Kedden harmadik olvasatban is elfogadta az EP a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-es liberalizációjáról, a vasúton utazók jogairól, valamint a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabályokat, miután az EP és a Tanács képviselőinek sikerült megállapodásra jutniuk a korábban vitás kérdésekben.

Kedden harmadik olvasatban is elfogadta az EP a nemzetközi vasúti személyszállítás 2010-es liberalizációjáról, a vasúton utazók jogairól, valamint a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabályokat, miután az EP és a Tanács képviselőinek sikerült megállapodásra jutniuk a korábban vitás kérdésekben.

Az Európai Bizottság 2004. március 3-án állt elő a „harmadik vasúti csomagnak" nevezett jogszabályokra vonatkozó javaslataival. Ennek egyik eleme a vasúti piachoz való hozzáféréssel, a másik a nemzetközi vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaival és kötelezettségeivel, a harmadik pedig a mozdonyvezetők képesítésével foglalkozik.

Az EP 2007. január 18-án fogadta el második olvasatban a három jogszabályt. Mivel ez után is nézeteltérés volt a tagállami kormányokat képviselő Tanács és a parlament között, intézményközi egyeztetőbizottságot hoztak létre. Miután a nyáron sikerült megegyezni a részletekről, az EP most az egyeztetőbizottságban elfogadott szövegekről szavazott Strasbourgban. (A Jarzembowski-jelentést 541 igen, 65 nem, 20 tartózkodó vokssal, a másik kettőt kézfelemeléssel szavazták meg.)

Nemzetközi személyszállítás: liberalizáció 2010-ig

A Georg Jarzembowski (néppárti, német) által jegyzett jelentés foglalkozik a vasúti liberalizációval. A nemzetközi személyszállítást eszerint 2010. január 1-ig kell megnyitni a verseny előtt. (Az EP első olvasatban egyébként 2008-as nyitást javasolt, de végül elfogadta a tanácsi elképzelést a 2010-es váltásról. Egyes képviselők a liberalizációt előíró irányelv hatályát kiterjesztették volna a belföldi személyszállításra is, az erre vonatkozó módosítás azonban a második olvasatban elbukott.)

Az egyeztetőbizottságban elfogadott szöveg szerint „az irányelv célja a közösségen belüli nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások — nem pedig a tagállamok és harmadik ország közötti szolgáltatások — piacának megnyitása".

A jogszabály szerint a „nemzetközi személyszállítási szolgáltatás olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a vonat valamely tagállam legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző tagállamok állomásai közötti személyszállítás".

„A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás működtetésének céljából a vasúttársaságok számára 2010. január 1-ig valamennyi tagállamban biztosítani kell az infrastruktúrákhoz való hozzáférési jogot" – áll a szövegben. „A nemzetközi személyszállítási szolgáltatás keretében a vasúttársaságoknak jogukban áll utasok felvételét és leszállását biztosítani a nemzetközi útvonalon található bármely állomáson, beleértve az ugyanazon tagállamban található állomásokat is."

A tagállamok csak meghatározott, kivételes esetekben korlátozhatják az infrastruktúrához való hozzáférési jogot, illetve az utasok ugyanazon tagállam állomásain való felvételére és leszállására való jogosultságot.

Utasjogok

A vasúton utazók (a belföldiek is!) jogaival és kötelezettségeivel foglalkozó rendeletet az Európai Parlament részéről Dirk Sterckx (liberális, belga) kezelte.

A jogszabály foglalkozik többek között az utasok tájékoztatásával, a vasúttársaságoknak az utasokra és poggyászaikra vonatkozó felelősségével és biztosítási kötelezettségeivel, a vasúttársaságok késésekért való felelősségével, a vasúton utazó, fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek védelmével, valamint a szolgáltatás minőségi előírásainak figyelemmel kísérésével.

A tagállamok legfeljebb öt éves (további öt évvel kétszer meghosszabbítható) mentességet kaphatnak a rendeletnek a nemzeti vasúti személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó előírásai alól.

