a cselekvés fázisába lépni. Az ő útjuk a nehezebb, a lassabb és a kevésbé látványos. De végső soron ez az, ami a probléma gyökeréig hatol. A valódi erő nem a hangos kiabálásban, hanem a csendes, kitartó és tudatos építkezésben rejlik.