Örök időjárás-jelentés

Örömmel jelentem, vége a bosszankodásnak, téves előrejelzésnek, napsütés helyett jégesőnek, csendes idő helyett szélviharoknak, minden baklövésnek. Nincs többé váratlan hóvihar, villámcsapás, köd. Jelentésem érvényes minden év január 1-től december 31-ig. Feltaláltam az örök időjárás jelentést, amelyet itt és most késedelem nélkül előadok.

   Kedves hallgatók, nézők, internetezők, újságolvasók! Jó napot kívánok! Időjárás jelentés következik. A Napból 30.000-szer annyi hő kerül a Földünkre, mint amennyire szükségünk van. Csak igen nehéz ezt az energiát megfogni és még nehezebb tárolni.

   Földünket 60 kilométer magas felhőréteg veszi körül, de 9.000 méter magasságtól már olyan ritka a levegő, hogy meg lehet fulladni. Ezért olyan nagy dolog oxigénmaszk nélkül felmászni a Himalája 8.848 méter magas tetejére. Felhők akkor keletkezhetnek, ha a levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és megindul a levegőben lévő vízgőz kicsapódása. Ehhez még feláramlás, kondenzációs, illetve jégképző magvak szükségesek. A nagy kérdés, miért nem esnek le a felhők, mikor a víz közel ezerszeresen nehezebb a levegőnél? Hát azért nem, mert a nappal felmelegedett levegő felfelé áramlása olyan gyors, hogy a felhők esését ellensúlyozza 24 órán át.

   Az eső a csapadékok egy olyan formája, ami különálló vízcseppekben, folyékony halmazállapotban hullik a Föld felszínére a felhőkből. Ennek ellenére nem minden eső éri el a felszínt; némelyik elpárolog. Ez a folyamat gyakran játszódik le a meleg és száraz sivatagi területeken. A zivatar kialakulásához két jelenségre van szükség. Először is egy speciális felhőfajtára, amelyet zivatarfelhőnek nevezünk, másrészt villámlásra, dörgésre. Ne féljünk tőle, ez csak egy szimpla elektromos kisülés. A zivatarokat gyakran kíséri heves eső, viharos szél, sőt akár jégeső is. De vigyázzunk. Nehogy összekeverjük a záport a zivatarral! A zápor intenzív csapadék hullás, tudományosan óránként 3 millimétert jelent. Ha intenzitása ennél nagyobb, akkor baj van, álljunk a dufart (kapualj) alá.

   Számszerűsíteni is lehet. Ha a szél sebessége meghaladja a 66 km/órát, akkor van zivatar. Ha kisebb, akkor „csak” heves esőzés. Gépkocsivezetők, most figyeljenek! A köd a levegőben állandóan levő pára kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a már említett harmatpontot, ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék lebegnek a levegőben. A vízcseppekből kialakuló pára a levegő átláthatóságát rontja, a látótávolság kisebb lesz.

   A hó fagypont alatt képződött csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a páraszemcsék kristályosan egymásra fagynak és hókristállyá egyesülnek. A hó laza, puha, könnyű szerkezetű, amíg külső nyomás nem éri. A hópelyhek számtalan méretben és mintázatban érnek földet. Az olvadásnak és a visszafagyásnak köszönhetően hódara, jégcseppek, vagy jégeső is lehet. A szilárd halmazállapotú, kristályos szerkezetű hó hullását havazásnak hívjuk. Havazás úgynevezett mérsékelt égövi ciklonokban feláramló levegő hatására alakul ki. A hóviharok olyankor alakulnak ki, amikor egy ciklon központja nagy nedvességtartalmú helyen helyezkedik. A hegyek szélnek kitett hegyoldalain a felszálló légáramlatok hatására heves hózáporok is kialakulhatnak, ha a légkör elég hideg hozzá. A lavinát most hagyjuk, ne fessük az ördögöt a falra.

Kedves hallgatók, nézők, internetezők, újságolvasók! Időjárás jelentést hallottak. Szép napot kívánok! (Kísérőzene: Evans Raymond – G. Dénes György: Ahogy lesz, úgy lesz, a jövőt nem sejtheted.)

Láng Róbert