A szerdai szavazás elõtt a parlament Bronis³aw Geremek EP-képviselõi helyérõl vitatkozott annak kapcsán, hogy a lengyel kormány állítólag meg kívánja fosztani mandátumától. Pierre Moscovici parlamenti alelnök azt mondta, az EP még nem kapott hivatalos értesítést a lengyel hatóságoktól.

 

A szerdai szavazás elõtt a parlament Bronis³aw Geremek EP-képviselõi helyérõl vitatkozott annak kapcsán, hogy a lengyel kormány állítólag meg kívánja fosztani mandátumától. Pierre Moscovici parlamenti alelnök azt mondta, az EP még nem kapott hivatalos értesítést a lengyel hatóságoktól.

A déli szavazásra összegyûlt képviselõkhöz Graham Watson, liberális frakcióvezetõ szólt. A politikus azt mondta, a lengyel liberális képviselõt, Bronis³aw Geremeket a lengyel kormány április 19-i hatállyal meg fogja fosztani EP-képviselõi mandátumától, egy olyan, pár hónapja elfogadott ?átvilágítási" törvényre hivatkozva, amelynek értelmében a képviselõnek ki kellett volna nyilvánítania, együttmûködött-e a kommunista idõszak titkosszolgálataival. Watson azt mondta, Geremek már aláírt egy ilyen nyilatkozatot korábban, és jogosan utasítja el a kormány által folytatott boszorkányüldözést. A frakcióvezetõ Geremek demokratikusan elnyert mandátumának megvédését kérte a parlamenttõl.

A szocialista Martin Schulz azt mondta, Geremek számíthat frakciója teljes szolidaritására. Schulz botrányosnak nevezte, hogy egy ilyen nagyszerû ország és a lengyel kormány így viselkedik egy olyan emberrel szemben, aki olyan sokat tett Lengyelország demokratikus fejlõdéséért és szabadságáért. A frakcióvezetõ bízik abban, hogy az EP vezetõi, a lengyel államfõvel csütörtökön tartandó találkozójukon felvetik a témát.

Daniel Cohn-Bendit a zöldpárti frakció részérõl azt mondta, ?nem csak egyetértünk Geremekkel, mi együtt is küzdöttünk a sztálinizmus ellen Geremekkel. Ez a parlament csak egyet tehet: ha a kormány sztálinista vagy fasiszta eszközöket használ, ingadozás nélkül meg kell védenünk kollégánkat."

A GUE/NGL frakció nevében felszólaló Francis Wurtz szintén teljes szolidaritásáról biztosította a lengyel képviselõt.

Joseph Daul (néppárti) arról szólt, hogy minden képviselõ politikai mentességgel rendelkezik, és a néppárti frakció nem lát okot Geremek immunitásának felfüggesztésére.

A jogi szakbizottság elnöke, Giuseppe Gargani azt mondta, ha az ügy hozzájuk ér, nagy figyelemmel, és a parlament függetlenségének biztosítása mellett fognak eljárni.

Az ülést vezetõ EP-alelnök, Pierre Moscovici azt mondta, az EP nem kapott még hivatalos értesítést a lengyel kormánytól az ügyben.

Brian Crowley az UEN frakció részérõl bírálta a levezetõ elnököt, amiért az nem adta meg a szót frakciója alelnökének, a szólásra jelentkezõ Kaminski képviselõnek.

Bruno Gollnisch, az ITS frakció vezetõje azt mondta, éppen az a dolog lényege, hogy megállapítsák, ?milyen mértékben volt Geremek bûnrészes a sztálinista tettekben". A képviselõ – felidézve korábbi eseteket, amikor frakciója tagjainak mentessége volt a vita tárgya – kijelentette, a képviselõi mentesség nekik nem kevésbé fontos, mint másoknak.

Moscovici a vitát lezárva azt mondta, az EP elnökök értekezlete nevû testülete csütörtökön tárgyalja meg a kérdést. ?Biztos vagyok abban, hogy az Európai Parlament jelentõs többséggel támogatni fogja Geremek urat, és én is szeretném kifejezni iránta érzett szolidaritásomat".

A klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság az EP-ben

A klímaváltozás hatásaival foglalkozó ideiglenes bizottság felállításáról döntött az Európai Parlament szerdán, Strasbourgban.

.

Hatékonyabban szabályoznák a fejlett terápiás gyógyszerkészítményeket

Megszavazta az EP a génterápia, a sejtterápia és szöveti sebészetet fejlesztésével foglalkozó rendelettervezetet. A képviselõk üdvözlik a javaslatot, de a felhasználandó termékek és alkalmazott technológiák kapcsán garanciákat sürgetnek. Kiemelten védenék az ezen területen tevékenykedõ kisvállalkozásokat is.

Az innovatív terápiák betegek és kutatók ezreinek jelenthet új kilátásokat. Az fejlett terápiás gyógyszerekkel hatékonyabban gyógyíthatnánk számos, súlyos betegséget, mint például a a Parkinson-kórt, az Alzheimer kórt, a rákot, a szívbetegséget és más, degeneratív elváltozásokat. Ezen termékek fejlesztése serkentõleg hatna Európa gazdaságára is.

A szocialista, liberális és a GUE/NGL képviselõcsoport a Tanácsal egy olyan csomag elfogadásában állapodott meg, amellyel lehetõvé válhat, hogy az új rendelet már elsõ olvasatban elfogadásra kerüljön. A néppárti, szlovák jelentéstevõ, Miroslav Mikolásik nem értett egyet ezzel a kompromisszumos szöveggel, amelyet viszont az EP ennek ellenére megszavazott szerdán.

Az új jogszabály bevezet egy kötelezõ, központi, forgalomba hozatali engedélyeztetési eljárást. Ez nagyban javítaná az EU-s gyártók versenyképességét azáltal, hogy a 27 tagállamban történõ engedélyeztetési folyamat helyett elégendõ lenne csupán egy közös uniós procedúra. A rendelt szerint egy olyan központi szervezetet is létre kell hozni, amely a betegek – és termékek utólagos megfigyelésével foglalkozik.

A kompromisszumos csomagban az EP olyan rendelkezéseket fogadott el, amelyek megerõsítik a már érvényben lévõ szabályozást, de megkönnyítik a kis és közepes méretû vállalkozások életét.

Változatlan etikai tartalom

A szubszidiaritás elvével összhangban az új rendelet a tagállamokra bízza az etikai jellegû döntéseket, például arról, hogy használnak-e a kutatás során embrionális õssejteket. A 2006 szeptemberében az EP szakbizottsága által már egyszer elutasított etikai természetû módosító indítványokat most a plenáris ülésen is elvetették a képviselõk.  

A fejlett terápiás gyógyszerkészítményekben lévõ emberi sejteket és szöveteket önkéntes és térítésmentes adományozásból kell begyûjteni. Az emberi szövetek és sejtek adományozása tekintetében tiszteletben kell tartani az európai elveket, mint például mind a donor, mind a recipiens anonimitása, a donor önzetlensége, valamint a donor és a recipiens közötti szolidaritás. A betegtájékoztatóra vonatkozó követelményeknek a fejlett terápiás termékeknek is meg kell felelniük. A betegeknek joguk van tájékozódni a terápiában alkalmazott termékek összetételérõl, a felhasznált sejtek és szövetek eredetérõl.

A tagállamok továbbra is szabadon dönthetnek arról, betiltanak-e bizonyos terápiákat vagy sem.

A rendelet hatálya nem terjed ki a nem élõ emberi vagy állati sejteket vagy szöveteket tartalmazó termékekre.

A szöveg számos helyen pontosítja az egyes definíciókat, a kis és közepes vállalatok által a tudományos szakvéleményért fizetendõ díjakat pedig 95, más vállalkozások számára 65 százalékkal mérsékelték. A forgalomba hozatali engedélyeztetés díja kisvállalkozások és kórházak számára a felére csökken.

A parlament a már létezõ Európai Gyógyszerértékelõ Ügynökségen belül létrehozná a ?fejlett terápiákkal foglalkozó bizottságot", amely függetlenül és transzparensen mûködne.

A rendelet egy évvel a kihirdetése után válik hatályossá, ez nagyjából 2008 közepére várható.

A parlament úgy vélte, túl rövid az a bizottság által javasolt két éves átmenti idõszak, amely alatt a meglévõ termékeknek meg kellene felelniük a rendelet elõírásainak. A képviselõk három éves átmeneti idõszakot határoznának meg az innovatív terápiás gyógyszereknél, kivéve a szöveti sebészeti termékeket, amelyeknél négy év lenne az átmenet.

A parlament még hétfõn este vitázott a jogszabálytervezetrõl.

Günter Verheugen az Európai Bizottság nevében azt mondta, az új terápiák számos rákkal, AIDS-szel, Parkinson-kórral küzdõ számára jelenthetnek reményt. A biztos üdvözölte a képviselõcsoportok közötti megállapodást a jogszabály tervezetérõl. Az etikai szempontok kapcsán azt mondta, itt a bizottság nem tesz mást, mint a szubszidiaritás elvének követését, ezek az ügyek ugyanis a tagállamokra tartoznak.

A jelentéstevõ Miroslav Mikolásik (néppárti, szlovák) nem értett egyet a tudomása nélkül létrehozott intézményközi megállapodás-tervezettel. Az ennek alapján szavazásra bocsátandó módosító indítványok ugyanis nem bírják sem az õ sem a szakbizottságok támogatását – mondta. Mikolásik hozzátette, a megállapodás értelmében egyes tagállamok lehetõséget kapnának arra, hogy ne engedélyezzék bizonyos termékek forgalmazását, ez viszont szerinte jogellenes.

John Bowis (néppárti, brit) azt mondta, a jogszabály célja, hogy a terápiák biztonságosak és minden európai számára hozzáférhetõk legyenek. A képviselõ szerint ez az EU feladata, az etikai kérdéseket pedig a tagállamoknak kell megválaszolniuk.

Dagmar Roth-Behrendt (szocialista, német) azt mondta a jelentéstevõnek, boldogan együttmûködött volna vele az intézményközi tárgyalásokon, azonban õ ezeken egy idõ után nem vett részt. A képviselõnõ a jogszabály mielõbbi elfogadását javasolta. Szerinte nincs jogi probléma azzal, ha egy tagállam betiltja egy adott terápia használatát.

Frédérique Ries (liberális, belga) is azt fejtette ki, hogy az EU nem szabályozhat etikai jellegû kérdéseket. A képviselõ arra is utalt, hogy az EP az õssejtkutatásnál is a nemzeti szabályok tiszteletben tartásától tette függõvé az EU-támogatások lehívhatóságát.

Konrad Szymansky (UEN, lengyel) szerint a javasolt szöveg komoly hiányosságokkal küzd, és nem garantálja kellõképpen az emberi méltóságot.

Hiltrud Breyer (zöldpárti, német) azt mondta, mindenképpen garantálni kell, hogy az emberi test ne lehessen árucikk, és hogy egyértelmûen tiltsák a genetikai beavatkozásokat.

Adamos Adamou (GUE/NGL , ciprus) úgy vélte, a tagállamokra kell bízni, engedélyezik-e egy-egy etikailag érzékeny termék használatát.

Johannes Blokland (független, holland) szerint a javaslat jelen formájában ahhoz vezethet, hogy az EU-ban engedélyezett termék nemzeti betiltása ellen a bírósághoz fordulnak.

A vitában felszólaló Olajos Péter (néppárti) azt mondta, ?a fejlett terápiák sok ezer európai állampolgár számára az életet jelentik (…), a fejlõdõ világban viszont, sajnos a halált jelentheti, hiszen az illegális szervkereskedelem már most emberek ezreinek megnyomorodását és halálát okozza".

A képviselõ szerint cél lehet, hogy ?a technikai fejlõdés által felvetett erkölcsi-etikai kérdésekre választ találjunk. A mostani jogszabálynak útmutatóul kell szolgálnia ahhoz, hogy a technikai fejlõdés az élet igenlését jelentse". ?Bízom benne, hogy a születendõ jogszabály az élet pártján fog állni" – fogalmazott Olajos Péter.

Jelentéstevõ: Miroslav Mikolá¹ik (EPP-ED, SK)

Jelentés: A6-0031/2007

Téma: Innovatív terápiás gyógyszerek

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekrõl, valamint a 2001/83/EK irányelv és a 726/2004/EK rendelet módosításáról

Szakbizottság: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság

A vélemény elõadója: Hiltrud Breyer, Jogi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 23. hétfõ

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0227

Miroslav Mikolá¹ik:

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28178&language=hu

Horvátország: EU-csatlakozási döntés 2009-ben?

Jól halad Horvátország a csatlakozás felé vezetõ úton – állapítja meg az Európai Parlament jelentése. A képviselõk szerint a gazdaság többé-kevésbé rendben, a reformok megfelelõen haladnak, de aggasztó a lakosság csökkenõ lelkesedése az unió iránt, emellett Zágrábnak rendeznie kell határvitáit is.  A parlament – ha minden jól megy – még a 2009-es EP-választás elõtt döntene Horvátország EU-csatlakozásáról.

?Horvátország már jelentõs elõrehaladást ért el az EU-csatlakozás felé vezetõ úton" – áll az EP-ben szerdán elfogadott, Hannes Swoboda (osztrák, szocialista) által jegyzett jelentésben

?Horvátország továbbra is teljesíti a csatlakozásra vonatkozó politikai kritériumokat és olyan mûködõ piacgazdaságnak tekinthetõ, amelynek középtávon képesnek kell lennie az unión belüli versenyhelyzet nyomásával és az unión belüli piaci erõkkel való megbirkózásra, feltéve, hogy – a még meglévõ, jelentõs gyenge pontok felszámolása érdekében – szigorúan végrehajtja reformprogramjait" – állapítja meg az EP.

A képviselõk sürgetik, hogy Zágráb mihamarabb alkalmazza a különféle nemzetközi környezetvédelmi szabályozások elõírásait, írja alá a kiotói jegyzõkönyvet.

Csökkenõ EU-fória

Az EP ?aggodalmát fejezi ki az EU-csatlakozás (…) csökkenõ támogatottsága miatt", ezért a képviselõk arra kérik a horvát kormányt és ellenzéket, valamint az Európai Bizottságot, segítsenek megértetni a lakossággal a csatlakozás elõnyeit. Az újonnan csatlakozott országoktól pedig azt várják, osszák meg a csatlakozási folyamat során szerezett tapasztalataikat a horvátokkal.

Az országjelentés ?dicséretét fejezi ki Horvátországnak a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bûncselekményeket vizsgáló nemzetközi törvényszékkel (ICTY) folytatott teljes körû együttmûködése miatt; azonban aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy – amint azt a közelmúltbéli bírósági döntések mutatják – a háborús bûnök eredményes üldözését veszélyeztetheti a helyi szinten tapasztalható ellenségesség, az egyes horvát bírák folytatódó elfogultsága a nem horvát nemzetiségûekkel szemben és a tanúk elégtelen védelme".

Határviták, kisebbségek

A képviselõk azt kérik Horvátországtól és szomszédaitól, egyszer és mindenkorra zárják le az összes megoldatlan határkérdést.

A jelentés megállapítja, hogy a horvátországi kisebbségek helyzetének jogi keretszabályozása kielégítõ, de meg kell teremteni képviseletüket a közigazgatás minden szintjén. A képviselõk szintén megelégedéssel nyugtázzák a menekültek hazatérésének segítését.

Alkotmány nélkül nincs bõvítés

A jelentés így ír a horvát csatlakozási folyamat konkrétumairól: ?a közös átvilágítás 2006 októberében lezárult, és ezután kétoldalú tárgyalások kezdõdhetnek Horvátországgal a közösségi vívmányok egyes sajátos aspektusairól". A képviselõk azt szeretnék, ha 2009-ben már dönthetnének a horvát csatlakozásról. Ehhez azonban az kell, hogy 2008-ban fogadják el az unió új alkotmányát, mivel ennek hiányában a további bõvítés nem lehetséges – áll a szövegben.

Szent-Iványi: az EU-nak is többet kell tennie a tárgyalások jó ütemû folytatásáért

A liberális frakci nevében felszólaló Szent-Iványi István azt mondta, ?Horvátország elismerést érdemel az elmúlt évek eredményeiért. A belsõ reformok elkezdõdtek, a jogharmonizáció jól halad, de (…) a közigazgatási reformnak az elején vagyunk, az igazságügyi reformban már vannak fontos lépések, de továbbiakra van szükség, a korrupció elleni harc még kevés eredményt hozott, a menekültek visszatérését nagyobb értékben kell támogatni és a környezetvédelem területén is sok feladat van."

?A tárgyalások üteme elmarad a korábbi közös várakozásoktól, és ez nem csak Horvátországnak róható föl. Nekünk is többet kell tennünk az ütem fenntartása érdekében, és elõ kell készítenünk Horvátország majdani befogadását az Európai Unió intézményeibe" – vélte a képviselõ. Szent-Iványi hozzátette, ?jelenleg konszenzus van a pártok között az európai uniós tagságot illetõen, de a közvélemény nagy része bizonytalan. A kormánynak többet kell tenni a közvélemény meggyõzése érdekében".

Schmitt: jelentõs elõrelépés minden területen

A néppárti Schmitt Pál az EU-Horvátország közös parlamenti bizottság elnökeként arról szólt, hogy Horvátországban ?minden területen jelentõs elõrelépés történt annak érdekében, hogy teljesüljenek a csatlakozás politikai, jogi és gazdasági kritériumai. A tárgyalások dinamikája megfelelõ, a delegáció támogatta Horvátország ambiciózus célkitûzését, hogy polgárai a következõ európai választásokon, 2009-ben részt vehessenek".

Schmitt úgy vélte, ?látható, hogy a kormány hatékony lépéseket tesz a korrupció felszámolására, a közigazgatás és az igazságszolgáltatási rendszer reformjára, jelentõs eredményeket ért el a menekültek visszatérésében, a kisebbségek jogainak biztosításában, illetve a regionális együttmûködés terén". A képviselõ azt mondta, a horvát csatlakozás korábban a hágai törvényszékkel történõ együttmûködés hiányára, most pedig az EU korlátozott befogadó képességére hivatkozva csúszik, ez pedig azzal jár, hogy az EU népszerûsége alacsony. Schmitt helyesnek tartja, hogy ?a horvát kormány egy új kommunikációs stratégia keretében az ellenzékkel közösen végez felvilágosítást a csatlakozás várható elõnyeirõl".

Jelentéstevõ: Hannes Swoboda (PES, AT)

Jelentés: A6-092/2007

Téma: Horvátország 2006. évi országjelentése

A Bizottság közleménye: Vélemény Horvátország európai uniós csatlakozási kérelmérõl

Szakbizottság: Külügyi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. április 25., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2288

Hannes Swoboda

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Swoboda&partNumber=1&language=HU&id=2295

KÜLKAPCSOLATOK

Vízummentességet kér az USA-tól az EP

A plenáris ülés a transzatlanti kapcsolatokról tartott vitát, majd állásfoglalást is elfogadtak a képviselõk. Ebben a parlament minden EU-országnak amerikai vízummentességet kér. A képviselõk üdvözölnék Paul Wolfowitz világbanki elnök lemondását, és továbbra is elítélik a guantánamói fogolytábor létezését. Az EU-USA csúcstalálkozót április 30-án, Washingtonban tartják.

Az EP a szerdán elfogadott állásfoglalásban ?üdvözli az EU és USA kapcsolatában létrejött, egyenlõ alapokon nyugvó kellemesebb légkört", amely ?komoly együttmûködési lehetõségeket teremt", ?különösen a Nyugat-Balkánt, a dél-kaukázusi térséget, Közép-Ázsiát, a Közel-Keletet, Afganisztánt, a Földközi-tengert, Latin-Amerikát és Afrikát érintõ közös megközelítés tekintetében". A parlament az erõfeszítések fokozását kéri az izraeli-palesztin helyzet ügyében, üdvözli viszont az EU-USA fellépést Irán és Szíria esetében.

Az EP ?úgy véli, hogy a terrorizmus elleni küzdelem terén zajló speciális EU-USA együttmûködés során szükséges garanciák biztosítására olyan közös keretet kell létrehozni az Egyesült Államokkal, amely képes a személyek EU és USA közötti szabad áramlásával kapcsolatos kérdések kezelésére is". A képviselõk az adatmegosztás esetén erõs adatvédelmi garanciákat kérnek.

Az állásfoglalás ?felhívja az Egyesült Államokat és a többi olyan országot, amelyek egyes EU-tagállamokkal szemben vízumkötelezettséget tartanak fenn, hogy azonnal szüntessék meg ezt a vízumkötelezettséget, és kezeljék egyenrangúként az EU összes polgárát".

A képviselõk újra a guantánamói fogolytábor bezárását kérték Washingtontól.

Az EP ?felhívja az Egyesült Államok elnökét és kormányát, hogy jelezze a Világbank elnökének, Paul Wolfowitznak, hogy posztjáról történõ lemondása üdvözlendõ lépés lenne a bank korrupcióellenes politikája aláaknázásának megakadályozása érdekében".

Az EP szerda délelõtt tartott plenáris vitát a transzatlanti kapcsolatokról

A német soros elnökség nevében Günter Gloser Európa-ügyi miniszter azt mondta, az EU-USA kapcsolatok – ?amelyek kiállták az idõ próbáját" – szilárd alapon állnak, ideértve a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és a tolerancia közösen vallott értékeit.

A miniszter szólt a terrorizmus és a klímaváltozás elleni harcról, az energiapolitikáról, transzatlanti gazdasági kapcsolatokról (befektetési feltételek, pénzpiaci szabályozás, szellemi jogok), a polgárok szabad mozgásáról, és az EU-USA repülési egyezményrõl.

Az Európai Bizottságot képviselõ Vladimír Spidla szerint az április végi EU-USA csúcs fõ célkitûzése a gazdasági kapcsolatok fejlõdése elõtt álló kereskedelmi akadályok lebontása lesz. A biztos üdvözölte Angela Merkel német kancellár javaslatát az ?új, ambiciózus gazdasági partnerségrõl".

Spidla szólt a koszovói és afganisztáni rendezés érdekében folytatott együttmûködésrõl, és arról, hogy a nyitott égbolt megállapodás óriási gazdasági fejlõdést, – mintegy 12 milliárd eurónyi hasznot és 80 ezer új munkahelyet – fog eredményezni.

A biztos azt mondta, az unió ösztönözni fogja az USA-t a klímaváltozás elleni harcra, a tiszta technológiák használatára és a ?globális megközelítés" elfogadására.

Spidla megemlítette, hogy az EU fel fogja szólítani Bush elnököt, támogassa, hogy az unió minden polgára vízum nélkül utazhasson be az USA-ba.

Joseph Daul (néppárti, francia) az európai újjáépítéshez nyújtott amerikai segítség felidézését követõen aggodalommal szólt arról, hogy az amerikai vámszabályozás nem-tarifális kereskedelmi akadályt jelenthet az európai termékek számára. Daul azt mondta, a terrorizmus és a szervezett bûnõzés elleni harcnak megfelelõ jogi alapokon kell állnia. Az iráni konfliktusra való utalást követõen a politikus azt mondta, ?az EU és az USA együttesen kell védelmezi a közös civilizációt".

Jan Wiersma (szocialista, holland) szerint ?mindenki láthatja, új szelek fújnak Washingtonban", ami új lehetõséget nyújt az EU-val való együttmûködés terén. A politikus úgy vélte, az USA-ban felismerték, hogy az Irakban alkalmazott módszerek elhibázottak voltak, és ezért új megoldásokra van szükség. Szerinte az éprilisi csúcsnak arra kellene koncentrálnia, milyen szerepet játszhat a Világbank a korrupció leküzdése érdekében.

Graham Watson (liberális, brit) azt mondta, 2001. szeptember 11. után ?az amerikai kormányzat darabokra törte mindazon értékeket, amelyek miatt Amerikát az egész világon tisztelték". Szerinte õszinte párbeszédre van szükség az USA-val az egyoldalú kereskedelem megszüntetése, a kiotói egyezmény, a nemzetközi jog tiszteletben tartása kérdésében. A transzatlanti kereskedelmi akadályok felszámolása és a klímaváltozás elleni fellépés Watson szerint elsõrendû érdek.

Brian Crowley (UEN, ír) szerint a transzatlantiak a világon a legfontosabb gazdasági kapcsolatok, és az USA és az EU között sokkal több a közös, mint ami elválasztja a két uniót. A politikus szerint az USA és az EU együtt sokkal többet tehet, mint külön-külön.

Angelika Beer (zöldpárti, német) azt mondta, a közös alapokat, amelyek alapján megerõsítenénk a transzatlanti együttmûködést, az európai értékekhez kell kapcsolni. A politikus példaként említette, hogy az USA-nak moratóriumot kellene kimondania a halálbüntetésekre. Beer szerint az USA-nak a terrorizmus elleni harcra hivatkozva nem szabadna csorbítania az emberi szabadságjogokat.

Francis Wurtz (GUE/NGL, francia) azt mondta, a Merkel és mások által ösztönzött piacszabályozási együttmûködés valójában erõteljes piaci deregulációt jelent, és nem valódi kooperációról, hanem a piacokért folytatott harcról van szó, ami a ?Transzatlanti Üzleti Párbeszéd" érdekében áll csupán.

Godfrey Bloom (IND/DEM, brit) szerint az EU-nak óvatosan kell tárgyalnia, nehogy ?felégesse a hidakat" a Washingtonnal való kapcsolatokban.

Frank Vanhecke (ITS, belga) úgy vélte, az EU-USA kapcsolatoknak ?kölcsönös elismerésen, kölcsönös segítségnyújtáson és egymás érdekének köcsönös tiszteletben tartásán kell alapulnia". Az EU-nak szerinte nem szabad elfelejtenie, hogy az USA nem ellenség, hanem szövetséges.

Roger Helmer (független, brit) úgy vélte, nem kéne kritizálni klímaügyben az USA-t, az EU ugyanis hiába írta alá a kiotói jegyzõkönyvet, teljesíteni mégsem fogja azt. Másrészt – tette hozzá – a szennyezõanyag-kibocsátást tekintve az USA az utóbbi években jobban teljesít az EU-nál".

