„Nem az vagy, amit teszel, hanem, amit felteszel!”

Net-, multitasking-, nárcisztikus-, valamint selfie-generáció – így jellemezték a „Célkeresztben a Z-generáció" konferencia előadói a mai 5-21 éves korcsoport tagjait. Az egész napos konferencián többek között az is kiderült, hogy a jelenlegi iskolás korosztálynak az információ utáni igénye már-már a függőséghez hasonlítható, ezzel együtt azonban kiválóak a szelektív figyelemmegosztásban és a társas kapcsolataik leginkább a nyilvánosság mentén rendezőknek.

Net-, multitasking-, nárcisztikus-, valamint selfie-generáció – így jellemezték a „Célkeresztben a Z-generáció" konferencia előadói a mai 5-21 éves korcsoport tagjait. Az egész napos konferencián többek között az is kiderült, hogy a jelenlegi iskolás korosztálynak az információ utáni igénye már-már a függőséghez hasonlítható, ezzel együtt azonban kiválóak a szelektív figyelemmegosztásban és a társas kapcsolataik leginkább a nyilvánosság mentén rendezőknek.

„The me me me generation: az éntelt generáció" – így kezdte Sas István a prezentációját. A neves szakértő előadásából kiderült, hogy az általa nárcisztikus- és selfie-generációnak hívott fiatalok végletekig vágynak az elismerésre, óriási a szeretethiányuk és egyáltalán nem lehet őket befolyásolni. A szakember szerint teljesen másképp kell a Z-generációt megszólítani, mert ők szórakozást és élményt várnak, szeretik, ha részesei lehetnek a folyamatoknak és megszállottan vágynak az elismerésre! Sas szerint nagyon fontos azt figyelembe venni, hogy egyik korábbi generáció sem volt akkora tehertételnek kitéve, mint a Z: egyszerre rengeteg információt kell feldolgozniuk, többféle személyiséget kell kialakítaniuk és kezelniük a cyber-térben, mindamellett el kell viselniük a közösségi magány jelenlétét a mindennapjaikban.

A TNS Hoffmann kutatócég által – a Z-generáció körében – készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek nagyon fontos szerepet tulajdonítanak a családnak, a szülői példa pedig erőteljesen felértékelődött a számunkra. Jelen van a mindennapjaikban a jövőtől való félelem, valamint kimondottan tartanak a szűkülő anyagi forrásoktól. A jövőképpel kapcsolatban azonban az látszik, hogy nincsenek kiemelkedő igényeik, megelégszenek egy multinál betöltött menedzseri pozícióval, valamint egy biztos családi háttérrel.

Székely Levente, a Kutatópont kutatási igazgatója szerint: „A Z-k mindig máshol vannak, sosem élik meg teljes egészében az adott helyen és időben történő eseményeket. Hiába vannak jelen egy eseményen, akkor is mással chatelnek!" A szakértő szerint a nyugati és a hazai Z-generációs fiatalok jelentősen csak a pénzügyi helyzetükben különböznek, minden másban nagyon hasonlóak a szokásaik. „Jellemző rájuk a konformitás (elfogadják azt, ahogy szüleik élnek), a bizonytalanság (céltalanság, elkötelezettség hiánya) és passzivitás (nem tagjai civil szervezeteknek, apolitikusak)" – teszi hozzá a kutató.

„Net generáció, digitális őslakók. Bedrótozva élnek, az információáramlás megszokott számukra. Az új információ iránti szükséglet szinte addikciós szinten van, a sok információ küldése és fogadása okozza a komfortot a számukra" – mondta el dr. Kalamár Hajnalka, klinikai szakpszichológus és tréner. „Türelmetlenebbek a korábbi generációk tagjainál, mert megszokták, hogy mindent azonnal megkapnak, ezért agresszív kitörések is sokkal inkább jellemzőek rájuk, ha valamit mégsem sikerül azonnal megszerezni, ezt egyszerűen nem tudják kezelni!"

Nick Sohnemann jövőkutató, a Fururecandy ügyvezetője és alapítója szerint a mai Z-generáció tagjai kevésbé lojálisak, ezért figyelmük a folyamatosan változó tartalmakkal és innovatív megoldásokkal tarható fent. A cégeknek, akik őket akarják megszólítani bátrabbnak és kreatívabbnak kell lenni, szerinte Európa jelentős lemaradásban van e téren az Egyesült Államokhoz képest.

Az Extreme Net Kommunikációs Ügynökség szervezésében lezajlott konferencián számos esettanulmányt is hallhattak a résztvevők: Szabó Orsolya, a Starbucks Hungary marketing specialistája a Starbucks hazai és nemzetközi kampányairól, Bendl Mátyás, az Iskolamarketing Médiaügynökség ügyvezetője és Tantics Viktória, a Beiersdorf brand menedzsere pedig a Nivea edukatív kampányát mutatta be. A bankolás nemzetközi újításairól Lukas Dzuroska, az Efma közép- és kelet-európai régiómenedzsere mesélt, az OTP bank új applikációját, a Simple-t pedig Nyéki Zsolt, az OTP Mobil fejlesztési és marketing igazgatója prezentálta. Az autóipar területéről Frank Schmidt, a Ford kommunikációs ügynökségének ügyvezetője, a zeneipar területéről pedig a tagjai, Szabó Tamás (Black Baron Studio) és Alick Sethi (Retox Clinic) volt hallható. A gamification-ben rejlő lehetőségekről Farkas Máté, a Games for Business marketing vezetője adott áttekintést.