2024.március.19. kedd.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

Napi EP témái és a gazdaság: Az új amerikai elnökre vár az Europarlament + élelmiszer egyszerűsítés a kiscégeknek…

30 perc olvasás
 <span class="inline left"><a href="/node/97"><img class="image thumbnail" src="/files/images/europarlament.thumbnail_0.gif" border="0" alt="EU Parlament" title="EU Parlament" width="100" height="56" /></a></span> <p align="left">Az EP állásfoglalása szerint a képviselők a világbéke és a demokrácia iránt fogékonyabb amerikai elnököt szeretnének. Az Európai Parlament az önkényes letartóztatások és a rendkívüli kiadatások beszüntetését követelik, és minden EU-polgárnak vízummentességet kérnek.</p><p align="left">

 

Az EP állásfoglalása szerint a képviselők a világbéke és a demokrácia iránt fogékonyabb amerikai elnököt szeretnének. Az Európai Parlament az önkényes letartóztatások és a rendkívüli kiadatások beszüntetését követelik, és minden EU-polgárnak vízummentességet kérnek.

 

Az EP állásfoglalása szerint a képviselők a világbéke és a demokrácia iránt fogékonyabb amerikai elnököt szeretnének. Az Európai Parlament az önkényes letartóztatások és a rendkívüli kiadatások beszüntetését követelik, és minden EU-polgárnak vízummentességet kérnek.

Az Európai Parlament a Ljubljanában június 10-én tartandó EU-USA csúcstalálkozó előtt az Európai Bizottság és a Tanács képviselőivel vitázott. A csúcson részt vesz Janez Janša, a Tanács soros elnöke, José Manuel Barroso, az EB elnöke és Javier Solana külpolitikai főképviselő. Az Egyesült Államokat George W. Bush elnök és a külügyminiszter, Condoleezza Rice képviselik.

A csütörtökön, 522-68-23 arányban elfogadott állásfoglalás szerint az EP „várakozással tekint az új amerikai elnökkel való együttműködésre, és reméli, hogy az USA határozottabb kötelezettséget vállal a multilateralizmus, valamint a világbéke és demokrácia iránt". A szöveg felsorolja a szegénység problémáját, a Nemzetközi Büntetőbírósággal vagy az éghajlatváltozásról szóló kiotói jegyzőkönyvvel kapcsolatos nézeteltérést, majd hozzáteszi: a parlament „reméli, hogy az Egyesült Államok következő elnöke bevonja kormányát e problémák megoldásába".

Az EP „sürgeti az Egyesült Államokat, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az éghajlatváltozással kapcsolatos hazai jogszabályok megalkotásának lezárása érdekében a 2009. decemberben megrendezendő koppenhágai ENSZ-konferencia előtt".

A parlament szerint „a guantánamói fogolytábor puszta létezése, valamint a rendkívüli letartóztatások és kiadatások gyakorlata továbbra is negatív üzenetet közvetít a terrorizmus elleni küzdelem módjáról". A képviselők arra kérik az EU-t, „világos és határozott nyilatkozatban szólítsa fel az USA kormányát arra, hogy vessen véget az önkényes letartóztatásoknak és a rendkívüli kiadatásoknak".

Az EP „sajnálatát fejezi ki az USA kormányzatának azon határozata miatt, amely szerint új fogolytábor-létesítményt fognak építeni Afganisztánban annak határozott elismeréseként, hogy az USA az elkövetkező években valószínűleg továbbra is fog foglyokat tartani a tengerentúlon". Az EP a halálbüntetés eltörlését is kéri az USA-tól.

A képviselők „felhívják az Egyesült Államokat, hogy azonnal szüntesse meg a vízumkényszert, és a teljes viszonosság elve alapján részesítse azonos bánásmódban az európai uniós tagállamok valamennyi polgárát".

A parlament úgy véli, hogy az USA azon terve, hogy Európában rakétaelhárító rendszert kíván telepíteni, a jelenlegi helyzetben hátráltatná a nemzetközi leszerelési erőfeszítéseket.

Bővebben az EU-USA csúcsról

http://www.eu2008.si/en/Meetings_Calendar/Dates/June/0610_EUTrojka_ZDA.html?tkSuche=ajax&globalDatum=27.05.&multiDatum=26.06.&veranstaltungsart=&globalPolitikbereich=&visiblePath=/htdocs/en

A Tanács és a Bizottság nyilatkozatai – EU-USA csúcstalálkozó

(Ljubljana, 2008. június 9-10.)

Uniós kül- és biztonságpolitika: a nyugat-balkáni stabilitás és az energiabiztonság a fő cél

Az EU közös kül- és biztonság-, illetve védelmi politikáját elemző jelentések szerint a lisszaboni szerződés előrelépést hoz ezeken a területeken. A képviselők elítélik az egyes tagállamok által kötött energia-különalkukat, és támogatnák a Nabucco-projektet. A legfontosabb 2008-as cél a Nyugat-Balkán stabilitása.

Két jelentésben foglalkozik az EP az EU külpolitikájának értékelésével. A külügyi szakbizottság elnöke, Jacek Saryusz-Wolski (néppárti, lengyel) által jegyzett szöveg a közös kül- és biztonságpolitikával (KKBP), Helmut Kuhne (szocialista, német) jelentése pedig az európai biztonsági és védelmi politikával (EBVP) foglalkozik. Az előbbit 512-109-22, a másikat 500-106-36 arányban fogadták el június 5-én, Brüsszelben.

Kiaknázatlan lehetőségek, NATO-kapcsolatok

A Saryusz-Wolski-jelentés szerint „az EU szerepe a világban nem arányos a benne rejlő potenciállal és az európai közvélemény elvárásaival, mivel a tagállamok vonakodnak elfogadni az EU külpolitikája hatékonyságának, koherenciájának és elszámoltathatóságának fokozására irányuló szükséges és nélkülözhetetlen reformokat".

A parlament szerint „a biztonsági stratégiát oly módon kell felülvizsgálni, hogy az tartalmazza a NATO jelenlegi feladatának és jövőbeli irányának, valamint a NATO és az Európai Unió stratégiai és operatív szinteken meglévő kapcsolatának mélyreható elemzését, továbbá a NATO további bővülése biztonsági kihatásainak elemzését".

Az energiaellátási különalkuk sértik a többi tagállam érdekeit

A képviselők úgy vélik, „hogy az energiabiztonság külpolitikai dimenziójának jelentősége – beleértve az uniónak labilis vagy nem demokratikus berendezkedésű országokból és térségekből származó energiától és más stratégiai készletektől való függőségét – tovább fog erősödni". A parlament „javasolja az energiaforrások és az energiaszállítási útvonalak fokozott diverzifikálását, valamint a nagyobb energiahatékonyságot és az EU-tagállamok közötti szolidaritást az energiapolitika terén".

A jelentés „elítéli, hogy a tagállamok anélkül, hogy erről egyeztetnének, az energiaellátásra vonatkozó kétoldalú megállapodásokat kötnek, amelyek sértik az EU egészének és a többi tagállamnak az érdekeit, és megkérdőjelezik stratégiai projektjeiket". A szöveg „hangsúlyozza a Nabucco-csővezetéknek az Európai Unió energiabiztonsága tekintetében meglévő stratégiai jelentőségét, és felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb tegyen meg az e projekt sikeres végrehajtására irányuló minden erőfeszítést".

Vízummentesség a Nyugat-Balkánnak

A képviselők szerint 2008-ban a legfontosabb célként a Nyugat-Balkán stabilitását kell kitűzni. Ezért azt kérik, hogy „még több erőfeszítés történjen annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán közelebb kerüljön az EU-hoz, többek között egy vízummentes rendszer bevezetésével". A jelentés hozzáteszi: „az EU-nak továbbra is alaposan nyomon kell követnie valamennyi nyugat-balkáni országban a kisebbségek helyzetét valamennyi kisebbségi csoport és jogaik tényleges védelmének biztosítása érdekében".

Kiegyensúlyozott partnerség Oroszországgal

Az EP „különösen fontosnak tartja, hogy az unió 2008-ban felülvizsgálja az Oroszországgal folytatott kapcsolatát". A „kiegyensúlyozott partnerség" „olyan globális kihívásokkal foglalkozna, mint például a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a regionális biztonság és az energiabiztonság, továbbá a demokrácia megerősítésének, az emberi jogok védelmének, a szabadkereskedelemnek és mindenekelőtt a jogállamiság tiszteletben tartásának előmozdítása".

Kína figyeljen Tibetre

A jelentés „javasolja a Kínával fennálló politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítését 2008-ban azzal a feltétellel, hogy lényeges előrelépések történjenek a demokrácia és az emberi jogok területén, valamint hogy Kína gondosan figyeljen az általa Tibetben tanúsított magatartással kapcsolatos komoly uniós aggályokra".

Lisszabon erősít

A képviselők üdvözlik „a lisszaboni szerződéssel a külső fellépések, a KKBP és az EBVP (a jövőben KBVP) terén végrehajtott előrelépéseket, és úgy véli, az új szerződés jelentősen megerősíti az unió külső fellépését és a nemzetközi kapcsolatokban betöltött szerepét". A szöveg kiemeli az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselői poszt, valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) létrehozását.

Európai biztonsági stratégia

Az európai biztonsági stratégiáról és az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) végrehajtásáról szóló Kuhne-jelentés szerint az EP „úgy véli, hogy az Egyesült Államok azon terve, hogy Európában rakétaelhárító rendszert telepít, jelenleg akadályozhatja a nemzetközi leszerelési törekvéseket". A parlament ezen túl „aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Oroszország felfüggesztette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés szerinti kötelezettségeinek végrehajtását".

A szöveg emlékeztet: 2007-ben és 2008 elején a Tanács jelentős operatív döntéseket hozott. Ilyen volt például EBVP rendőri misszió Afganisztánban (EUROPOL Afganisztán), határozat egy EBVP katonai művelet megindításáról Csádban és a Közép-afrikai Köztársaságban, a Boszniában állomásozó EUFOR Althea csapatok átszervezése és csökkentése, valamint a koszovói polgári EBVP-misszió előkészítése.

A jelentés felszólítja a kül- és biztonságpolitikai főképviselőt, „hogy egy fehér könyvben készítsen felmérést az európai biztonsági stratégia végrehajtása terén 2003 óta tett előrelépésekről és hiányosságokról".

A lisszaboni szerződés által bevezetendő újítások közül a képviselők kiemelik a kölcsönös védelmi segítségnyújtási cikk és a szolidaritási záradék beiktatását, valamint a védelmi területen kialakított strukturált együttműködés megteremtését.

Harci egységek, Eurocorps és katonai Erasmus

A parlament szerint „a harci egységek olyan eszközt képeznek, amely segíti a tagállamokat fegyveres erőik átalakításában a kölcsönös átjárhatóság megerősítése és a közös védelmi stratégiai kultúra kialakítása érdekében". A jelentés „felszólítja a Tanácsot, vizsgálja meg, hogyan lehetne javítani a haderő felállításának hatékonyságán, például a harci egység koncepciójának továbbfejlesztésével".

A testület továbbá „javasolja, hogy az Eurocorps-ot állandó haderőként helyezzék EU parancsnokság alá, és felszólítja a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá ehhez a haderőhöz". A képviselők az uniós nemzeti fegyveres erők közötti interoperabilitás folyamatos javítását kérik, sajnálják, hogy a tagállamok különféle fegyveres erőinek kiképzésére és felszerelésére a sokféleség jellemző, és egy katonai „Erasmus-programot" szorgalmaz, amely magában foglalná a műveletekben részt vevő katonai személyzet közös kiképzését.

Ankara ne akadályozzon

A parlament „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Törökország akadályozza a Berlin Plus megállapodáson alapuló, és azon túlmutató EU-NATO stratégiai együttműködés végrehajtását", és „aggodalmát fejezi ki az ilyen akciók, például az afganisztáni EUPOL és a koszovói EULEX által az EU-alkalmazottak védelmére gyakorolt negatív következmények miatt", ezért „felhívja Törökországot, hogy a lehető leghamarabb számolja fel ezeket az akadályokat".

Az EP végül „úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió és a NATO egymást kölcsönösen erősíti, és szoros együttműködést sürget közöttük".

A plenáris vitában Szent-Iványi István (liberális) egyetértett azzal a megállapítással, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása az Európai Unió első számú prioritása. A képviselő szerint „Koszovó esetében a tét nem kevesebb, mint a közös kül- és biztonságpolitika hitelessége". „Koszovó elismerésében ma sincs egyetértés a tagállamok között. De ami még nagyobb baj, nincs egyetértés abban sem, hogy az UNMIK hatásköreit át kell-e adni az EULEX-nek. Márpedig ha ez nem történik meg, akkor az Európai Unió nem tudja teljesíteni saját vállalásait sem, ez pedig aláássa a hitelességét".

Szent-Iványi úgy vélte, „a nyugat-balkáni politikánknak három pilléren kell nyugodnia: először is hiteles európai perspektívát kell kínálnunk az országoknak, a feltételeket szigorúan számon kell kérnünk, és következetességet kell tanúsítanunk".

Tabajdi Csaba (szocialista) is úgy vélte, „Koszovó lesz az EU legnagyobb próbatétele". Erre szerinte „nem készültünk fel intellektuálisan sem, hiszen nem vontuk le a bosznia-hercegovinai nemzetközi jelenlét tanulságait". A képviselő szerencsétlennek tartotta „a Saryusz-Wolski-jelentés oroszellenes élét". „Oroszországot lehet is, kell is kritizálni, ugyanakkor megkerülhetetlen stratégiai partner, az együttműködés elmélyítése kölcsönös érdek. Nem azért nincs közös energiapolitika, mert kétoldalú megállapodást kötnek az EU tagállamai, hanem mivel nincs közös energiapolitika, nincs mihez igazodni, nincs mivel egyeztetni a tagállami érdekeket" – fogalmazott Tabajdi.

Sógor Csaba (néppárti, Románia) azt mondta: „ma éppen 88 éve annak (a vita június 4-én volt – a szerk.), hogy az európai nagyhatalmak az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésben olyan biztonságpolitikai döntéseket hoztak, amelyben a nemzeti kisebbségek jogait semmibe vették, vagy csak papíron garantálták". „A biztonságpolitikai kérdést a határok sérthetetlenségének garantálásává redukálták" – folytatta Sógor, hozzátéve: „mi magyarok 8 országba kerültünk, ezek közül egyelőre csak Szlovénia tudta megnyugtató módon megoldani a magyar közösség jogait.

„A jelentés szerint előrehaladást kell megvalósítani az európai normákkal összhangban a kisebbségi jogok tényleges védelmének biztosítása érdekében. De milyen európai normákkal? Jó lenne az EU-n belül is szorgalmazni azt, amit a Nyugat-Balkántól elvárunk" – így a képviselő. „A latin közmondás szerint: Ha békét akarsz, készülj a háborúra! Ma biztonságos Európát akarunk. Rendezni kell a nemzeti kisebbségek jogait az EU-n belül és kívül az Európa nyugati felében bevált területi és kulturális autonómia eszközeivel" – mondta Sógor Csaba.

Jelentéstevő: Jacek Saryusz-Wolski (EPP-ED, PL)

Jelentés (A6-0189/2008) – A KKBP-ről szóló 2006-os éves jelentés a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről szóló, a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (43) bekezdésének G. pontja alapján az Európai Parlamenthez intézett éves tanácsi jelentésről – 2006

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. június 4., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2219

Jacek Saryusz-Wolski

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Saryusz-Wolski&partNumber=1&language=HU&id=28297

Jelentéstevő: Helmut Kuhne (PES, DE)

Jelentés (A6-0186/2008) – Európai biztonsági stratégia, EBVP

Az európai biztonsági stratégia és az európai biztonsági és védelmi politika végrehajtásáról

Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. június 4., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2008/2003

Helmut Kuhne

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Kuhne&partNumber=1&language=HU&id=1908

Mezőgazdaság: nagyon kevés a fiatal termelő

Rendkívül alacsony a 35 évnél fiatalabb gazdálkodók aránya Európában. A fiatal termelőknek különösen nagy gondot jelentenek a magas földárak. Az EP növelné a termelésbe fogó fiatalok támogatását, és a közös agrárpolitika prioritásai közé sorolná „a termelői generációk jobb megújítását".

A témafelelős Donato Tommaso Veraldi (liberális, olasz) szerint a (csütörtökön, 571-31-39 arányban megszavazott) jelentés célja, hogy prioritásként kezeljék a fiatal mezőgazdasági termelőket szolgáló kezdeményezéseket. Az európai gazdaságok több mint felét irányítják 55 évnél idősebb mezőgazdasági termelők, és a gazdálkodók negyedének életkora a 65 évet is meghaladja. Az EU-ban a gazdálkodóknak csak 7,6 százaléka fiatalabb 35 évesnél – áll az indokolásban.

Magyarországon csak 6,8 százalék a fiatal gazdálkodó

Az Európai Bizottság 2005-ös adatai szerint Lengyelországban a legnagyobb a 35 évnél fiatalabb gazdálkodók aránya. Az ottani, 15,4 százalékos adatot 10 és 12 százalék közötti aránnyal Ausztria, Franciaország, Írország és Görögország követi, a 8,3 százalékos EU-átlag körül van Németország, Belgium és Spanyolország. Magyarország Lettország és Észtország között, 6,8 százalékkal áll, Romániában 4,5, Szlovákiában 4,1 százalék a fiatal termelők aránya. A sort 3,1 százalékkal Portugália zárja. (Ld. a részletes adatokat az alábbi linken – a szerk.)

A fiatalok hajlandók újítani

A jelentéstevő szerint „szükség van olyan politikákra, amelyek prioritásként támogatják a fiatalok bejutását a többfunkciós mezőgazdaságba. A fiatalok olyan gazdaságokat irányítanak, amelyek általában gazdaságosabbak, mivel nagyobb hajlandóságot mutatnak az újító megoldások, az ökoszisztémákkal összeegyeztethető gazdálkodási gyakorlatok és a piac igényeihez való igazodás elfogadása iránt".

A jelentés szerint „a megreformált közös agrárpolitika (KAP) egyik célkitűzéseként biztosítani kell a mezőgazdasági termelői generációk jobb megújítását", és „a fiatal mezőgazdasági termelőket segítő intézkedések kidolgozása és végrehajtása során különösen figyelembe kell venni az új tagállamok fiatal gazdálkodóinak helyzetét".

Drága a föld

A jelentés „megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelői generációk fiatalításának fő feltétele a földhöz való hozzáférés, tekintettel annak magas költségére". A képviselők arra kérik a Bizottságot, „vizsgálja meg a földárak jelentős – részben a városfejlesztési nyomásból és spekulációból eredő – emelkedésének jelenségét".

A parlament „felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat egy termőföldbank létrehozásában a korai visszavonulás révén szabaddá váló földterületek alapján", emellett „kéri, hogy vizsgálják felül az elindulási támogatás összegét, amely a bevezetése óta változatlan, és amely a jelek szerint már nincs összhangban a mezőgazdasági termelők szükségleteivel".

Földátruházáskor előny a fiataloknak

A testület ezen kívül javasolja, „hogy dolgozzanak ki olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági területek átruházásakor a tevékenységüket megkezdő fiatal mezőgazdasági termelők prioritást élvezzenek a gazdaságukat növelő mezőgazdasági termelőkkel szemben, így különösen a korengedményes nyugdíjazás rendszere, a földterület halasztott megszerzéséhez nyújtott támogatás, fokozatos indulási mechanizmusok és a földek egy részének bérbevehetősége révén".

A jelentés „megállapítja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők nagy része véli úgy, a beruházási támogatások és a kamattámogatások a leghatékonyabb eszközei a vállalkozó szellem ösztönzésének és versenyhelyzetük erősítésének".

Növelnék a támogatást

A képviselők szerint, „a gazdaságok átvételéhez kapcsolódó magasabb költségek és a gyenge területeken jellemző indulási nehézségek jobb figyelembevétele érdekében emelni kell a támogatásokat 55.000 euró értékben korlátozó közösségi felső értékhatárt, továbbá három év helyett öt évben kell megszabni annak határidejét, hogy az indulás után megfeleljenek az előírásoknak".

A jelentés javasolja, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők számára hozzanak létre egy, egy olyan csereprogramot, amely megkönnyítené a bevált gyakorlatok megosztását.

A parlament továbbá javasolja, hogy az egyik évet nyilvánítsák a város és vidék közötti párbeszéd európai évévé.

A támogatási rendszer most

Jelenleg két közösségi eszköz célozza kifejezetten a fiatal mezőgazdasági termelőket:

  • az EMVA keretében társfinanszírozott támogatási intézkedések,
  • közösségi képzési vagy kutatási programokhoz vagy közvetlenül az Európai Unió által irányított egyéb támogatásokhoz tartozó intézkedések, amelyek a fiatal mezőgazdasági termelőkre is vonatkoznak, mint például a korengedményes nyugdíjazási politikák

Az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke értelmében támogathatóak azok a fiatal mezőgazdasági termelők, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni mezőgazdasági birtokon a vállalkozás vezetőjeként. Ez lehet egyszeri támogatás, amelynek legmagasabb összege 25 ezer euró, illetve az induláshoz kapcsolódó költségek fedezéséhez felvett kölcsönök kamattámogatása (a kamattámogatás tőkésített értéke nem haladhatja meg az egyszeri támogatás összegét).

A 1698/2005/EK rendelet 20. cikke az alábbiak szerint rendelkezik a korai nyugdíjba vonuláshoz nyújtott támogatásokról:

  • legfeljebb 180.000 euró összegű támogatás azon gazdálkodóknak, akik úgy határoznak, hogy felhagynak mezőgazdasági tevékenységükkel, a birtokuk más gazdákra való átruházásával,
  • legfeljebb 40.000 euró összegű támogatás azon mezőgazdasági dolgozóknak, akik úgy határoznak, hogy a gazdaságuk átadásával végleg felhagynak mindennemű mezőgazdasági munkával.

E támogatásokat legfeljebb 15 évig lehet adni.

Az Európai Bizottság háttéranyaga (angolul)

http://www.ceja.be/downloads/S/Statistics/2007/EU_Commission_Facts_on_agriculture.pdf

Jelentéstevő: Donato Tommaso Veraldi (ALDE, IT)

Jelentés (A6-0182/2008) – Milyen jövő vár a fiatal gazdálkodókra a KAP folyamatban lévő reformja nyomán?

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. június 4., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2194

Donato Tommaso Veraldi 

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Veraldi&partNumber=1&language=HU&id=36394

Élelmiszer-higiénia: egyszerűsítés a kis cégeknek

Kivenné az EU a szigorú élelmiszer-higiéniai előírások alól az ebből a szempontból kockázatot nem jelentő, közvetlenül a fogyasztók számára értékesítő élelmiszer-ipari kisvállalkozásokat.

Horst Schnellhardt (néppárti, német) a parlamenti témafelelőse az élelmiszer-higiéniáról, illetve a fuvardíjakban és fuvarozási feltételek terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről szóló EU-rendeletek módosításának. Ezt az EP csütörtökön 556-67-19 arányban, módosításokkal megszavazta.

A javaslat az úgynevezett „fast track actions", vagyis gyorsított eljárással megindítandó intézkedések részét képezi, amelyek az EU igazgatási feladatai csökkentésére irányuló cselekvési programmal kapcsolatos közleményben szerepeltek.

A javaslat célja, hogy az élelmiszer-higiénia ellenőrzésére képes élelmiszeripari mikrovállalkozásokat kivegye a 852/2004/EC rendelet egyes előírásai, így a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (Hazard Analysis Critical Control Point – HACCP) elvén alapuló rendszer alól.

A parlament által június 5-én elfogadott szöveg tartalmazza a következő módosítást: „E rendelet egyéb követelményeinek sérelme nélkül az élelmiszer-ipari vállalkozások mentességet kaphatnak a HACCP alapelvein alapuló folyamatos eljárás vagy eljárások bevezetésének, alkalmazásának és fenntartásának követelménye alól. Ez csak a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás értelmében vett vállalkozásokra (különös tekintettel a mikrovállalkozásokra) alkalmazandó, amelyek legjellemzőbb tevékenysége a végfelhasználók számára történő közvetlen élelmiszer-értékesítés, és ha az illetékes hatóság úgy véli a rendszeresen végzett kockázatelemzés alapján, hogy vagy nincs megelőzendő vagy elfogadható szintre csökkentendő kockázat, vagy minden azonosított kockázatot megfelelő és rendszeres ellenőrzés alatt tartanak".

A parlamenti témafelelős kifejezetten támogatta „a Bizottság javaslatának központi kérdését, azaz a bürokrácia leépítését". Viszont szerinte „különösen erős kritikával kellene illetni, hogy a javaslat szerint az élelmiszer-biztonság Európában tapasztalható magas szintjét kizárólag gazdasági meggondolások alapján csökkentsék. Ez a 852/2004/EK rendelet kifejezett célja mellett elfogadhatatlannak tűnik".

Az EP élelmiszerbizottsággal foglalkozó szakbizottsága mindezzel együtt korábban 36-13-2 (igen-nem-tartózkodás) arányban támogatta a módosított jelentést.

Olajos Péter a néppárti képviselőcsoport vezérszónokaként a plenáris vitában azt mondta, „szükség van a fogyasztói érdekeket biztosító jogszabályokra, eljárásokra olyanokra, mint a HACCP, azonban ugyanilyen fontos, hogy ne essünk túlzásba, ne szabályozzuk túl az életünket, mert azzal nem az életminőséget szolgáljuk, hanem a bürokráciát". Olajos támogatta a kompromisszumos javaslatot, mivel „az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a most érvényben lévő HACCP-előírások sok esetben indokolatlanul túl szigorúak".

A képviselő szerint „Magyarország is maximálisan teljesítette, sőt túlteljesítette a HACCP-előírásokat. Ezt meg is sínylették vállalkozásaink, sokan felhagytak évszázados hagyományokkal, gyakorlattal, ez pedig nem lehet a célunk, ezért itt változtatnunk kell."

Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, „az élelmiszerbiztonság kulcsfontosságú az Európai Unióban, de csak ésszel, racionálisan kellene szabályoznunk és ellenőriznünk". A képviselő szerint „Magyarországon is fölöslegesen vegzálják a kis és közepes élelmiszerüzemeket, stréber módon túlteljesítik az előírásokat, miközben nem mernek érdemben fellépni a nagy lobbierejű multinacionális cégekkel szemben".

„Sajnos ez a jelentés már nem fogja feltámasztani azokat a falusi kisvágóhidakat, pékségeket, amelyek az értelmetlen túlszabályozás következtében kénytelenek voltak abbahagyni a termelésüket" – tette hozzá Tabajdi.

Jelentéstevő: Horst Schnellhardt (EPP-ED, DE)

Jelentés (A6-0143/2008) – Élelmiszer-higiénia

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés 79. cikke (3) bekezdésének végrehajtása keretében a fuvardíjakban és fuvarozási feltételek terén alkalmazott hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséről szóló 11. rendelet és az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. június 5., csütörtök

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0037B

Horst Schnellhardt

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Schnellhardt&partNumber=1&language=HU&id=1930

Jelentések a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról

Támogatni kell a fogyasztói mobilitást és a szolgáltatók közötti egészséges versenyt a banki szolgáltatásoknál – áll az EP által elfogadott jelentésben. A képviselők oktatási programokkal is bővítenék a fogyasztók ismereteit a pénzügyi szolgáltatásokról.

Két, pénzügyi szolgáltatásokról szóló, véleményadó jelentést fogadott el az Európai Parlament. Othmar Karas (néppárt, osztrák) az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről, Gianni Pittella (szocialista, olasz) pedig a lakossági banki szolgáltatások területén végzett ágazati vizsgálatról írt. Az előbbit 452-44-13, az utóbbit 562-16-10 arányban fogadták el csütörtökön.

A Pitella-jelentés szerint „az intenzívebb verseny célként való kitűzése nem vezethet gyengülő kockázatkezeléshez a bankszektorban, és nem veszélyeztetheti a világgazdaság egy különösen fontos és stratégiai ágazatának stabilitását". A képviselők úgy vélik, „a nagymértékben felaprózott szabályozási keret akadályozza a határokon átnyúló banki szolgáltatásnyújtás fejlesztését".

A parlament „felkéri a Bizottságot, hogy törekedjen a fogyasztói mobilitás elősegítésére és kísérje figyelemmel a tagállamok előrehaladását annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben válthassanak szolgáltatót, megerősítve ezzel a szolgáltatók közötti egészséges versenyt".

A testület „javasolja, hogy a mobilitás és a verseny ösztönzése érdekében számlamegszüntetés esetén csak teljes mértékben indokolt költségeket állapítsanak meg, amennyiben egyáltalán szükséges ezek kiszabása".

A képviselők szerint jobb minőségű és könnyebben olvasható, ezáltal a fogyasztók számára hozzáférhető tájékoztatásra van szükség. A parlament „támogatja a Bizottság és a pénzügyi szolgáltató ágazat által tett erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy bővítsék a fogyasztók ismereteinek szintjét a pénzügyi szolgáltatási termékekkel kapcsolatban, és szervezzenek oktatási programokat ezen a területen".

A szöveg szerint „nagy szükség van a multilaterális megállapodás tárgyát képező bankközi díjak kezelésére vonatkozó módszerek és szabályok pontosítására a kártyás fizetések, valamint a bankjegykiadó automatákra és nem kártyás fizetésekre vonatkozó bankközi díjak kiszámítási mechanizmusa esetében".

Jelentéstevő: Gianni Pittella (PES, IT)

Jelentés (A6-0185/2008) – Verseny – Ágazati vizsgálat a lakossági banki szolgáltatások területén

Verseny – Ágazati vizsgálat a lakossági banki szolgáltatások területén

Gazdasági és Monetáris Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. június 4., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2201

Gianni Pittella

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Pittella&partNumber=1&language=HU&id=4436

Jelentéstevő: Othmar Karas (EPP-ED, AT)

Jelentés (A6-0187/2008) – Zöld Könyv az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról

Zöld Könyv az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2008. június 4., szerda

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2287

Othmar Karas

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=KAras&partNumber=1&language=HU&id=4246

Zsinórban tizenkét napot is dolgozhatnak a turistabusz-vezetők

A parlament elfogadta az autóbuszos személyszállítás piacához való hozzáférés új szabályozását. A jogszabály szerint a turistabuszok vezetői 2009-től kezdve a turistabuszok vezetői szigorú feltételek betartása mellett 12 egymást követő napon is vezethetnek.

A buszos személyszállításról szóló jogszabályról korábban elhalasztották a szavazást, hogy figyelembe vehessék, hogy a területen működő két meghatározó szociális partner, a Közúti Fuvarozók Nemzetközi Egyesülete és az Európai Közlekedési Dolgozók Szövetsége nemrégiben megállapodott az alkalmi utasszállítással foglalkozó gépjárművezetők vezetési és pihenési idejéről szóló szabályokról.

A jogszabályt így június 5-én, 587-54-6 arányban szavazta meg az EP. A rendelet szerint 12 egymást követő napon át is ülhet a volánnál a buszvezető, ha betartják a szigorú előírásokat.

Ha 22.00 és 06.00 között is halad a busz, tartaléksofőrt is kell biztosítani.

Az EP által elfogadott módosítás értelmében a tagállamok a menetrend szerinti, a határt 50 kilométernél nem többel átlépő határmenti járatok esetében eltekinthetnek az uniós engedélyeztetési eljárás alkalmazásáról. Ekkor is értesíteniük kell azonban az Európai Bizottságot és az adott szomszédos országot.

A jogszabály – ha arra a közlekedési minisztereket tömörítő Tanács is áldását adja június 13-án – 2009. január 1-jén lép életbe.

A Mathieu Grosch (néppárti, német) által jegyzett jelentés indokolása szerint az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférést jelenleg két különböző uniós rendelet szabályozza. Ezek már liberalizálták az alkalmi jellegű szállítást, a menetrend szerinti nemzetközi szolgáltatások esetében azonban a fuvarozóknak engedélyt kell kérniük azoktól a tagállamoktól, amelyeken a járataik áthaladnak. A menetrend szerinti nemzetközi járatok esetében egyébként kabotázsra is lehetőség van.

Közlemény a közúti árufuvarozás szabályozásáról

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/29026-140-05-21-20080516BRI29011-19-05-2008-2008/default_p001c013_hu.htm

Jelentéstevő: Mathieu Grosch (EPP-ED, BE)

Jelentés: (A6-0037/2008) – Az autóbusszal történő nemzetközi személyszállítás (átdolgozott verzió)

Jelentés az autóbusszal végzett személyszállítás piacához való hozzáférés közös szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás)

Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, első olvasat

Vita: 2008. május 20., kedd

Jogalkotási figyelő

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2007/0097

Mathieu Grosch

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Grosch&partNumber=1&language=HU&id=2247

EP-állásfoglalás a grúziai helyzetről

Az EP megfontolná, hogy az európai biztonsági és védelmi politika keretében határmissziót küldjenek Grúziába.

A grúziai helyzetet értékelő, 581-50-17 arányban megszavazott állásfoglalás szerint az EP „mélységes aggodalmát fejezi ki az abháziai helyzet súlyosbodása miatt, és felszólítja a feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan fellépéstől, melyek a helyzetet még inkább destabilizálnák", egyúttal „mély csalódottságának ad hangot Oroszország azon bejelentésével kapcsolatban, hogy hivatalos kapcsolatokat létesít Dél-Oszétia és Abházia szeparatista hatóságainak intézményeivel".

Az EP „megerősíti Grúziának a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos teljes mértékű támogatását", és „sürgeti az Orosz Föderációt, hogy haladéktalanul vonja vissza kiegészítő csapatait Abháziából".

A parlament „kéri a Tanácsot, hogy vegye fontolóra a nemzetközi jelenlét erősítését a konfliktus térségében azáltal, hogy EBVP határmissziót küld".

A képviselők felgyorsítanák az EU és Grúzia közötti, „vízumrendszerről szóló tárgyalások megnyitását azért, hogy a közeljövőben megkössék Grúziával a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodásokat annak biztosítására, hogy a szeparatista régiókban élő grúz állampolgárok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az orosz útlevéllel rendelkezőkkel szemben".

Az Európai Parlament május 7-én tartott vitát Grúziáról. A parlamenti választást május 21-én tartották.

A május 7-ei vitában felszólalt Duka-Zólyomi Árpád (néppárti, Szlovákia), aki a mostani állásfoglalás egyik előterjesztője is volt. A képviselő azt mondta, „Putyin rendelete, amelyben Abháziával és Dél-Oszétiával való szorosabb együttműködésre utasítja az állami szerveket, a grúz robotrepülőgép lelövése, és további orosz katonai egységek Abháziába küldése indokolttá teszik Szaakasvili, grúz elnök súlyos aggodalmait".

Duka-Zólyomi szerint „egyszerűen az orosz hatalom nem tudja elviselni, hogy Grúzia önálló, független utat, az euroatlanti integrációt választotta. Grúzia az európai szomszédsági politikának a szerves része. Kötelességünk maximálisan támogatni a grúz reformokat, a demokrácia és jogállamiság kiépítését." „Meggyőződésem, hogy erőteljesebb és egyértelmű támogatást kell nyújtanunk Grúziának, illetve határozottabb nyomást kell gyakorolni az orosz félre. A békefenntartó erőket is nemzetközivé, semlegessé kellene átalakítani" – mondta a politikus.

Az EP 2008. május 7-ei vitája Grúziáról (eredeti nyelveken)

http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+CRE+20080507+ITEM-012+DOC+XML+V0//EN&language=EN

Az EU-elnökség a grúziai választásokról (angolul)

http://www.eu2008.si/en/News_and_Documents/CFSP_Statements/May/0522MZZ_Gruzija.html

Állásfoglalási indítványok – A grúziai helyzet súlyosbodása

Vita: 2008. május 7.

Barcelonai folyamat – Mediterrán unió

Az EP állásfoglalása támogatja az EU-mediterrán együttműködés fokozását és a társelnökséget.

Az EP csütörtökön 562-50-30 arányban fogadott el állásfoglalást a mediterrán unió tervéről.

Ebben a képviselők „üdvözlik a Bizottságnak a Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért témáját taglaló közleményét". Az EP szerint „friss politikai és gyakorlati lendületet kell adni az EU és földközi-tengeri partnerei közötti többoldalú kapcsolatoknak azok politikai szintjének emelésével, a közös szerepvállalás fokozásával, a felelősségek megosztásának növelésével, valamint a térség állampolgárai szükségleteit szem előtt tartó regionális projektek kidolgozásával".

Az állásfoglalás üdvözli „a kezdeményezés államfői és külügyminiszteri szintű társelnökségének létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, méltányolva, hogy ez növelni fogja a közös szerepvállalást az euromediterrán együttműködésben".

Az EP szerint „az EU-mediterrán együttműködésnek ki kell terjednie a Földközi-tenger partján elhelyezkedő egyéb államokra is, és hangsúlyozza, hogy a földközi-tengeri térség egészének identitását el kell ismerni teljes mértékben".

Bővebben a barcelonai folyamatról (angolul)

http://ec.europa.eu/external_relations/euromed/index.htm

Pöttering házelnök nyilatkozata az Európai Bizottság kezdeményezéséről

http://www.europarl.europa.eu/president/press_releases/en/files/cp0217.htm

Perger István/ EUParlament sajtószolgálat

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.