Gyurcsány FerencGyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben napirend előtt felszólalt  Felszólalásaának szószerinti leirata a következő:

 

Gyurcsány FerencGyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben napirend előtt felszólalt  Felszólalásaának szószerinti leirata a következő:

 

Elnök Asszony, tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Szeptemberben nemcsak az iskola kezdődik el és nemcsak a szüret örömeiben osztozhatunk, hanem szeptemberben kezdődik a politikai évad. A nyár viszonylagos nyugalmát követően politikai nyilatkozatok sokaságát hallgathatjuk és elemezhetjük. Ezek sorában nagyon különböző minőségűek és tartalmúak vannak. Vannak bátorítóak, felelősségről árulkodóak, és vannak, amelyekről ugyanez nem mondható el.

A parlament költségvetési bizottságának ellenzéki elnöke az elmúlt napokban meglepő realitással foglalta össze, melyek az aktuális gazdaságpolitikai teendők. Olyan pontokat mondott, amelyek kormánypárti és ellenzéki felelős gazdaságpolitikusok számára egyaránt vállalhatóak. Elismeri, hogy elindult egy jó irányú folyamat a gazdaságpolitika, benne a költségvetési politika hitelességének visszaállítására. A költségvetés hosszú távú egyensúlyát fenntartó intézményes garanciák megteremtéséről szólva pedig lényegében olyan állításokat tesz, amelyek alapvetően megegyeznek azzal, amelyeket független elemzők, megfigyelők, szakértők is mondanak. Hozzáteszem: a kormány maga is. Sok tekintetben meglepő módon, az előző évek retorikájától eltérve az adókérdésekről azt állítja az elnök úr, hogy radikális adócsökkentésnek nincsen helye. Ezzel szemben a középvállalkozók rétegeit folyamatosan csökkenteni kell. Egyetértünk ebben. Ezek a helyes irányok.

És egyetértünk azzal is, hogy példának okáért az euró céldátumát újra ki kell majd tűzni. Többször elmondtam, itt a Házban is, hogy a jegybankkal elkezdődött egy közös munka a középtávú gazdaságpolitikai program összeállítására. Annak része lesz, és gondolom, a következő év végéig el is készülünk, hogy közösen nyilatkozzon arról a kormány és a jegybank, mikorra is várható az euró bevezetése.

De hogy ne csak olyasvalaki nyilatkozatáról beszéljek, aki nincs itt a házban, nyugodtan mondhatom, hogy például a Jövőnk vitairat – amit, ha jól emlékszem, a frakcióvezető úr, Navracsics úr istápolt, jegyzett az előkészítés során – az egészségügy átalakításában nagyon kiegyensúlyozott, nyugodt mondatokat mond. A piac és a verseny korlátozott jelenlétéről, a magán- és közfinanszírozás fontosságáról. Azaz lehet érzékelni egyfajta felelősséget a közbeszédben. Ez jó.

Ugyanakkor látok mérhetetlen felelőtlenséget is, és látok vagy hallok olyan nyilatkozatokat, amelyek nem egyszerűen a kormánynak ártanak, hanem ártanak Magyarországnak is. Nagyon szívesen mondanám a legnagyobb ellenzéki párt elnökének szemébe, ha nem óvna meg bennünket attól a lehetőségtől, hogy itt, nyilvánosan váltsunk szót ilyen kérdésekről – ezért azt kell kérnem a frakcióvezető úrtól, tolmácsolja majd szavaimat elnökének, bárt tartózkodnék attól, hogy bármiféle postás-szerepbe kényszerítsem, csak nincsen más választásom.

A legnagyobb ellenzéki párt elnöke az elmúlt napokban egy kérdésre azt válaszolta, hogy a Magyarországra érkező európai uniós pénzek, idézem: "Nagy részét ellopják". Ez egy tényállításként hangzó mondat. Nem véleményt fogalmaz meg, nem aggódik, nem tesz fel kérdéseket. Azt állítja az ellenzéki párt elnöke, hogy az európai uniós pénzek nagy részét ellopják. Kérdem én, kit vádol lopással? Azt gondolnánk, hogy csak a kormányt, a miniszterét. Na de hát az európai uniós források túlnyomó része önkormányzatok százaihoz és ezreihez megy, civil szervezetek százaihoz és ezreihez megy, vállalkozások százaihoz és ezreihez megy. Ha jól értem, ha a nagy részét ellopták, akkor nyilván azok lopják el, akikhez a nagy része megy: a magyarországi önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások. Azt mondaná az ellenzéki párt elnöke, hogy Magyarország egy tolvaj banda? Na de kérem szépen, nyilvánvalóan lehetetlen. Nyilvánvalóan nem lehet odáig elmenni a kormány kritizálásában, hogy valaki ilyen módon mértéket téveszt.

Én nagyon ritkán használom azt a kifejezést, amelyet a nagyobb ellenzéki párt, illetve párszövetség mára politikai beszédének mindennapi részévé tett, boldogot és boldogtalant állandóan hazugsággal vádolva. Meg kell válogatni, hogy mikor használjuk ezt. Elkopik ez a szó is. Azt tudom mondani, Hölgyeim és Uraim: lehet, hogy eddig igaz volt, hogy a szóban forgó pártelnök soha életében nem hazudott – ezt ő maga állította. Én készséggel elismerem, hogy ez eddig így volt, ha ő ezt mondja – nyilván őszinte ember. De határozottan állítom, hogy ebben a kérdésben hazudott a szóban forgó elnök. Hazudott, megrágalmazta Magyarország jelentős részét, becsmérli ezrek tisztességét, olyasvalamit mond, nyilvánvalóan rövidlátó módon, amit Magyarországnak, és nem egyszerűen a kormánynak kell kikérnie magának.

Szerintem nagy megnyugvás lenne mindegyikőnknek, ha az, aki ezt a nyilatkozatot tette, azt mondaná, hogy: Tévedtem. Ha azt mondaná, hogy: Nem állt szándékomban megsérteni az országot. Nem pedig esetleg szótlanul, vagy gyáván itt hagyni ezt a mondatot mindegyikőnk sérelmére. Ez a mondat bántja Magyarország tisztességét, ellentétes az érdekeivel, ezt a mondatot Magyarországnak ki kell kérnie önmagának.

Tudják, az a probléma, hogyha elkezdődik ez a fajta politika, akkor sokan azt gondolják, hogy ez így normális. És már lassan fel sem kapjuk a fejünket arra, hogy a szóban forgó párt ifjúsági szervezete talán még sajtótájékoztatót is tart arról, hogy elmondják: Magyarországon a felsőoktatásban csökkentik a lakhatási- és tankönyvtámogatást. Kérem, teljesen világos, hogy ez nem igaz. Teljesen világos. Sőt, az a helyzet, hogy ugye tudják: az ellenkezője volt igaz. Az elmúlt időszakban a tankönyv- és jegyzettámogatás összegét mintegy 50 százalékkal emeltük föl. Összegszerűen: 2006 augusztusa előtt ez kevesebb volt, mint 8 ezer forint. Azt követően közelebb van a 12 ezerhez, mint a 11-hez. Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, hogy a legkisebb szakmai, emberi, politikusi tisztességet sem vállaló valaki kiáll és nyilvánvalóan valótlanságokat állít. Miért- Hogy megijesszük az embereket- Miért- Hogy megvádoljuk a kormányt, ráadásul hazugságokat állítva- Milyen célt szolgál ez- Ez lenne a nemzeti elkötelezettség, ez lenne a nemzeti felelősség-

Hozzáteszem: nagyjából ugyanez a helyzet a lakhatási támogatásokkal is. 2003 óta a lakhatási támogatás közel a duplájára emelkedett. Azt gondolom, hogy szégyenteljes dolog, ha Magyarországon nem fogunk tudni okos, normális vitát folytatni az országról, ha újra és újra hazug, valótlan, téves állítások sokaságával szemben kell védekeznünk. Örüljünk annak, hogy végre itt tartunk és növekszik a jegyzettámogatás. Növekszik a jegyzettámogatás, növekszik a lakhatási támogatás. Van elegendő gond, amit meg kell oldanunk. Miért kell ilyet csinálni-

Miért kell, hogy a hétvégén azt hallják az emberek a politikusaiktól, hogy az egyik állít valamit, utána jön a szóvivő és azt mondja, hogy kérem szépen, ez nemcsak hogy nem volt igaz, ez hazug dolog volt.

Az ország érdekét szolgálná, ha a frakcióvezető úr, a frakcióvezető-helyettes úr latba vetné a teljes súlyát és azt mondaná saját frakciójának, hogy: Nyilván van sok dolog, amiben lehet a kormányt kritizálni. Ez a dolga az ellenzéknek. De mi lenne, ha a kritika alapja valós és őszinte lenne, nem pedig hazug és tisztességtelen. Talán előrébb menne vele az ország is, és nem rombolnánk a közbizalmat ilyen magatartással.

Fair, tisztességes viszonyokat kell teremteni. Tiszta versenyt, fair play-t. Így mondják ezt nagyon sok helyen a világban: fair play-t a közügyekben, a közbeszédben és – hozzáteszem: fair play-t a gazdaságban, az állam működésében, a szürke- és feketegazdaság visszaszorításában.

Amikor fair play-ről beszélek, akkor ennek nincsen fenyegető jelentése. Nem az ellenőrizetlen állami tekintélyt, az uralmat védem, és amikor rendről beszélek, akkor sem a változatlanság érdekében emelek szót. Amikor fair play-ről és rendről beszélek, akkor a közös, demokratikus normák érvényesítéséről beszélek. Azokról a normákról, amelyek védik a polgárokat szabadságjogaik gyakorlásában, és védik a közösséget, hogy úgy működjünk, ahogyan azt közös, demokratikus normáink előírják.

A fair és tisztességes viszonyok érdekében emelek szót. A fair és tisztességes viszonyok elsősorban is az átlagembernek – ha úgy tetszik, és nem sértő -, a kisembereknek a leginkább fontos. Mert ők azok, akik leginkább elszenvedik a rendetlenséget és a kiszámíthatatlanságot. A vagyonosak, a kapcsolatokkal rendelkezők megóvják magukat. Ők nyugalmat tudnak vásárolni maguknak még a rendetlenségben is. Az átlagember számára a legfontosabb kincs a biztonság, a kiszámíthatóság, a fair viszonyok körülményei.

Igazuk van, mondhatják azt önök is, meg a tv előtt, vagy a rádió előtt ülők is, hogy: Persze, az úgy van rendjén, ha az állam magán kezdi. Egyetértek. Ez így van rendjén.

Ezek körében különösen fontosnak tartom, hogy a parlamenti pártok állapodjanak meg egy új pártfinanszírozási törvényről és ehhez kapcsolódóan a választási kampányok új szabályairól. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a korábban folyt konzultációk alapján és azok figyelembe vételével a kormány még októberben a parlament elé fogja terjeszteni.

Ezen túl, másodikként ugyancsak még most ősszel megalkotjuk Európa egyik legszigorúbb, egységes összeférhetetlenségi szabályrendszerét, éppen azért, mert a következő években pályázatok tízezrei indulnak el és azt szeretnénk, hogy a pályázatok tízezreire semmilyenfajta árnyék ne vetüljön. A pályázatokon a közhatalomból ilyen-olyan módon nagyon sokan vesznek részt. Helyi önkormányzati képviselők, bizottsági tagok, köztisztviselők, benne a központi államigazgatás tisztségviselői, parlamenti képviselők is.

Azt nyilván nem mondhatjuk, hogy ők ki vannak zárva abból, ami itt minden más polgárnak szabad. De azt nemcsak hogy mondhatjuk, de kell is mondanunk, hogy rájuk áttekinthetőbb, szigorúbb szabályokat kell alkalmazni. Hogy ne kelljen magát rosszul éreznie senkinek, nyugodtan mondhassa, hogy: Igen, mindent megtettünk annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen, mi milyen módon veszünk részt Magyarország legnagyobb megújítási programjában, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben.

Harmadrészt. Azt javasoljuk, hogy részben egyszerűsítsük, részben pedig szigorítsuk a felelősségvállalás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság jegyében a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert.

Nagyon kérem a képviselő társakat, ne szisszenjenek föl. Én magam is kitöltöttem már ilyet. Azon túl, hogy nem egyszerű feladvány ezt kitölteni, lássuk be, praktikus haszna elég kevés van. Jól őrzik ezeket a vagyonnyilatkozatokat, megfelelő helyen, páramentesen, csak hát éppen arra nem alkalmas, amire eredetileg kitaláltuk, hogy ezek segítségével nyomon lehessen követni azt, hogy mi – és azt gondolom, ez igaz a magyar képviselőkre – mi a közhatalmat nem a meggazdagodásunkra, hanem a választóink szolgálatára használjuk.

Hallom, az a parlamenti frakciók igénye, hogy mi magunk, a parlament szabályozzuk azt, milyen módon tudunk jobban részt venni a parlamenti bizottságok munkájában. Azt gondolom, kezdjen tárgyalni arról a parlament és a kormány, hogyan lehet azt megtenni, hogy vezető beosztású, felhatalmazással rendelkező köztisztviselők, vezető köztisztviselők is ott üljenek a bizottságokban. Ehhez a mainál jobban össze kell hangolni a parlament és a kormány munkáját.

És igen, fair play kell a gazdaság területén is. Nagyon sok mindent tettünk eddig. Nagyon sok szabályt alkottunk. Ma már egyre inkább csak az a dolgunk, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzuk és betartassuk. Csak példákat mondok.

A kifehérítés irányába hatott az alkalmi munkavállalói könyvekre vonatkozó szabályok átalakítása. Hozzáteszem, új problémák is megjelentek ezzel kapcsolatban. De mára már több mint 400 ezer embernek legalább részben legalizálja a munkáját ez a munkakönyv. Korábban nagyjából százezer ilyen munkakönyv volt kint.

2006-ban háromszor annyi, nagyjából 42 ezer embert értek tetten fekete munkavállaláson, mint a korábbi években.

A szigorúbb jövedéki ellenőrzés hatására 27 százalékról nagyjából 17 százalékra csökkent az illegális cigaretta forgalma. Hozzáteszem, ennek látjuk a hatását a bevételi oldalon is.

Az APEH becslése szerint nagyjából 110 ezerre tehető azok száma, akik szeptembertől megemelt adóalap után fizettek, mert elismerték, hogy a minimálbérnél többet adnak az alkalmazottnak. Azokban az ágazatokban volt a legnagyobb kimutatott jövedelemnövekedés, amelyek leginkább terhesek voltak a szürke- és a feketegazdaság jelenségeitől: a kis létszámú foglalkoztatottat alkalmazó építőiparban, idegenforgalomban, vendéglátásban.

Tavaly például a Vám- és Pénzügyőrség egy év alatt tíz kiemelt ügyben több, mint 24 milliárd forint értékű kárértéket állapított meg. 21 ezer adózó döntött úgy, hogy áttekinti még egyszer a korábbi adóbevallását, önkorrekciót hajt végre, és ennek hatására tavaly 44 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. 2007 szeptemberéig 13 ezernél több vagyonosodási vizsgálat folyt le, ebből 8 ezer befejeződött. Sajnos az az igazság, hogy a befejezett vizsgálatok 70 százaléka vezetett pótdíj-megállapításra, átlagosan 5,4 millió forint értékben.

Kérem szépen, ha úgy tetszik, ez a nagykutyák világa. Itt nem a tisztességesen adózó, legfeljebb a vízvezeték-szerelőtől számlát nem kérő pedagógusról, nővérről van szó. Itt sok milliós jövedelemmel rendelkező és azt eltitkoló személyekről, esetenként vállalkozókról van szó.

De tovább kell menni ezen a területen, nincs mese. Az is igaz, hogy amit most teszünk, az javarészt a korábban meghozott döntésekhez kapcsolódó ellenőrző- és szankciórendszer átalakítása. Eddig figyelmeztettünk, most jönnek a sárga és piros lapok, végső soron az eltiltás. Nemcsak büntetünk, hanem visszamenőleges becsléssel megállapítjuk az okozott kárt. Túl sokan mondják azt, hogy: Oh, hát inkább kifizetem a büntetést. Amit megkerestem, azt már megkerestem. Tesszük ezt az építőiparban és az építőiparhoz kapcsolódó általános forgalmi adók területén.

Az APEH kockázatelemzése az induló vállalkozások 20 százalékát ellenőrzi. Hányan és hányan vannak olyanok, akik az egyik bedöntött vállalkozásból a másikba mennek, helyenként – ma már azt is tudjuk – elesett, munka nélkül lévő, helyenként állandó lakhellyel sem rendelkező embereket vesznek rá arra, hogy névleg vigyék a vállalkozásukat. Ezeket ellenőrizni kell.

Azok, akik többször megsértik ezeket a szabályokat, azoktól el lehessen vonni a gazdálkodás szabadságára vonatkozó egyik-másik jogot.

A jövedéki jogsértések visszaszorítása érdekében bevezetjük a vonalkódos zárjegyeket az alkoholtermékekre, és ahol jogsértést követnek el, ott vezetjük be a standolást. Nem kell mindenkit szigorú szabállyal büntetni. De ahol jogsértést követnek el, ott be kell vezetni a standolást.

Új és új szabályok annak érdekében, hogy szélesítsük az adóalapot, hogy aztán mérsékelhessük a terheket, hogy normát lehessen tartani, hogy védjük a polgárokat. A normáit tartó országból lesz erős Magyarország. Erős Magyarországhoz pedig normatartó ország kell. Ez mindegyikünk érdeke. Ezt fogjuk tenni az ország érdekében.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük