Nők a vadnyugaton: szerelem, bátorság, politika Leonardi DiCaprio a western hősnők nyomába ered

Az amerikai határvidékek történelmét és mondáit nagyon sokáig egyetlen ikonikus karakter uralta: a magányos, őszülő, fegyverhordozó férfié, aki hátrahagyja az otthonát és a családját, hogy legyőzze a veszélyes, felderítetlen vadont. Az már kevésbé ismert, hogy a nők nagyon fontos szerepet töltöttek be itt, fontosabbat, mint ahogyan azt a hagyományos történetek állítják. A felfedezők sokszor vettek feleségül például indián nőket, akik közvetítőként segítették a fehér emberek és a bennszülöttek közötti politikai, kulturális és nyelvi szakadékok áthidalását. A férfiak ebben a környezetben nem válhattak volna sikeressé nők nélkül. Leonardo DiCaprio új, 4 részes sorozatából, a „Pionírok: Irány a vadon” című műsorból megtudhatjuk, hogy kik voltak Amerika múltjának legnagyobb kalandor női, milyen hőstetteket hajtottak végre és a Vadnyugat valódi drámáival is megismerkedhetünk a History műsorán.

Íme egy kis ízelítő a Vadnyugat legbátrabb nőiből:

A nő, aki összehozta briteket és az irokézeket – MOLLY BRANT, indián diplomata és kémnő

1736-ban született a mohauk törzsfőnök lányaként. 18 éves korában már a Mohauk küldöttségét kísérte Philadelphiába, hogy megvitassák a föld-tranzakcióknál felfedezett csalásokat. Ez volt élete első politikai tevékenysége. Később találkozott Sir William Johnsonnal, egy brit tisztviselővel, akit az északi gyarmatok indián ügyekért felelős parancsnokává neveztek ki. Miután meghalt a felesége, Molly lett a szeretője, és habár eltérő származásuk miatt nem lehettek hivatalosan házasok, mégis 9 közös gyerekük született. Együttműködésük politikailag is gyümölcsözőnek bizonyult, ugyanis Johnson családi kapcsolatba kerülhetett az erős irokéz törzsekkel, Molly pedig egyre inkább népének hangadójává vált. A függetlenségi háború idején rábeszélte az irokéz vezetőséget, hogy csatlakozzanak a britek táborához, így a brit-irokéz szövetség végeredményben neki volt köszönhető. A háborúban kémként tevékenykedett és információkkal látta el a briteket a gyarmatosító csapatok mozgásairól, illetve menedéket, ételt és lőszert adott a lojalistáknak. Az elvesztett háború végén Molly és családja Kanadába menekült, ahol a britek élete végéig nyugdíjat fizettek neki a szolgálataiért.

‘ŐRÜLT’ ANNE BAILEY: a 19 éves árva, aki egyedül ment az újvilágba

Anne Hennis Trotter Bailey, vagy ahogy sokan ismerik “Őrült Anne” határfelderítőként és hírvivőként tevékenykedett a függetlenségi háborúban. Liverpoolból, Angliából származott, ám 19 éves korában, a szülei halála után Amerikába hajózott. A veterán felfedező és katona Richard Trotter felesége lett, aki csatlakozott a milíciához, amikor fokozódott a feszültség a telepesek és az indiánok között, majd 1774 végén a Point Pleasant-i csatában megölték. Anne miután értesült férje haláláról, kiderült vakmerő bátorsága: lovaglónadrágot húzott, a szomszédokra hagyta a fiát, és elindult bosszút állni férje halálán. Puskával, vadászkéssel és tomahawk-kal a kezében, Anne felderítő és hírnök lett. A leghíresebb útja 1791-ben volt, amikor közel 200 mérföldet lovagolt egyhuzamban annak érdekében, hogy puskaport szállítson Fort Lee-be, az indián támadás elleni védekezéshez.

SACAGAWEA: rabszolgából lett a felfedezők vezetője

Sacagawea egy lemhi soson törzsbeli indián nő, aki rabszolgaságból megszabadulva tolmácsként és úti vezetőként elkísérte a Lewis és Clark expedíciót az Amerikai Egyesült Államok nyugati partjához. 1804 és 1806 közt megtette velük az Észak-Dakota és a Csendes-óceán közti körülbelül 2000 km hosszú távolságot, személye az expedícióhoz kötődő legendakör fontos részévé vált. Újszülött gyermekével együtt Sacagawea volt az egyetlen nő, aki a Lewis & Clark expedíció 31 állandó tagját kísérte. Felbecsülhetetlen értékű volt tudása a felfedezők számára, nem csupán nyelvismerete, hanem természettudományi ismeretei miatt is. Ő volt az, aki kimentette a fontos iratokat, könyveket, navigációs eszközöket és a gyógyszereket, amikor útjuk során majdnem felborult a hajójuk, és mindeközben még a gyermekét is védelmezte. Lewis és Clark tiszteletük jeléül a Missouri folyó egyik ágát Sacagaweának nevezték el. 25 éves korában halt meg, nem sokkal lánya születése után, mindkét gyermekének Clark lett a hivatalos gyámja.

Amennyiben még több híres amerikai kalandor története érdekel, nézd a „Pionírok: Irány a vadon” című sorozatot a History műsorán, ahol számos izgalmas információt megtudhatsz a Vadnyugat egykori életéről.

HISTORY® a Facebookon: https://www.facebook.com/HISTORYHu/