NOVÁK FERENC, A BICIKLIKIRÁLY
6 perc olvasásA MÚOSZ Életmód Szakosztályának januári vendége volt – szakosztályi elnökünk, dr. Szalontai Éva meghívására – a debreceni „biciklikirály", Novák Ferenc, akit a református fellegvárból elkísért Kiss Erzsébet író, újságíró, egyben az est moderátora, valamint másik földije, Nógrádi Tóth István magyar nótaénekes, testnevelő tanár és borász. Az eseményt megtisztelte dr. Czeizel Endre orvosprofesszor, az MTA tagja, a világhírű genetikus kutató is, aki 1973 óta foglalkozik a családok genetikai tanácsadásával.
A MÚOSZ Életmód Szakosztályának januári vendége volt – szakosztályi elnökünk, dr. Szalontai Éva meghívására – a debreceni „biciklikirály", Novák Ferenc, akit a református fellegvárból elkísért Kiss Erzsébet író, újságíró, egyben az est moderátora, valamint másik földije, Nógrádi Tóth István magyar nótaénekes, testnevelő tanár és borász. Az eseményt megtisztelte dr. Czeizel Endre orvosprofesszor, az MTA tagja, a világhírű genetikus kutató is, aki 1973 óta foglalkozik a családok genetikai tanácsadásával.
Kiss Erzsébet újságíró bemutatta a 2011-ben, Debrecenben megjelent, a Magyar Posta által szponzorált könyvét „Novák Ferenc, a biciklikirály: Egy kézzel a fél világon át" című könyvét (ISBN 978 963 318). Interjú formában kérdezte Novák Ferencet életútjáról, miközben kiderült, mennyire jó előadó, nem csupán íróként szerzett hírnevet.
Novák Ferenc, a félkarú postás, a Guinness rekordok könyvének többszörös főszereplője, hatalmas serleggyűjtemény tulajdonosa – ma. A múlt: 1931-ben született Budapesten. A szüleit korán elvesztette, így nevelőszülőkhöz került Debrecenbe. 10 évesen kezdett biciklizni a városból a Hortobágyra a társaival, és már akkor elhatározta, hogy egyszer kerékpárversenyző lesz. Kevés pénze lévén, 13 éves korában, 1945-ben Budapestre látogatott, hogy felkeresse szülőházát, azért a vonat ütközőjén utazott. A visszaúton leesett az ütközőről, és vonat tőből levágta a jobb karját. Ez sem térítette el a szándékától, hogy kerékpáros legyen. Először ifjúsági bajnokságokat nyert, aztán a Békéscsaba-Arad útvonalon, majd a szuper-maratonon lett győztes. Eleinte a BVSC színeiben, később biciklis postás kézbesítőként a Postás csapatában versenyzett, és minden lehetséges díjat megnyert. 42 évvel ezelőtt a Postától kapott rendes kerékpárt. Postásként miniszteri kitüntetésben részesült a tanyavilág ellátásáért, mert nemcsak a leveleket és a hírlapokat szállította célba, hanem kívánságra lisztet, cukrot, egyebet is hozott a házakhoz. Munkája után hetente legalább háromszor kerekezett be Nyíregyházára az edzésekre vagy a versenyekre.
Előfordult, hogy főnökei nem engedték el a püspökladányi 120 km-es távú versenyre. Persze Debrecentől Püspökladány is 40 km-re fekszik. Novák Ferenc hajnalban elkerekezett egyik városból a másikba, részt vett a versenyen, természetesen megnyerte, majd visszaindult kézbesíteni, aznap is maradéktalanul elvégezte a munkáját. A főnökei másnap a helyi hírlapból tudták meg fantasztikus teljesítményét. Novák szerint a munka és a sport egész életében jól megfért egymással.
Történetének fontos szakasza a házassága. Csinos feleségét egy cirkuszi előadáson ismerte meg. Hamar megszületett négy gyermekük is, a feleségét ezután nem engedte munkába járni. Az idősebbik fia szintén a kerékpáros álomnak áldozta az életét, már ő is rekorder volt, amikor hazafelé egy autó halálra gázolta az országúton, ismét Budapest és Debrecen között… Azután a felesége is meghalt.
Novák Ferenc a nyugdíjazásáig félmillió kilométert gyűjtött össze kerékpározással. A szabadságát is összegyűjtötte, hogy egy-egy nagyobb utat megtehessen. Például Konstancába Debrecenből négy nap alatt jutott el az ezer kilométeres úton. Onnan rögtön továbbindult Ankarába. 120 nap alatt 4 földrész 50 országában fordult meg. Ötször járt Párizsban, Rómában – mindenhol kerékpárral. Bejárta Miamit, New Yorkot, Montrealt. A New York-i volt a leghosszabb, 80 napos túrája sátorban, magával vitt élelmiszerrel, amit a kerékpárjára kötözve cipelt. Itt történt, hogy egy parkban megpihent, amikor egy termetes fekete asszony magához meghívta vacsorára, alvásra. Reggelre az összes ruháját kimosta és kivasalta, úgy engedte további útjára. Minden országban találkozott jó emberekkel, sok magyarral, akik segítették. Véletlenek vagy véletek és csodák, az Úr akaratából a javára szolgáltak. Olykor késsel támadták meg, máskor kutyák üldözték, de nem hátrált. Alkalmazkodott a körülményekhez. Mindig magyar színekben mutatkozott, vitt magával magyar zászlót is. Akkoriban a defekteket is egyedül kellett, fél karral kijavítania. Szerencsére, ma már jobb kerékpárok vannak.
Második jó házasságához a postás mesterség segítette, mivel mindenkit ismert, sokan megkínálták, behívták a házba, s végül egy derék özvegyasszonyra akadt, aki máig hű társa. 81 éves korára boldog, elégedett és sikeres ember. Mint mondja, sokat köszönhet az újságíróknak, mert soha nem hagyták ki a teljesítményeiről való beszámolókat.
Mi sem természetesebb, mondja, hogy 90 éves kora előtt újra elindul a szuper-maratonon. A múlt évben, 80 évesen még letekert 200 kilométert: Békéscsabáról Aradra – oda-vissza, s mint a legidősebb versenyző kapott érmeket. Sok helyre hívják élménybeszámolókra, megy iskolákba, Mikulás-programokra a fiatalokkal. Nem iszik, nem dohányzik, nem ismeri a háziorvosát. Utóbbiért Czeizel Endre megrótta, mert mindenkinek évente egyszer legalább el kell látogatnia az orvoshoz!
Czeizel professzor, a kivételes életutak ismerője sem tudja, miért élnek a magyarok rövidebb ideig, mint a szomszédos országokban, de még az albánoknál is kevesebbet, hiszen a gazdasági helyzettel nem magyarázható. Nálunk százezer emberre 48 öngyilkosság jut, bár a korábbinál kissé kevesebb. Szerinte önpusztítók vagyunk a dohányzás és az alkohol miatt annak következményeként, hogy itt az emberek kétharmada nem szereti a munkáját, nem talál magának kibontakozási területet. Lám, Novák Ferenc nem Nobel-díjas, nem gazdag, mégis megtalálta önmagát. Mindenkiben van talentum, csak meg kell találnia a saját területét, ami a harmóniához vezeti. Ehhez azonban van szabad akaratunk! A siker hozza meg a következő lépést. Nagy merészségnek tartja például, hogy Novák nyelvtudás nélkül járta be a világot. Elmondta azt is, hogy Amerikában már nem divat az elhízott ember, 100 kilón felül senki nem kerülhet be a szenátusba! Ott az emberek nem dohányoznak, nyugdíjasként is sportolnak, futnak, vigyáznak magukra. Sajnálatosan ebben a mi felsőbb társadalmi rétegünk, az értelmiség nem igazán példamutató.
Nógrádi Tóth István nem hívatásos borász, de remek mustot, vörösbort és málnalikőrt hozott magával szakosztályi rendezvényünkre.
Novák Ferenc végül Szalontai Évának egy hatalmas kerékpáros serleget nyújtott át ajándékba. Azt mondta: „Julika észre sem vette, hogy egy kupát elhoztam otthonról". A népes újságírói közönség végül tapssal jutalmazta az előadókat.
DOBI ILDIKÓ