NEMES LAMPÉRTH JÓZSEF 1891-1924 — Kiállítás szeptember 13-ig a Kieselbach Galériában
Gelencsér Rothman Éva művészettörténész ötletére vállalkozott a Kieselbach Galéria a 20. századelő nagyhatású festőjének, Nemes Lampérth József életművének eddigi legnagyobb szabású kiállítására, megmaradt műveinek felkutatására és bemutatására. A magyar avantgárd legeredetibb képviselőjének rövid életművéből sok magyar festő meríthetett, látjuk itt és most Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István és Patkó Károly, sőt, Barcsay Jenő munkáin. A soha egyben nem látott életmű hat teremben 126 alkotással szerepel!
Gelencsér Rothman Éva művészettörténész ötletére vállalkozott a Kieselbach Galéria a 20. századelő nagyhatású festőjének, Nemes Lampérth József életművének eddigi legnagyobb szabású kiállítására, megmaradt műveinek felkutatására és bemutatására. A magyar avantgárd legeredetibb képviselőjének rövid életművéből sok magyar festő meríthetett, látjuk itt és most Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István és Patkó Károly, sőt, Barcsay Jenő munkáin. A soha egyben nem látott életmű hat teremben 126 alkotással szerepel!
12 múzeumból és 13 magángyűjteményből érkeztek a képek, ezek is jobbára raktárakból. 1963-ban a Magyar Nemzeti Galéria monografikus tárlatán csupán 72 mű vonulhatott fel. Gelencsér Rothman Éva Nemes Lampérthról szóló könyve is hamarosan megjelenik.
A tanulmányozáshoz felidézzük Nemes Lampért József életrajzát:
1891-ben született Budapesten; 1900 és 1906 között a Felső Erdősori Polgári Fiúiskola növendéke; 1907-1909 között a Székesfővárosi Iparrajziskola tanfolyamát látogatta. 1910-ben festette kaktuszos csendéletét, amit a Művészház téli tárlatán bemutattak. 1911-től a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola diákja, nyaranta a nagybányai festőiskolában alkotott. 1912-ben Zemplényi Tivadar, a müncheni Akadémia konzervatív képviselője kizáratta a főiskoláról. 1913-ban egyéves párizsi ösztöndíjat nyert, ami az élelmezésére sem volt elég. 1914-ben önkéntesként bevonult az első világháborúba. Háromszor megsebesült, bal könyöke megbénult. 1916-ban részt vett a Nemzeti Szalon „Fiatalok" című kiállításán Diener-Dénes Rezső, Dobrovics Péter, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Perlrott-Csaba Vilmos és Uitz Béla társaságában. 1917-ben szerepelt másodszor a Nemzeti Szalon „Fiatalok" kiállításán. Augusztusban a nővéréhez utazott Kolozsvárra, ott tájképeket festett. 1918-ban Kassák Lajos MA III. tárlatán három alkotásával jelentkezett. 1919-ben, a Tanácsköztársaság megalakulása idején állami megbízást, tanári állást és műteremlakást kapott. Uitz Bélával együtt készítette a Be! című toborzó plakátot. A bukás után félt a börtönbüntetéstől, ezért november végén Berlinbe ment. Az ott töltött közel egy év alatt korábbi kompozícióinak nagyobb méretű megoldásain dolgozott. 1920 végén Moholy-Nagy Lászlóval közösen állított ki Fritz Gurlitz műkereskedő neves galériájában. Ekkor Alfred Gustav Ekström svéd műgyűjtő megvásárolta néhány képét, és az otthonába hívta. A svédországi tartózkodás idején az őrület jelei mutatkoztak a festőn. Ekström ezért visszaküldte őt Berlinbe. A milliomos mecénás felesége bizonyára elégette Nemes Lampért ott született műveit. 1921 januárjában tért haza Budapestre. Svédországi és berlini levelezése Hoffmann Editnél, a Szépművészeti Múzeum munkatársánál fennmaradt. Hazatérése után 1924-es haláláig elmegyógyintézeti kezelés alatt állt, majd a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Közkórházban – tökéletesen elfeledve – meghalt.
Nemes Lampérth betegségéről az orvosi tanulmányok ellentmondóak. Valószínűleg veleszületett skizofréniában szenvedett. Ehhez erősen hozzájárult a 20. század hajnalán a sok magyar sorscsapás, akárcsak Gulácsy Lajos pszichéjének megbomlása, a többi kisiklott élet hatása, valamint a történelmi helyzetek sorának kiszolgáltatottsága. Az ifjú festő váratlanul remekművekkel robbant be a művészkörökbe. Egyetlen nagy sikerét 1917-ben érte el a Nemzeti Szalon kiállításán, amikor bekerült Kassák körébe.
Kiselbach Tamás célja ezzel a tárlattal is, hogy megváltoztassa a magyar festészet pozícióját. Nemes Lampérth rövid, izzó életműve ugyanis világszínvonalat képvisel! Kieselbach, a művészettörténész sorsmodellnek nevezi Nemes Lampérth pályáját és alkotásainak sorsát. A Monarchia utolsó éveiben rengeteg fiatal, tehetséges magyar festő bukkant fel. A Nyolcakat követő új nemzedék legnagyobb ígérete volt Nemes Lampérth József, aki 1912-ben, alig 21 évesen állította ki a Városligeti részlet és a halott édesapjáról festett Ravatal című képét. Az első világháború idején több remekművet készített. A fronton szerzett élmények, a párizsi diktátum, a Tanácsköztársaság bukása utáni menekülések bizonyára hozzájárultak elhatalmasodó elmebajához. A derékba tört karrier is súlyosan megviselhette. Ennek ellenére művészete megújította a magyar grafikát és a festészetet. Moholy-Nagyra a világhír várt külföldön, Nemes Lampérthra pedig itthon a feledés. Művei egy része elkallódott vagy megsemmisült az elmúlt évszázad során.
A mi dolgunk a korszakalkotó művész újrafelfedezése. Erre kivételes alkalmat kínál most a Kieselbach Galéria átfogó tárlata.
DOBI ILDIKÓ