Nagyszülők búcsúja Szentkúton

Szent Anna Szűz Mária édesanyja, vagyis Jézus nagyanyja. Tisztelete a középkortól kezdődően ferences hatásra terjedt el. A keresztes háborúk és a rend szentföldi missziója nyomán a nyugati kereszténység ugyanis felfigyelt Jézus szülőföldjére, rokonságára, vagyis emberi életének emlékeire.

Szent Anna Szűz Mária édesanyja, vagyis Jézus nagyanyja. Tisztelete a középkortól kezdődően ferences hatásra terjedt el. A keresztes háborúk és a rend szentföldi missziója nyomán a nyugati kereszténység ugyanis felfigyelt Jézus szülőföldjére, rokonságára, vagyis emberi életének emlékeire.

Szent Anna Isten Fiának emberi arcára utal, alakja a Mária életét segítő asszonyt és nagyszülőt jeleníti meg. Szent Anna napjainkban a különböző generációk békés együttélésére irányítja figyelmünket, a nagyszülők fontosságára, akik hazavárják, óvják-védik, tanítják unokáikat, gyermekeiket. A palóc vidékek zárt társadalmi közegében különösen fontos szerep jutott a nagymamáknak, így nem véletlen, hogy nemzeti kegyhelyünk, Mátraverebély-Szentkút egyik legnépszerűbb, kifejezetten palóc búcsúja ez az ünnep.

A hagyományos Szent Anna-búcsút ebben az esztendőben július 25-26-án tartják: 25-én, szombaton 17 órától gyóntatás, a búcsúsok fogadása, majd 18 órakor szentmise, 22 órakor szentségimádás, keresztút, gyertyás körmenet, éjfélkor pedig szentmisét mutatnak be a megholtakért. Július 26-án 7-től gyóntatás, a búcsús csoportok fogadása. A 11 órai ünnepi szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, ő vezeti a körmenetet is. A zarándoklat a 14 órakor kezdődő litániával ér véget.

Minden búcsújárót szeretettel várnak a nemzeti kegyhelyre a ferences testvérek.