Korábbi sajtóközlemény: EU-USA kapcsolatok: vízummentességet az új tagállamoknak is

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/030-8625-152-06-22-903-20060530IPR08573-01-06-2006-2006-false/default_hu.htm

EURÓPAI BÍRÓSÁG

Szájer József jelentése az Európai Bíróság hatáskörérõl

Támogatta az EP az Európai Bizottság javaslatát, amely kiterjesztené az Európai Bíróság elõzetes döntéshozatali jogkörét az EK-szerzõdés IV. címén (vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) alapuló intézkedések kapcsán.

A parlament módosítás nélkül, kézfelemeléssel fogadta el szerdán Szájer József néppárti képviselõ jelentését, amelynek célja az Európai Bíróság hatásköre korlátozásának megszüntetése.

Az Európai Bíróság szerint az elõzetes döntéshozatali eljárás elsõrendû fontosságú az uniós alapszerzõdésben megállapított jogszabályok közösségi jellegének megõrzésében, és célja annak biztosítása, hogy a közösség mindegyik tagállamában e jogszabályok minden körülmények között azonosak legyenek – áll az indokolásban.

Bár az uniós szerzõdés 234. cikke felhatalmazza az Európai Bíróságot elõzetes döntések meghozatalára a közösségi jogszabályok értelmezése és a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége területén, a 68. cikk (1) bekezdése az EK-szerzõdés IV. címén alapuló intézkedésekre (vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák) vonatkozó elõzetes döntéshozatal kérésének lehetõségét olyan bíróságokra korlátozza, amelyeknek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetõség. Ezen kívül a 68. cikk (2) bekezdése megállapítja, hogy az Európai Bíróság semmilyen körülmények között nem rendelkezik hatáskörrel a közrend fenntartásával és a belsõ biztonság megõrzésével kapcsolatosan hozott intézkedésekre vagy határozatokra vonatkozóan.

Az Európai Bizottság javaslata alapján az Európai Bíróság minden korlátozás nélkül alkalmazhatná a szerzõdés 234. cikkének általános szabályait.

Az indokolás szerint bizottsági javaslat:

  • biztosítaná a közösségi jogszabályok egységes alkalmazását és értelmezését ezen a területen
  • lehetõvé tenné a jogvédelem megerõsítését az alapvetõ jogokra nézve különösen érzékeny területeken
  • orvosolná az amszterdami szerzõdésbõl eredõen az EK-szerzõdés 65. cikke által szabályozott polgári ügyeket illetõ jogvédelemben bekövetkezett visszalépést,
  • alkalmassá tenné a közösségi igazságügyi rendszert a normális mûködésre ezen a területen.

?Még pontosabban, a javaslat elõsegítené a közösségi jogszabályok egységes értelmezését és alkalmazását és ennél fogva a jogvédelmi rendszer egységesítését a IV. cím alá tartozó területen" – így az indokolás. A jelentés szerint az elõzetes döntéshozatali eljárás IV. címre történõ teljes alkalmazása megerõsítené az érintettek jogvédelmét.

A képviselõk szerint támogatni kell az Európai Bizottság javaslatát, és meg kell ismételni az EP azon kérését, hogy a Tanács szüntesse meg a bíróság hatáskörének korlátozását az EK-szerzõdés IV. címe keretében.

Szájer József indokolása szerint szükség van a 67. cikkben meghatározott áthidaló (?passarelle") záradék életbeléptetésére a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget még mindig jellemzõ demokráciadeficit orvoslása, valamint a jogvédelmi rendszer alkalmazási körének az EK-szerzõdés IV. címében szabályozott érzékeny területekre való kiterjesztése érdekében.

Jelentéstevõ: Szájer József (EPP-ED, HU)

Jelentés: A6-082/2007

Téma: az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés harmadik részének IV. címe alá tartozó területeken a Bírósággal kapcsolatos rendelkezések kiigazítására irányuló tanácsi határozattervezetrõl

Szakbizottság: Jogi Bizottság

Vita: 2007. április 25., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0808

Szájer József

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Sz%C3%A1jer&partNumber=1&language=HU&id=23821

KÖRNYEZETVÉDELEM

Európai árvízkockázat-kezelési stratégia

A folyók és az árvizek sem ismerik az országhatárokat. A 2002-es és 2005-ös európai árvizek után az Európai Bizottság javaslatára az EU-tagállamok elhatározták, fokozottabban mûködnek együtt az árvízkockázatok kezelésében. Az EP április 25-én második, és várhatóan utolsó olvasatban fogadta el az ezt elõsegítõ irányelvet. A tagállamoknak két évük van arra, hogy életbe léptessék. 

Az új irányelv, melyet a tagállamok 2009 közepére építenek be saját joganyagukba, három egységre osztható: az elsõ lépcsõ egy elõzetes árvízkockázat-elemzés, melynek 2011 végére kell elkészülnie. A második szakasz az árvízkockázati térképek 2013 végéig történõ megrajzolását jelenti. A harmadik periódusban, 2015 végéig árvízkockázat-kezelési terveket kell készíteni.

Több szolidaritás

Az új irányelv a fenti három szakasz egységes kritériumokon alapuló technikai részleteit tartalmazza, melynek köszönhetõen érezhetõen javulnia kell az európai szintû árvízkockázat-kezelésnek. A képviselõk hangsúlyozták a tagállamok közötti szolidaritás fontosságát, melynek alapján az egyes országoknak tartózkodniuk kell az olyan lépésektõl, amelyek növelhetik az árvíz-kockázatot valamelyik másik tagállam területén, kivéve, ha a kérdésben a tagállamok egyeztetnek egymással.

Klímaváltozás

A szolidaritásra annál is inkább szükség van, mivel a klímaváltozás várhatóan az éves csapadékmennyiség jelentõs emelkedéséhez fog vezetni Közép-Európában az elkövetkezõ néhány évtizedben. A képviselõk elérték, hogy az elfogadott irányelv hivatkozzon a klímaváltozásra, melyet eszerint tehát tekintetbe kell venni már az árvízkockázati értékelés során, de az irányelv alkalmazásáról szóló, 2018-ban, az Európai Bizottság által elkészítendõ jelentésben is szerepelnie kell.

Talajgazdálkodás

A vízmegtartó képességgel rendelkezõ hullámtereknek a jövõben szintén egyre fontosabb szerep jut. Ezért a képviselõk azzal egészítették ki az irányelv szövegét, hogy ahol ez lehetséges, az ártereket meg kell tartani, és/vagy helyre kell állítani. A hullámtereket számításba kell venni már az elõzetes kockázatértékelésnél és az árvízkezelési tervekben is. Sõt, vélik a képviselõk, a tagállamoknak számításba kell venniük termõföld-használati politikájuk hatását is az árvízkockázat megbecsülésénél. A képviselõk sürgetik a fenntartható és a csapadékmegtartást növelõ talajgazdálkodási gyakorlatok támogatását.

A szennyezés forrásai

Az eredeti szöveg fõleg az emberi kockázatok és a gazdasági károk elkerülésére koncentrált. A parlament azonban szorgalmazta, hogy a környezeti károk is kerüljenek be a rendszerbe, ennek eredményeként az árvízkockázati térképeknek utalniuk kell a környezetszennyezés fõ forrásaira vonatkozó adatokra is.

Társadalmi részvétel és információ

Elsõ olvasatban a parlamentnek már sikerült megerõsíteni a társadalmi részvételt és az információáramlást szabályozó intézkedéseket. Vagyis az elõzetes kockázati elemzésnek, a térképeknek és az intézkedési terveknek hozzáférhetõeknek kell lenniük a nagyközönség számára is. Szintén a képviselõk szorgalmazására az irányelv hatálya nem csak a folyami árvizekre terjedne ki, hanem a tengerparti övezetekre is.

Olajos: árvízi pusztítás ellen csak összefogással

?Csak közösen vagyunk képesek az árvizek problémáját megoldani" – mondta felszólalásában Olajos Péter (néppárti). Magyarország kiváltképp veszélyeztetett, hiszen ún. alvízi ország, vagyis olyan terület, ahol összegyûlik a különbözõ területekbõl származó, több folyó által szállított vízmennyiség. ?Európa öt legnagyobb folyójából kettõ hazámon folyik keresztül" – mondta Olajos Péter megemlítve, hogy Magyarország a 2005-ös árvíz idején több mint 200 millió eurót volt kénytelen árvízi védekezésre költeni.

?A közös, tervszerû felkészülés, az információk megosztása, a kölcsönös segélynyújtás mind-mind olyan elem, (…) amely egyértelmûvé teszi, hogy csak közösen vagyunk képesek az árvíz problémáját kezelni és megoldani" – mondta a képviselõ. Valószínû, hogy a jövõben az eddigieknél komolyabb árvizekkel kénytelen szembesülni Európa – vélte a képviselõ. Olajos szerint a most elfogadott jogszabály hamarosan vizsgázni fog, mégpedig – így a képviselõ – jól fog vizsgázni. Kevesebb emberéletet követelnek majd az árvizek, kevesebb anyagi kár fog keletkezni, hála az új jogszabálynak – mondta Olajos Péter. 

Ajánlás második olvasatra: Richard Seeber (EPP-ED, AT)

Jelentés: A6-0064/2007

Téma: Az árvízi kockázatok felmérése

A Tanács által elfogadott közös álláspont az árvízi kockázatok felmérésérõl és kezelésérõl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Szakbizottság: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, második olvasat

Vita: 2007. április 24., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2006/0005

Richard Seeber:

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Seeber&partNumber=1&language=HU&id=28252

Az EU legyen a leghatékonyabb energiafelhasználó

Nem tartja elég jónak az Európai Bizottság erõforrás-stratégiai elképzeléseit az EP. A képviselõk a természeti erõforrások fenntartható fejlõdésének biztosítását, valamint azt várják, hogy az EU vezetõ szerepet játsszon a világban az energiafelhasználás hatékonysága terén.

?A természeti erõforrások fenntartható használatára vonatkozó tematikus stratégia felé" címmel adott ki 2005 decemberében közleményt az Európai Bizottság. Erre reagált most az EP Kartika Tamara Liotard (GUE/NGL, holland) jelentésével, amelyet szerdán fogadtak el a képviselõk.

Ez a tematikus stratégia a hatodik környezetvédelmi cselekvési program hét stratégiájának egyike. A többi a hulladékkezeléssel, a légszennyezéssel, a tengeri környezettel, a talajjal, a növényvédõ szerekkel, illetve a városi környezettel foglalkozik. A fenntartható erõforrás-felhasználásra vonatkozó bizottsági tervezet központi eleme, hogy a gazdasági növekedéshez ne legyen feltétlenül szükséges az erõforrások igénybevételének hasonló mértékû fokozása.

Kritizálják az EP-képviselõk a bizottságot

Az EP ?vonakodva fogadja el a bizottság közleményét, és sajnálja az átfogó célkitûzés teljesítésére vonatkozó egyértelmû elképzelés hiányát" – áll a jelentésben, amely ugyanakkor ?üdvözli a bizottság részérõl annak elismerését, hogy a természeti erõforrások fenntartható használatával kapcsolatos politika ez idáig alkalmatlannak bizonyult".

A képviselõk felszólítják az egész Európai Uniót, ?fokozza erõfeszítéseit és hozzon határozatokat annak érdekében, hogy az erõforrás- és energiafelhasználás tekintetében a világ leghatékonyabb gazdaságává válhasson". Az EU-nak ugyancsak vezetõ szerepet kellene játszania az ökohatékony technológiák terén – áll a jelentésben.

Ökológiai termelés a mezõgazdaságban

A képviselõk szerint ?különösen a mezõgazdasági politika alakításának részben arra kell irányulnia, hogy a természeti erõforrások – ideértve a földet, a vizet és az üzemanyagokat – fenntartható használata révén csökkenjen a környezetre nehezedõ nyomás". A mezõgazdaságban ?valódi elõrehaladás szükséges az ökológiai termelési módszerek, a szabályozás és a többek között a mûtrágyák, növényvédõ szerek és a víz felhasználásának felügyelete, a rövid termelési láncok ösztönzése, a külsõ költségek internalizálása és a gazdasági támogatás környezeti feltételekhez való kötése terén" – áll a szövegben.

Hegyi: európai öko-adózást!

Hegyi Gyula szocialista képviselõ frakciója nevében azt mondta, hatvanas évek elejéhez képest mintegy hetven százalékkal több természeti erõforrást használ fel Európa, ennek a veszélyes tendenciának pedig véget kell vetni.

Hegyi szerint a bizottság által javasolt stratégia meglehetõsen gyenge: nem tartalmaz konkrét célokat és határidõket. A képviselõ ezért az élelmiszer- és építõiparral, valamint a közlekedéssel kapcsolatban ilyen célok kitûzését javasolta.

Piacgazdaságban az adó a legjobb módszer a természeti erõforrások felhasználásának szabályozására – mondta a képviselõ, aki szerint ezért fontos egy európai öko-adózási rendszer bevezetése. A most elfogadott állásfoglalást konkrétabb szabályozásnak kell követnie, hogy véget lehessen vetni a természeti erõforrások önpusztító felélésének – zárta felszólalását Hegyi Gyula.

Jelentéstevõ: Kartika Tamara Liotard (GUE/MGL, NL)

Jelentés: A6-0054/2007

Téma:  Tematikus stratégia a természeti erõforrások fenntartható felhasználásáról

Tematikus stratégia a természeti erõforrások fenntartható felhasználásáról

Szakbizottság: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság 

Vita: 2007. április 24., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2210

Kartika Tamara Liotard:

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Liotard&partNumber=1&language=HU&id=28182

KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

Büntetõjogi intézkedésekkel védenék a szellemi tulajdonjogokat a termékhamisítóktól és a ?kalózoktól"

Az EP elfogadta az elsõ olyan EU-irányelvet, amely a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók kapcsán harmonizálná a nemzeti büntetõjogi intézkedéseket. Az unió és az európai cégek évi sokmilliárd eurós bevételtõl esnek el a termékhamisítások miatt. A jövõben akár 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat a kalózkodókra.

A parlament szerdán, 374-278-17 arányban fogadta el a jogszabályt.

A termékhamisítás egyes becslések szerint évente mintegy 8 milliárd euróval csökkenti az unió össz-GDP-jét, miközben az egyes cégek 45 és 65 milliárd közötti veszteséget szenvednek. A parfümöknél például 7,2 százalékra becsülik a bevételkiesést, a gyógyászati termékeknél pedig 11 és fél százalékra. A világszerte használt szoftverek 40 százaléka kalóztermék. Az EU-ban 37 százalékra becsülik ezt az arányt, ami éves szinten 2,9 milliárd eurós veszteséget jelent. A világban a zenei cédék 36 százaléka illegálisan másolt.

A jelentéstevõ, Nicola Zingaretti (szocialista, olasz) azt mondta: ?ez az elsõ olyan irányelv, amely érinti a büntetõjogot. A büntetõ törvénykönyvek harmonizálása egy radikálisan új dolog lesz". Amennyiben az EP után a Tanács is elfogadja, a jogszabály minden tagállamot arra kötelez majd, hogy bûncselekményként kezeljék a szellemi jogok szándékos és kereskedelmi nagyságrendben (üzletszerûen) történõ megsértését. 

Szándékos és üzletszerû kalózkodás

Az EP általánosságban támogatta az Európai Bizottság javaslatát, azonban több ponton módosítana a jogszabálytervezeten. Kivennék például a hatálya alól a szabadalmakat. (A jelentéstevõ indokolása szerint: ?a szabadalmi jogok megsértése polgári eljárás során orvosolható, és a szabadalmi jogok megsértésével vádolt személyeket nem szabad a szerzõi jogi kalózkodással és hamisítókkal egy kalap alá venni. Egy vállalatnál szükség lehet a szabadalom szándékos megsértésére, hogy bebizonyítsák, az adott szabadalom nem érvényes, és ez hozzájárul az innovációhoz".)

A képviselõk csak a kereskedelmi elõnyök szerzése érdekében, szándékosan elkövetett cselekményeket szankcionálnák. Így kikerülnének a hatály alól a saját, nem profitorientált célra ?kalózkodók". 

Az egyik elfogadott módosítás szerint egész pontosan: ?ezen irányelv nem terjed ki a szellemi tulajdonjogok megsértésére a következõkkel kapcsolatban: – szabadalmak, használati minták és növényfajta-oltalmak, ideértve kiegészítõ oltalmi tanúsítványokból eredõ jogokat; – eredeti áruk párhuzamos behozatala, amelyet a harmadik országban a jogosult beleegyezésével értékesítettek".

300 ezer euró, vagy négy év börtön

A jelentés azzal is foglalkozik, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási szerveknek minden esetben módjukban álljon a megfelelõen szigorú büntetések kiszabása, ezért a képviselõk meghatároznák a legsúlyosabb büntetési tételek minimumát is. Jelenleg a szellemi jogok megsértéséért kiszabható maximális börtönbüntetések például Görögországban három hónaposak, míg Nagy-Britanniában 10 évig tartóak is lehetnek.

Az új irányelv szerint a maximális büntetési tételnek minimum 300 ezer eurónak, illetve 4 éves börtönbüntetésnek kellene lennie. A kevésbé súlyos jogsértéseknél 100 ezer euró lenne a minimum. Bizonyos esetekben a hamisított termékek lefoglalása és megsemmisítése is kötelezõ lenne.

Jelentéstevõ: Nicola Zingaretti (PES, IT)

Jelentés: A6-073/2007

Téma: A szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának biztosítására szolgáló büntetõjogi intézkedések; Módosított javaslat

Szakbizottság: Jogi Bizottság 

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 25., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=COD/2005/0127

Nicola Zingaretti

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Zingaretti&partNumber=1&language=HU&id=28419

KÖZLEKEDÉS

Légi biztonság: fél év után ne legyen tilos folyadékokat felvinni a repülõkre

                       

A képviselõk szabályozni akarják – a többi között – a repülõtereken végzett biztonsági ellenõrzéseket, a megfigyelést, a fedélzetre fel nem vihetõ tárgyak listáját és a biztonsági emberek tevékenységét. A képviselõk szigorú szabályozást szorgalmaznak az ún. ?légi marsallokat" és a fedélzetre felvihetõ fegyvereket illetõen. A képviselõk szeretnék, ha néhány, például a fedélzetre felvihetõ folyadék mennyiségét meghatározó, az Európai Bizottság által bevezetett szabályozás hat hónap után hatályon kívül kerülne.

Második olvasatban fogadta el az EP szerdán a polgári légi közlekedés biztonságának növelését célzó uniós jogszabályt. A parlamenti témafelelõs az olasz, liberális Paolo Costa.

A képviselõk változtatnának a tagállamok által a Tanácsban elfogadott közös állásponton. A jelentéstevõ azt mondta, ?nem kétséges, hogy az új repülésbiztonsági szabályokat gyorsan és hatékonyan kell végrehajtani. A parlament kiváló munkát végzett és kiegyensúlyozott szöveget alkotott meg".

A képviselõk azt szeretnék, ha a bizottság által bevezetett néhány szabályozás hat hónap után érvényét veszítené. Például az, amely tiltja bizonyos folyadékok felvitelét a repülõ fedélzetére. Az intézkedések mindazonáltal érvényben maradhatnak, de csak ?a biztonsági kockázatok, a felmerülõ költségek és az intézkedések egyéb hatásainak mélyreható vizsgálatát követõen".

Ez lesz az elsõ alkalom, amikor EU-szintû szabályozás vonatkozik majd a repülésbiztonságra a repülõút idõtartama alatt is. A jogszabály kiterjed majd a ?járatokon szolgáló védelmi tisztekre", a sajtóban elterjedt elnevezéssel a ?légi marsallokra" is. A megfelelõ képzettséggel bíró védelmi tisztek is csak akkor vihetnének fel fegyvert a fedélzetre, ha minden biztonsági intézkedést szigorúan betartanak. Az engedélyt pedig kizárólag a repülõgépet üzemeltetõ cég anyaországának hatósága állíthatná ki a képviselõk elképzelései szerint. A parlament azt szeretné, hogy elõzetes engedélyt kelljen kérni az induló, az érkezési ország, és – ha lehetséges – a repülõgép útvonalába esõ országok, megállási helyek hatóságaitól is.

A képviselõk szerint a biztonsági intézkedések költségeit a tagállamoknak és a légi utasoknak kellene állniuk, ám ha egy tagállam a közös szabályozásnál szigorúbb intézkedéseket kíván életbe léptetni, a költségek az adott országot terhelnék. ?Ez egy elfogadható megközelítés, ahol tekintetbe veszik mind a légi utasok, mind a légi fuvarozási vállalatok, mind a tagállamok érdekeit" – véli Paolo Costa. A jelentés kiemeli, hogy az utasokkal fizetendõ biztonsági költségek nem haladhatják meg a reptéri és a repülõgépeken alkalmazott biztonsági intézkedések valós költségeit.

Sajtóközlemény az elsõ olvasatról:

http://www.europarl.europa.eu/news/expert/briefing_page/8407-157-06-23-20060522BRI08406-06-06-2006-2006/default_p001c015_hu.htm

Jelentéstevõ: Paolo Costa (ALDE, IT)

Jelentsé: A6-0134/2007

Téma: a Tanács által a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel elfogadott közös álláspontról

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 24., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5274732

Paolo Costa

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=4747&language=hu

Közös európai repülési övezet

Az EU-s és EU-n kívüli országok multilaterális megállapodásán alapuló közös európai repülési övezet (ECAA) a témája annak az Eva Lichtenberger (zöldpárti, osztrák) által jegyzett, együttdöntési eljárásban tárgyalt jelentésnek, amelyet szerdán fogadott el az EP. 

Az ECAA a légi fuvarozási piac megnyitását hozza el az EU és a szomszédos államok között. Az ECAA keretében közös szabályozást vezetnének be, amely kiterjedne a szabad cégalapításra, a légi biztonságra, a légi forgalmi szabályozásra, a versenyszabályokra, valamint a tagjelölt országokban az uniós jogi szabályozás folyamatos bevezetésére is.  Az új megállapodás kiválthatja a jelenleg érvényben lévõ, a légi szolgáltatásokat szabályozó bilaterális egyezményeket.

Az 1996-ban kezdõdött tárgyalások elsõsorban az akkor tagjelölt tíz ország igényeire koncentráltak. Mára a hangsúly a balkáni országokra helyezõdött át. A multilaterális megállapodás szövegét már elfogadta az unió minden állama, valamint Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Izland, Macedónia, Norvégia, a Szerb Köztársaság, Montenegró és a Koszovót igazgató nemzetközi ENSZ-misszió.  A folyamatba bevonták a parlamentet is, az elõterjesztõ a képviselõktõl teljes támogatást kér. 

Jelentéstevõ: Eva Lichtenberger (Greens/EFA, AT)

Jelentés: A6-0060/2007

Téma: Többoldalú megállapodás a közös európai légtér létrehozásáról ; Javaslat a Tanács határozatára az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, az Európai Közösség, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és Szerbia és Montenegró között európai közös légtér létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás megkötésérõl

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. április 24., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0036

Eva Lichtenberger

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28253&language=hu

KÖZLEKEDÉS

Teljessé válhat a ?harmadik tengeri biztonsági csomag"

Öt újabb jelentés szerdai plenáris elfogadásával teljessé válhat a tengeri közlekedés biztonságának növelését és a tengeri környezetszennyezés elkerülését célzó jogszabálycsomag.

Az EP márciusban már elfogadta a ?harmadik tengeri biztonsági csomag" két elemét. Ezek közül a bejegyzõ állam kötelezettségeivel foglalkozó jelentést Marta Vincenzi (szocialista, olasz), a másikat, a polgári felelõsségi szabályok harmonizációjáról szólót Gilles Savary (szocialista, francia) készítette.

A most elfogadott szövegek a következõk:

  • a tengeri közlekedési ágazatban bekövetkezõ balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról szóló irányelv. (Jelentéstevõ: Jaromír Kohlíèek (GUE/NGL, cseh))
  • a tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelõsségérõl szóló rendelet (Paolo Costa (liberális, olasz))
  • a kikötõ szerint illetékes állam általi ellenõrzésérõl szóló irányelv (Dominique Vlasto (néppárti, francia))
  • a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelõ és információs rendszer létrehozásáról szóló irányelv (Dirk Sterckx (liberális, belga))
  • a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló irányelv (Luis de Grandes Pascual (néppárti, spanyol))

Jelentéstevõ: Jaromír Kohlíèek (GUE/NGL, CZ)

Jelentés: A6-079/2007

Téma: a tengeri közlekedési ágazatban bekövetkezõ balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK és a 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 13., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5314242

Jaromír Kohlíèek

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28331&language=hu

Jelentéstevõ: Paolo Costa (ALDE, IT)

Jelentés: A6-0063/2006

Téma: a tengeri és belvízi utasszállítók baleseti felelõsségérõl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 13., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5314242

Paolo Costa

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Costa&partNumber=1&language=HU&id=4747

Jelentéstevõ: Dominique Vlasto (EPP-ED, FR)

Jelentés: A6-081/2007

a kikötõ szerint illetékes állam általi ellenõrzésérõl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozott változat)

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 13., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5309062

Dominique Vlasto

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Vlasto&partNumber=1&language=HU&id=5737

Jelentéstevõ: Dirk Sterckx (ALDE, BE)

Jelentés:  A6-0086/2006

Téma: a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelõ és információs rendszer létrehozásáról szóló 2002/59/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 13., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5302932

Dirk Sterckx

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Sterckx&partNumber=1&language=HU&id=4243

Jelentéstevõ: Luis de Grandes Pascual (EPP-ED, ES)

Jelentés: A6-070/2007

Téma:a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

Szakbizottság: Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Eljárás: együttdöntés, elsõ olvasat

Vita: 2007. április 13., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/file.jsp?id=5311432

Luis de Grandes Pascual

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=de+Grandes+Pascual&partNumber=1&language=HU&id=28393

PEREGER ISTVÁN/EU PARLAMENT SAJTÓSZOLGÁLAT

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük