Palesztina egymilliárd eurós segélyt kér

Az ?akut pénzügyi krízis" elkerülése érdekében Szalam Fajjad palesztin pénzügyminiszter egymilliárd eurós segélyt kért. Az Unió megvitatja a kérést, ám ez nem jelenti a közvetlen segélyezés újraindítását – mondta Benita Ferrero-Waldner.

Az ?akut pénzügyi krízis" elkerülése érdekében Szalam Fajjad palesztin pénzügyminiszter egymilliárd eurós segélyt kért. Az Unió megvitatja a kérést, ám ez nem jelenti a közvetlen segélyezés újraindítását – mondta Benita Ferrero-Waldner.

Szalam Fajjad, a palesztin egységkormány pénzügyminisztere április 11-én találkozott Benita Ferrero-Waldner külkapcsolatokért felelõs biztossal, és a gazdasági elszigeteltség következtében fellépõ ?akut pénzügyi krízis" elkerülésére egymilliárd eurót kért a nemzetközi donoroktól. ?A Palesztin Hatóság a szükséges összeg negyedébõl gazdálkodik, és súlyos problémákkal kell szembenéznie a segélyezés nélkül" – mondta Fajjad, aki az elõzõ Fatah-kormány alatt elismerést vívott ki a pénzügyek megreformálásáért. ?A palesztinok nagyon nehéz idõket élnek át, ez nemzetközi segítség nélkül katasztrofális állapotokhoz vezethet" – tette hozzá Fajjad.

Ferrero-Waldner elmondta, hogy megvitatják a kérést, és technikai tanácsadókat ajánlott, akik segítséget nyújtanának a közvetlen segélyezés újraindítása esetén. A biztos kiemelte, hogy az Unió megfontolja a kérést, de az ellenõrzést hatékonyabbá kell tenni. "Egyértelmûvé tettem, hogy az anyagi segítség nem jelenti azt, hogy egyik napról a másikra az Unió újra folyósítja a közvetlen segélyt" – tette hozzá Ferrero-Waldner.

A Palesztin Hatóság a Hamász tavalyi megválasztása óta van szûkében a forrásoknak – a donorok felfüggesztették a segélyeket, amíg a Hamász el nem ismeri Izrael létjogosultságát. Ugyanakkor Izrael visszatartja a palesztinok nevében beszedett adókat, a szigorú határellenõrzések következtében pedig palesztinok ezrei váltak munkanélkülivé. Az Unió – a Palesztin Hatóság legnagyobb adományozójaként -tavaly 695 millió euróra emelte a palesztinoknak juttatott segélyeket, ebbõl 195 millió eurót ideiglenes megoldásként Mahmúd Abbasz elnökön keresztül, a Hamász megkerülésével juttattak el a rászorulóknak.

Az Oxfam nemzetközi segélyezési ügynökség sürgeti az Uniót, hogy szüntesse be a segélyezési bojkottot, mivel a palesztinok egyre mélyebb szegénységbe süllyednek. ?Mivel a palesztin intézményrendszer az összeomlás szélén van és a bizonytalanság egyre nõ, a nemzetközi segélyezés újraindítása szükséges ahhoz, hogy a további szenvedést megelõzzük, s igazságos és tartós megegyezésre jussunk" – mondta Jeremy Hobbs, az Oxfam igazgatója.

Az Oxfam által 667 család megkérdezésével végzett felmérés azt mutatta, hogy ötbõl négy családnak csökkent a bevétele a bojkott következtében, ötven százalékuk a jövedelmük több mint felét elvesztették, és az alapvetõ szolgáltatások fele fenntarthatatlanná vált. ?A segélyek  felfüggesztése és az adók visszatartása etikátlan és hatástalan volt, mivel az emberek egyre nagyobb adósságokba süllyedtek, a gyerekek nem járnak iskolákba, és egész családokat fosztottak meg az egészségügyi ellátástól" – mondta Hobbs. 

Norvég segély Palesztinának

Norvégia kijelentette, hogy kész újrafolyósítani a közvetlen segélyeket a Palesztin Hatóság számára. A segélyezés megindítása a technikai feltételektõl függ, például a banki korlátozások megszüntetésétõl. Jonas Gahr Stoere külügyminiszter Fajjaddal való oslói találkozása után elmondta, hogy ?amint a pénzügyminiszter tisztának ítéli meg a helyzetet, készek vagyunk újraindítani a segélyfolyósítást". ?Nincs már más hátra, mint hogy a segély fogadására technikailag felkészüljünk, ez a banki korlátozások feloldásán múlik" – tette hozzá Fajjad. 

Norvégia, amely a '90-es években házigazdája volt az izraeli-palesztin béketárgyalásoknak, idén 100 millió dollár segélyt nyújt a Palesztin Hatóságnak. A skandináv ország tavaly szintén ekkora összeget biztosított a palesztinoknak, de nem közvetlenül a kormányon keresztül. ?A segéllyel a szegénységet szeretnénk csökkenteni, ugyanakkor hozzájárulunk az államszervezet felépítéséhez. Egy kisebb összeget konkrét projektek finanszírozására az oktatási és kulturális minisztériumoknak juttatunk el" – mondta Stoere. Norvégia az ENSZ által létrehozott lista alapján nem tekinti terrorista szervezetnek a Hamászt.

Új lendület a közel-keleti békefolyamatban

Benita Ferrero-Waldner az ENSZ fõtitkárával, Ban Ki-munnal való találkozója után elmondta, hogy az Arab Liga békekezdeményezése, az új palesztin egységkormány, valamint az izraeli miniszterelnök, Ehud Olmert és a palesztin elnök, Mahmúd Abbasz rendszeres találkozója ?valóban új lendületet jelentenek". 

Márciusban az Arab Liga a 2002-es szaúdi terven alapuló javaslatot vetett fel, amely a béke feltételéül szabta, hogy Izrael vonuljon ki az 1967-ben elfoglalt területekrõl. Olmert ?forradalmi változásnak" nevezte a tervet, ugyanakkor hangot adott fenntartásainak is. 

Ferrero-Waldner elmondta, hogy Bannal egyetértésben üdvözli a nemzeti egységkormányt, s bár fontos lépésnek nevezte a palesztin egység létrehozásához, ám kiemelte, hogy csak azok számíthatnak támogatásra az új palesztin kormányban, akik elfogadják a kvartett – az ENSZ, az EU, az USA és Oroszország – elveit, azaz Izrael létjogosultságának elismerését, a korábban aláírt békemegállapodásokat és lemondanak a terrorról, illetve általában is az erõszakról.

Bruxinfo