Kártérítés késésért

Az utas – az utazási jog elvesztése nélkül – a menetjegyen feltüntetett indulási állomás és célállomás közötti késések miatt kártérítést kérhet a vasúttársaságtól késés esetén

A fizetendő legalacsonyabb kártérítések:

  • 60-119 perces késés esetén a menetjegy árának 25 százaléka
  • 120 perces vagy azt meghaladó késés esetén a menetjegy árának 50 százaléka

A kártérítést a kártérítési igény benyújtását követő egy hónapon belül ki kell fizetni.

Az utas nem jogosult kártérítésre, ha a késésről a jegyvásárlást megelőzően tájékoztatták, vagy ha az utazásnak másik szolgáltatással vagy eltereléssel történő folytatása következtében a késés a 60 percet nem haladja meg.

Mozdonyvezetők képesítése

A mozdonyvezetők képesítésével foglalkozó jogszabály parlamenti felelőse Gilles Savary (szocialista, francia).

Az irányelv „meghatározza a közösségi vasútvonalakon közlekedő mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítésének feltételeit és eljárásait".

A szöveg szerint a mozdonyvezetéshez szükséges alkalmasság és képesítés mellett minden mozdonyvezetőnek igazolnia kell, hogy eleget tesz az egészségügyi előírásokra, alapvető oktatásra és általános szakmai készségekre vonatkozó minimumfeltételeknek, továbbá rendelkeznie kell olyan tanúsítvánnyal, amelyen felsorolják azokat a járműveket, amelyek vezetésére jogosult.

Az engedély kérelmezésének alsó korhatára legalább 20 év. A tagállamok kiadhatnak engedélyt 18 éves kort betöltött kérelmezők számára is, ekkor azonban az érvényesség a kiállító tagország területére korlátozódik.

Harangozó: időt kell adni a felkészülésre

A jelentések hétfő esti vitájában felszólalt Harangozó Gábor (szocialista). A képviselő szerint a liberalizáció helyes lépés, és „a személyszállítási szolgáltatások piacán szükségszerű a nyílt verseny. Ez nemcsak hozzájárul a vasúti reform megvalósításához, hanem egyúttal olyan versenyhelyzetet teremt, melynek legfőbb nyertesei maguk a fogyasztók lesznek." Harangozó azt mondta, a nehéz anyagi helyzetben levő vasúttársaságoknak azonban „időt kell adnunk arra, hogy versenyképessé váljanak és így megállják a helyüket az utasokért folytatott küzdelemben".

A politikus hozzátette, az utasok bizalmának növelése érdekében ki kell terjeszteni az utasjogokat is, emellett „feltétlenül szükséges, hogy az európai gyorsvasúthálózat fejlődése, valamint az ehhez kapcsolódó határokon átívelő üzemeltetése könnyebbé váljon".

„A hatékonyság, valamint a vasúthálózatok és szolgáltatások minőségének javítása valóban alapvető kérdés nemcsak a fenntartható közlekedési szektor fejlődése, hanem a túlzsúfoltság és a légszennyezettség szempontjából is" – fogalmazott Harangozó Gábor.

Sajtóközlemény a második olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/062-1937-015-01-03-910-20070112IPR01912-15-01-2007-2007-false/default_hu.htm

Jelentés: Georg Jarzembowski (EPP-ED, DE)

Jelentés: A6-0314/2007 – Közösségi vasutak fejlesztése

A közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövege

A Parlament Egyeztető Bizottságba delegált küldöttsége 

Eljárás: együttdöntés, harmadik olvasat

Vita: 2007. szeptember 24., hétfő

Az egyeztető bizottságban elfogadott szöveg

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=JOINT-TEXT&REF_C=C6-2007-0212&L=HU

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0314&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0047

Georg Jarzembowski

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1&language=hu

Jelentéstevő: Dirk Sterckx (ALDE, BE)

Jelentés: (A6-0313/2007) – A nemzetközi vasúti utasok jogai és kötelezettségei

A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövege

A Parlament Egyeztető Bizottságba delegált küldöttsége 

Az egyeztető bizottságban elfogadott szöveg

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=JOINT-TEXT&REF_C=C6-2007-0214&L=HU

A jelentés szövege

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0313&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0049

Dirk Sterckx

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Sterckx&partNumber=1&language=HU&id=4243

Jelentéstevő: Gilles Savary (PES, FR)

Jelentés: A6-0315/2007 – A közösségi vasúthálózat mozdonyait és vonatait üzemeltető vasúti személyzet képesítése

A közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv egyeztetőbizottság által jóváhagyott közös szövege

A Parlament Egyeztető Bizottságba delegált küldöttsége 

Eljárás: együttdöntés, harmadik olvasat

Vita: 2007. szeptember 24., hétfő

Az egyeztető bizottságban elfogadott szöveg

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=JOINT-TEXT&REF_C=C6-2007-0213&L=HU

A jelentés szövege:

http://www.europarl.europa.eu/omk/sipade3?PROG=REPORT&SORT_ORDER=D&REF_A=A6-2007-0315&L=HU

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2004/0048

Gilles Savary

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Savary&partNumber=1&language=HU&id=4306

Jelentés a megújuló energiáról

Az unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra az EU-ban fogyasztott energia ötödét megújuló forrásokból fedezzék. Az Európai Parlament kedden jelentésben mondott véleményt. 

Az európai megújulóenergia-útitervről készített saját kezdményezésű jelentést a szocialista, dán Britta Thomsen. Ezt az EP módosításokkal, kézfelemeléssel fogadta el kedden, Strasbourgban.

A szöveg emlékeztet, „az Európai Tanács 2007 márciusában tartott tavaszi ülése átfogó, kötelező érvényű célértéket fogadott el az EU számára, amely alapján 2020-ra az EU-ban fogyasztott összes energia 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítani".

A képviselők arra kérik az Európai a Bizottságot, legkésőbb 2007 végéig nyújtson be együttdöntési eljárás keretében elfogadandó javaslatot a megújuló energiák szabályozásának jogi keretéről". Ennek a jelentés szerint „fenn kell tartania a megújuló elektromos áram- és bioüzemanyag-ágazat jelenlegi szabályozását, de azt meg kell erősítenie és tovább kell fejlesztenie egy ambiciózus szabályozás kíséretében, a fűtéshez és hűtéshez használt megújuló energia részanyának növelése érdekében".

Az EP „felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan intézkedéseket, amelyek ösztönzik az olyan egyéb alternatív üzemanyagokat, amelyek segítenek a kibocsátás csökkentésében a közlekedési szektorban, összhangban a 2001-ben előterjesztett, alternatív üzemanyagokra vonatkozó cselekvési tervvel, és hogy vizsgálja meg az energiaellátás sokféleségét, a levegőminőség javítását és a CO2-kibocsátás csökkenését elősegítő szintetikus üzemanyagok támogatásának lehetőségét".

Az EP „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU-ban a regionális és helyi hatóságok továbbra is túl kevés érdeklődést mutatnak a megújuló energiaforrások hasznosítása és alkalmazása iránt".

A jelentés emlékeztet, „hogy az EU-ban használt összes energia 40 százalékát épületekben használják, és hatalmas lehetőség van a fogyasztás csökkentésére azáltal, hogy ezen ágazat teljes energiaszükségletét megújuló energiákból lehetne fedezni".

A parlament szerint „a hidrogénüzemű és az elektromos autók használata a jövőben fontos szerepet fog játszani, és hogy a hibridautók átmeneti lépést jelentenek az elektromosáram-alapú közlekedés felé".

A vitában négy magyar képviselő szólalt fel.

Tabajdi: uniós támogatást a technológiai fejlesztéseknek

A szocialista Tabajdi Sándor azt mondta, a megújuló energia nem csodaszer, de „nagyon fontos kitörési irány". A képviselő arra kérte az energiaügyi biztost, Andris Piebalgst, vizsgálja meg, hogyan lehetne pályázatokkal támogatni a napenergia, a szélenergia vagy – a Magyarország szempontjából kiemelten fontos – geotermikus energiával kapcsolatos technológiai fejlesztéseket.

Tabajdi szerint „nem szabad az élelmiszeripart, az élelmiszereket szembeállítani a bioenergiával". A képviselő szerint „észnél kell lenni" a bioetanolgyártásnál, amelyhez „több fosszilis energiát kell adott esetben a felhasználni, mint amit meg tudunk spórolni".

Harangozó: tiszta jogi környezetet a bioenergia-alapanyagok termelőinek

Harangozó Gábor (szocialista) szerint „olyan jogi környezetet kell kialakítanunk a termelők számára, amely kiszámíthatóvá teszi a megújuló energiákkal kapcsolatos tevékenységeket, működési kereteket". „Nem fordulhat elő, hogy a gazdákat azáltal vezetjük félre, hogy uniós szinten biztatjuk őket a bioenergia-alapanyagok termelésére, egyes nemzeti szabályozások viszont nem teremtik meg ennek optimális feltételeit" – tette hozzá.

„A termelőknek ösztönzésre, adott esetben adókedvezmény biztosítására van szükségük, hogy az átállás ne nehezítse meg működésüket. Biztosítanunk kell a megfelelő ösztönzőket ahhoz, hogy a bioüzemanyagok előállítása ne vonja maga után az élelmiszerárak növekedését, mert ez az egész programot meghiúsíthatja" – mondta Harangozó.

De Blasio: energiapolitika a foglalkoztatásért és a területfejlesztésért

A néppárti De Blasio Antonio úgy vélte, „a decentralizált energiapolitika, a kutatási programokkal és a fogyasztók szokásainak megváltoztatására irányuló kampánnyal karöltve, nemcsak a megújuló energiaforrások használata, hanem a foglalkoztatás és a területfejlesztés terén is kézzelfogható eredményeket hozhat". A képviselő szerint „a helyi vállalkozások tájékoztatása a fejlesztési lehetőségekről, valamint az érintett térség adottságainak és speciális igényeinek felmérése a siker elengedhetetlen feltétele".

A tagállamoknak a jogszabályi környezetet megalkotásával lehetővé kell tennie az energiahatékonyság és a megújuló energiák használatának növelését, és minden lehetséges gazdasági támogatást és ösztönzést meg kell adnia a helyi és területi fejlesztésekhez – vélte De Blasio Antonio.

Olajos: szankciókat a terveket nem teljesítő tagállamok ellen

Olajos Péter (néppárti) azt mondta, sajnálatos, „hogy az EU korábbi célkitűzése, miszerint a megújuló energiák részesedése az EU energiamixében 2010-re 12 százalékos legyen, minden valószínűség szerint nem fog teljesülni". Szerinte félő, hogy a mostani, 2020-ra 20 százalékot előirányzó célkitűzés is veszélyben forog a tagállamok miatt.

Olajos úgy vélte, „a megújulóenergia-útitervben kitűzött célokat, a meghatározott nemzeti célkitűzéseket és az egyes energiaágazatokra vonatkozó kötelező részcélkitűzéseket részletes végrehajtási terveknek, valamint e célkitűzések teljesülésének elmaradása esetén szankcióknak kell követniük", hiszen Európának „saját magán kell bebizonyítania, hogy van élet a fosszilis energián túl is, hogy van versenyképes technológia és biztonságos önellátás".

Jelentéstevő: Britta Thomsen (PES, DK)

Jelentés: A6-0287/2007 – Megújulóenergia-útiterv Európában; Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. szeptember 24., hétfő

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2090

Britta Thomsen

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Thomsen&partNumber=1&language=HU&id=28153

Három jelölt a Szaharov-díjra

Az EP külügyi, valamint fejlesztési szakbizottsága szeptember 24-én este választotta ki a korábbi ötből azt a három jelöltet, aki elnyerheti az Európai Parlament emberi jogi díját. A jelöltek: Ceng Csin-jan és Hu Csia, Szalih Mahmúd Oszman és – posztumusz – Anna Politkovszkaja.

A szovjet hidrogénbomba egyik kifejlesztőjéből ellenzéki emberijog-védővé vált Andrej Szaharovról elnevezett díjat 1988 óta minden évben olyan személyisegeknek, illetve szervezeteknek ítéli oda az Európai Parlament, akik, illetve amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtottak az emberi jogokért és demokráciáért folytatott küzdelemben.

Az idei győztest október 25-én választja ki az Európai Parlament frakcióvezetőiből álló, elnökök értekezlete nevű testület.

A Szaharov-díjat – amely 50 ezer eurós pénzjutalommal jár – idén december 11-én, az EP strasbourgi ülésén adják át. Tavaly Aljakszandr Milinkevics, fehérorosz ellenzéki politikus részesült ebben az elismerésben.

A három idei jelölt tehát a következő:

Ceng Csin-jan (Zeng Jinyan) és Hu Csia (Hu Jia) kínai emberijog-védők. Ceng Csin-jan blogjában a kínai emberijog-sértésekről számol be rendszeresen, férje, Hu Csia pedig az AIDS és a környezetpusztítás ellen küzd. Monica Frassoni (olasz) és Daniel Cohn-Bendit (német) javasolta őket a zöldpárti frakció részéről.

Szalih Mahmúd Oszman, szudáni emberi jogi ügyvéd. Oszman a Szudáni Kínzásellenes Szervezettel ingyenes jogi képviseletet biztosít a szudáni polgárháború és emberijog-sértések áldozatainak. Jelölték: Josep Borrell (szocialista, spanyol), Thierry Cornillet (liberális, francia), Jose Ribeiro e Castro (néppárti, portugál), Frithjof Schmidt (zöldpárti, német), Jürgen Schröder (néppárti, német), továbbá a liberális frakció nevében Annemie Neyts-Uyttebroeck (belga) és Marco Cappato (olasz) valamint 177 képviselő különböző frakciókból.

Anna Politkovszkaja, meggyilkolt orosz újságírónő és emberi jogi aktivista. Az orosz-csecsen háborút ellenző, tényfeltáró cikkeket közlő újságírónőt 2006. október 7-én agyonlőtték. Az Európai Néppárt-Európai Demokraták nevében Joseph Daul (francia) jelölte.

Cukoripar: több kompenzációt kér az EP

Az európai cukorágazat szerkezetátalakításánál el kell kerülni a cukorkvóták önkényes csökkentésének lehetőségét – áll többek között az EP által elfogadott jelentésekben.

A 2006-ban elindított uniós cukorreform célja az európai cukorpiac egyensúlyának – az árak és a termelés csökkentésével történő – helyreállítása volt, azonban az intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményeket. Az első két évben 2,2 millió tonna cukrot vontak ki a piacról. A cél 2010-ig 6 millió tonna mínusz. 2007 májusában a Bizottság újabb tervekkel állt elő, hogy teljesüljön ez a célkitűzés. Arra az esetre, ha ez mégsem jönne össze, a Bizottság a tagállami kvóták lineáris csökkentését irányozta elő.

Az EP alapvetően támogatta a javaslatokat, azonban számos módosító indítvánnyal mindenekelőtt növelné a termelőknek és a régióknak fizetendő kompenzáció mértékét. A parlament csak konzultatív jogkörrel rendelkezik ezen a területen. A jelentéstevő Katerina Batzeli (szocialista, görög).

A képviselők a szerkezetátalakítási segélyeket 2008/2009-ben 218,75 millióról, 625 millió euróra növelnék. Külön intézkedésekkel ösztönöznék a bioetanol-gyártásra történő átállást.

A parlamenti vitában három magyar képviselő szólalt fel.

Surján: célzottabb támogatást

Surján László (néppárti) a költségvetési szakbizottság nevében azt mondta, nagyon nehéz feladat arra rávenni egy ágazat termelőit, hogy fogják vissza a termelésüket.

„Ha már szükségessé válik egy ilyen beavatkozás, aminek ráadásul az unió egész költségvetésére nincs különösebb hatása az eddigiekhez képest, akkor helyénvaló az, hogy célzottabban történjék, és azokhoz áramoljon bizonyos kompenzáció és támogatás, akik valójában a termelés oldaláról szólnak bele a kérdésbe, mint ahogy ez a jelen esetben is történik" – vélte a képviselő.

Tabajdi: információs hátrányban a kistermelők

Tabajdi Csaba a szocialista frakció nevében azt mondta, „még nagyon messze vagyunk az európai cukorgyártás és cukorrépa-termelés területén, hogy piaci egyensúly legyen 2010-re".

A képviselő jobban védené a kis- és közepes termelők érdekeit, mert ők „a multikhoz képest információs hátrányban vannak". Tabajdi hozzátette: „Magyarországon az ötből egy cukorgyár – a legjobb – szűnt meg, de sem a gyár, sem a termelők nem jártak rosszul, egyedül a munkavállalók kárpótlását, a cukorgyár munkavállalóinak a kárpótlását nem rendezte kellőképpen a korábbi rendelet". A képviselő azt kérte, ne kelljen szerkezetátalakítási illetéket fizetni a gyáraknak a kvótacsökkentés esetén.

Harangozó: figyelembe kell venni a kvótavisszaadásokat

Harangozó Gábor (szocialista) szerint a cukorpiac szerkezetének átalakítása nem az elvárt eredményt hozta. Egyes tagállamok már kvótájuk jelentős részét visszaadták: Magyarország a kvóta 27 százalékát, miközben az Európai Unió átlagosan mindössze 10,5 százalékot – mondta a képviselő, aki szerint ezért „helytelen lenne, ha az Európai Unió tagállamainak egyszerre ugyanolyan mértékű csökkentést írnánk elő".

„A visszaadott kvóta indulókvótához viszonyított arányának kiszámításánál ellenzem a répacukor- és izoglükózkvóta összevonását" – mondta Harangozó. A képviselő szerint „a szerkezetátalakítási támogatás teljes összegét pedig ki kéne fizetni akkor is, hogyha a gyárakat nem bontják le, hanem alternatív hasznosításra alakítják át, biomasszára vagy bioetanolra".

Jelentéstevő: Katerina Batzeli (PES, EL)

Jelentés: A6-0309/2007 – A cukoripar szerkezetátalakítása

Javaslat a Tanács rendeletére a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK rendelet módosításáról

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. szeptember 25., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0085

Katerina Batzeli

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28579&language=hu

Jelentéstevő: Katerina Batzeli (PES, EL)

Jelentés: A6-0310/2007- A cukorágazat piacának közös szervezése

Javaslat a Tanács rendeletére a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló 318/2006/EK rendelet módosításáról

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Vita: 2007. szeptember 25., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2007/0086

Katerina Batzeli

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28579&language=hu

Sürgősségi szavazás a 2008-as területpihentetésről

Az EP sürgősségi eljárásban fogadta el kedden az agrártámogatási rendszer módosítását. A 2007 őszi és 2008 tavaszi veteményezéseknél az Európai Bizottság 10 százalékról nullára csökkentené az egyes tagállamokban területpihentetésre kijelölt területek nagyságát, hogy ezzel is elősegítse a termelés növekedését. A kötelező területpihentetés Magyarországra nem vonatkozik.

A gabonapiaci helyzetre való reagálásként az Európai Bizottság tízről nulla százalékra csökkentené az előírt területpihentetési arányt 2007 őszére és 2008 tavaszára.

Az EU-ban a vártnál rosszabb 2006-os, 265 és félmillió tonnás termés a készletek jelentős apadásához és történelmi rekordárakhoz vezetett. A 2006/2007-es gazdasági év elejétől most szeptemberig 14 millióról 1 millió tonnára csökkentek az intervenciós készletek. (Ez utóbbi nagy részét magyar kukorica teszi ki.)

A Bizottság a kötelező területpihentetés megszüntetésétől legalább 10 millió tonna többlettermést vár.

A kötelezően pihentetendő területek nagyságát korábban évről évre határozták meg, 1999/2000-ben azonban egységesen 10 százalékot fogadtak el. Az egységes területi alapú kifizetést választó új tagállamokra (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia) ez a kötelezettség nem vonatkozik.

Perger István/EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük