Pályázati felhívás a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíj-ra
Balla Gergely – NFGM
A Magyar Innovációs Klub 2009. december-én ismertette a média számára a 2009. évi innovációs pályázat kiírását.Elhangzott, a most 18. alkalommal meghirdetett pályázat az évek során hasonló innovációs elismeréseket indukált más pályáztatók körében is, a Nagydíj iránti érdeklődés némileg mérséklődött, de presztizse változatlan maradt, ezt a kiírásban szereplő kitételek, az adott pályamű társadalmi hasznossága és gazdaságos megvalósíthatósága biztosítják.
Balla Gergely – NFGM
A Magyar Innovációs Klub 2009. december-én ismertette a média számára a 2009. évi innovációs pályázat kiírását.Elhangzott, a most 18. alkalommal meghirdetett pályázat az évek során hasonló innovációs elismeréseket indukált más pályáztatók körében is, a Nagydíj iránti érdeklődés némileg mérséklődött, de presztizse változatlan maradt, ezt a kiírásban szereplő kitételek, az adott pályamű társadalmi hasznossága és gazdaságos megvalósíthatósága biztosítják.
Dr Pakucs JánosAz Innovációs Nagydíjat a 2009. évben a legnagyobb gazdasági eredményt elérő vállalkozás kapja.
Az innováció kiindulási alapja lehet:
– kutatás-fejlesztési eredmény,
– szabadalom,
– know-how alkalmazása,
– technológia-transzfer stb.
Akik a díjakról döntenek (hierarchikus sorrendben):
-a Magyar Innnovációs Szövetség Elnöksége és a Társalapítók (egymás mellé rendelve),
-a Szövetség által alapított Magyar Innovációs Alapítvány (MIA),
-MIA kuratórium,
-a végső döntést hozó 18 tagú Innovációs Nagydíj Bírálóbizottság; melynek elnöke a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A titkos szavazással döntő bizottság hatásköre kizárólagos, döntése ellen fellebbezési lehetőség nincs.
A pályázat hivatalos felhívása:
Horváth Attila – Robert Bosch Kft.A Magyar Innovációs Alapítvány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal,
a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal,
a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatallal, az Iparfejlesztési Közalapítvánnyal
közösen, a 2009. évben 18. alkalommal hirdeti meg a
MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ PÁLYÁZATOT
Nyiri József – IND Kft.A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2009. évben kiemelkedő innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet.
Előző Nagydíj Pályázatokon díjazott innovációval újból pályázni nem lehet.
Tartalmi követelmények:
–egyoldalas összefoglaló, mely a www.innovacio.hu/nagydij címről tölthető le,
–részletes leírás a megvalósításról és az elért piaci, ill. gazdasági eredményről (többleteredmény, többlet éves árbevétel, piaci részesedés növekedése stb.) max. 10 A/4-es oldalon,
–referenciák felsorolása (szakvélemény, vevők véleménye, fotó, videofilm, szakcikk stb.),
–nyilatkozat a közölt adatok, információk, valamint a szellemi tulajdonvédelmi jogok hitelességéről.
Zettwitz SándorA bírálóbizottság a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, gazdasági szakemberekből áll, elnöke a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.
A 18. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat értékelésének szempontjai:
1. 2009-ben elért többleteredmény vagy többlet-árbevétel és egyéb műszaki, gazdasági előnyök,
2. eredetiség, újszerűség,
3. társadalmi hasznosság.
Az év legjelentősebb innovációját elismerő Innovációs Nagydíj mellett, a kiemelkedő innovációs teljesítményekért további innovációs díjak kerülnek átadásra, úgymint:
-Ipari Innovációs Díj,
-Agrár Innovációs Díj,
-Környezetvédelmi Innovációs Díj,
-Technológiai Innovációs Díj,
-a Magyar Szabadalmi Hivatal Innovációs Díja.
A legeredményesebb, 2004 után alapított innovatív mikro- vagy kisvállalkozás a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Díját kapja.
A díjazottak egyike megkapja az Iparfejlesztési Közalapítvány szervezési innovációs díját is.
Beadási határidő: 2010. február 10, 12 óráig beérkezően.A pályázatokat pdf, az egyoldalas összefoglalót doc formátumban kell eljuttatni e-mailben vagy adathordozón.
Az Alapítvány a bírálóbizottság által minden jelentős innovációnak minősített pályázatot díszoklevéllel ismer el, a pályázatok összefoglalóit külön kiadványban és a világhálón is közzéteszi.A díjak ünnepélyes átadására 2010. március végén kerül sor az Országház felsőházi termében.
Závodszky Péter professzor, kuratóriumi elnök
2009. december
További információ:
MAGYAR INNOVÁCIÓS ALAPÍTVÁNY
1036 Budapest, Lajos u. 103.
dr. Antos László, titkár
T.: 453-65-72, fax: 240-56-25,
innovacio@innovacio.hu
http://www.innovacio.hu/
http://www.innovacio.hu/3b_hu_felhivas.php
A 2009.évi pályázat-meghirdetés alkalmával az elmúlt évi innováció-nagydíjasok közül a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. termékfejlesztési tevékenységét ismertette Gondos Gyula.
A cég Miskolcon működő fejlesztési osztálya 116 alkalmazottal végzi tevékenységét, közülük a 75 mérnök, 27 a technikus és 14 a praxistesztelő. Az un. „zöld-színű" terméksor alkalmazotti létszáma a 2003-as 30 főről 2008-ra 116 főre emelkedett.
Az innovációs nagydíjat az UNEO termékért kapták, mely az első kompakt, pneumatikus-lítiumakkumulátoros barkács kéziszerszám a választékban. Digitális elektronika vezérli, tömege 1,1 kg, az összeépített alkatórészeket egyetlen tengely hajtja meg. Egyedülálló módon képes ugyanazon eszköz betonban (10 mm-ig), fémben (8 mm-ig) és fában (10 mm-ig) furatot képezni. A készülék az európai barkácsáruházak 2009-es eladási csúcs-listája szerint, mely a legsikeresebb termékeket ismerteti, 20 termékből 17 a Bosch gyártmánya, ezek közül pedig 12 a miskolci innovatív fejlesztés eredménye.
A 2009-es termékek sorában vezetékes és új, akkumulátoros konstrukciók bevezetése zajlik.
Megfogalmazásuk szerint a cégnél az innovációt meghatározó tényezők előterében a kreativitás áll. Az ötlet a belső erők; a fejlesztési osztály, a marketing osztály és a piackutatás oldaláról, ill. kívülről a vevői visszajelzések, a külső feltalálók és az egyetemekkel, intézetekkel való együttműködés révén válik megvalósíthatóvá.
A vállalat pénzügyi erőforrásai:
A Bosch Power Tool Divizió 2008 évi árbevétele: 3,2 milliárd € A Bosch Green Europe, a PT divízió 13 üzletága közül, a második legnagyobb árbevételt biztosítja.A Bosch Green Europe 2008-as eladásainak 52%-a olyan innovatív termékek eladásából származott, melyek kevesebb, mint két éve jelentek meg a piacon!
A termékfejlesztési folyamat jellemzője, hogy 180 munkapontból áll, közte minőségbiztosítási ellenőrző pontokkal a koncepciós fejlesztés, a tervezés, a szerszámozás, az előregyártás és a gyártási ciklus meghatározójaként.
A hatékony vállalati kultúra ismérvei:
-egységes vállalati érték és elvek képviselete a hierarchia minden szintjén,
-a vezetők és a dolgozók egymással való érintkezésének bevett normái,
-a vállalat dolgozóinak magatartása a felmerülő problémák és a problémák megoldásával kapcsolatban,
-a kollégák egymás iránt érzett megbecsülése, tisztelete,
-a munkák szervezésének és irányításának a módja,
-munkakörülmények, juttatások, stb.
A Bosch-nál vallják; az ötlet származhat egyéntől, de az innovációt a szervezet hozza létre!
Simig Gyula, az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. kutatási igazgatója a vállalati innováció és a kereskedelmi eredmények összefüggéseiről szólt, a 2008. évi Ipari Innovációs Díj nyerteseként.
Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. által kifejlesztett, gyártott és forgalmazott „Generikus quetinapine hemifurmanát hatóanyagot tartalmazó KETILEPT filmtabletta" piaci eredményekkel igazolt innováció. Az elismerést a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól kapta a cég.
A gyógyszerkutatás időigényes és költséges folyamat. Egy-egy kifejlesztett hatóanyag hatásosságáról egyértelműen
meg kell győződni, ennek megtörténte után lehet szabadalmat kérni rá. A szabadalom elfogadása után kezdődik az un. szabadalmi idő, amely országonként változó tartamú, Magyarországon 20 évet jelent. A szabadalmaztatott hatóanyagot a szabadalmi idő lejártáig csak kifejlesztője forgalmazhatja. Azokat a készítményeket, melyekre ezen szabadalmi idő szabályai vonatkoznak, nevezik originális (eredeti) gyógyszereknek.
A szabadalmi idő lejárta után az adott hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítményeket más gyártók is előállíthatják, forgalmazhatják, ezen készítményeket nevezik generikus (származtatott) gyógyszernek.
A generikus gyógyszerre vonatkozó előírás, hogy az originálistól való megkülönböztetés végett méretében, színében és alakjában eltérő kivitelűnek kell lennie.
A generikus gyógyszerek fejlesztési menete:
1.A hatóanyag szintézise; a molekula szerkezete ismert, a szintézis módja bizonytalan.
2.Formulálás (gyógyszertechnológia): a gyógyszerkészítmény (pl. tabletta) előállítása.
3.Bioekvivalencia vizsgálat:
Igazolni kell, hogy két azonos hatóanyag tartalmú gyógyszerkészítmény terápiásan ekvivalens, egymással
helyettesíthető. Ez akkor érvényes, ha a vérszint görbe kellően hasonló, ekkor bizonyítható az azonos hatás:
– szisztémás hatású szerek a keringésen át jutnak el a hatás helyére,
– a megoszlás egyensúlyi folyamat.
A bioekvivalencia vizsgálat kiértékelése:
a teszt és a referens készítmény hatóság által szabályzott megfelelő hasonlósága helyettesítés alkalmából.
Az értékelt paraméterek:
AUC és Cmax, a teszt/referens arány 90 %-os konfidencia intervallumának a hatóság által meghatározott tartományban kell lennie.
(90 %-os konfidencia intervallum: statisztikai számítás eredménye, lineáris skálán 0.8 és 1.25 közötti tartomány.)
[Konfidencia intervallum fogalma: olyan becslési intervallum, amely az ismeretlen paraméter értékét előre megadott valószínűséggel (konfidenciaszint) lefedi. Végpontjai a konfidencia határok.]
Az „egyenértékűség" fogalma: az originális készítményből származó generikus gyógyszer azonos mennyiségű hatóanyagot, azonos gyógyszerformában tartalmaz. A hatóanyagok hasonló módon szabadulnak fel a gyógyszerből, koncentrációjuk is azonos a vérben és a szövetekben, így a két készítmény ugyanolyan terápiás hatékonyságot mutat, a generikus gyógyszer így egyenértékű az originálissal.
Az egyenértékűséget a generikus gyógyszert gyártó cégnek és egy illetékes, hivatalos szervnek kell bizonyítania.
A céges bizonyítás, a nemzetközileg elfogadott szabályok szerint, csak egészséges, önkéntes embereken végzett vizsgálattal történhet, folyamatosan és fokozottan ellenőrzött keretek között. A hivatalos igazolást az adott ország gyógyszeriparban illetékes, hivatalos szerve, Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) adja ki.
Az OGYI végzi a gyógyszerek törzskönyvezését és adja ki az engedélyt forgalomba hozatalukra, szigorúan ellenőrizve a készítményeket. Ellenőrzi a gyógyszerek minőségét, az egyenértékűségi vizsgálatokat, a gyártási körülményeket. Minden egyes gyógyszer törzskönyvezésére, forgalomba hozatalára csak abban az esetben kerülhet sor, ha az OGYI megfelelőnek találta az adott készítményre vonatkozó összes dokumentációt.
A gyógyszerek gyártása, forgalomba hozatala rendkívül szigorú nemzetközi szabvány szerint történhet.
Ez a szabvány tartalmazza a gyógyszerek gyártási követelményeit is, melyek minden gyógyszergyártóra egyforma szigorúsággal vonatkoznak – akár originális, akár generikus gyógyszerről legyen szó.
(A generikus gyógyszerek árképzése a fogyasztó számára kedvezőbb, mivel már ismert, korábban kifejlesztett hatóanyagot tartalmaznak, így gyártójuknak nem kell számolnia kutatási és fejlesztési költségekkel.)
A KETILEPT az EGIS gyógyszergyár saját fejlesztésű generikus gyógyszere a skizofrénia és bipoláris zavar (mániás depresszió) gyógyítására. A Ketilept tabletta bioekvivalens az originátor Seroquel tablettájával.
Balla Gergely kabinetfőnök, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára szólt arról a pályázati tájékoztatón, mire lesz forrás 2010-ben, hogyan alakul a stratégiai célok és a pályázati források rendszere.
Az államtitkár elmondta, az átfogó válságkezelés során a kijelölt cél; a költségvetési, pénzügyi egyensúly megteremtése, a gazdasági, társadalmi stabilizáció és a gazdaság növekedési pályára állítása.
A válság leküzdése a K+F+I (kutatás-fejlesztés-innováció) területén összetett feladatot jelent;
-megelőző módon kell kezelni a K+F+I szakterület válság-jelenségeit,
-a K+F+I támogatási programokat hatékonyan kell működtetni, normatív finanszírozással,
-innováció-barát gazdasági környezetet kell kialakítani.
A szakterület hozzájárulása a nemzetgazdasági válságkezeléshez:
-A magas képzettségű munkaerő védelme (KTIA pályázat)
-A pályázati kifizetések gyorsaságának, hatékonyságának fokozása, dereguláció
-A szakterület hozzájárulása a válságot követő időszak versenyképességének magalapozásához:
*tudás- és innovációs bázis erősítése (Kutatóegyetem Program, Pólus program – GOP 1.2.2., Technológiai inkubátor Program)
*infrastruktúra fejlesztés (ELI, NEKIFUT, Felsőoktatási kutatási infrastruktúra – TIOP 1.3.1.)
-A vállalati innovációs tevékenység erősítése (Ötlettől a megvalósulásig, Vállalati innovációs program – GOP 1.3.1-2., GOP 2.1.1., Klaszter program – GOP 1.2.1., Inkubátor program, JEREMIE Program – GOP 4., Beszállítói program GOP 1.3.3.)
-Kutatások támogatása (Nemzeti Technológiai Program, Vállalati kutatások – GOP 1.1.1.)
-Regionális innováció erősítése (Baross Program, Innocsekk Plusz, ROP-ok, RIÜ-k)
A stratégiai prioritások változatlanok maradnak:
-TTI stratégia 2007-2013 (2007. márc.)
-TTI stratégia intézkedési terve 2007-2010 (2007. aug.)
-TTI stratégia intézkedési terve 2009-2010 (2009. márc.)
A kijelölt célok:
-Erősödjön a vállalatok kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenysége.
-Épüljenek ki nemzetközileg versenyképes tudományos és innovációs kapacitások, központok.
-Erősödjön a társadalmi versenyképességet megalapozó tudás.
-Erősödjön a régiók K+F+I kapacitása.
A kiemelt ágazatok:
-járműipar,
-gyógyszeripar, biotechnológia,
-infokommunikációs technológiák,
-logisztika
(+ mezőgazdaság, környezeti technológiák)
A K+F és innováció szempontjából kiemelkedő területek.
Kiemelt feladatok:
-a válság hosszú távú kezeléséhez szemlélet- és kultúraváltásra van szükség az innovációs szereplők részéről;
az együttműködés kultúrájában,
a verseny kultúrájában,
a hatékonyság kultúrájában,
a szellemi termékek védelmének kultúrájában (ötlettől a piacig),
-hatékony, koordinált irányítás működtetése,
-hatékony támogatási rendszer megteremtése,
-a vállalkozások innovativitásának erősítése, szellemi alkotások eredményes hasznosítása, védelme,
-a K+F+I terület széleskörű társadalmi elismertségének növelése,
-a nemzetközi kapcsolatok erősítése.
Több K+F+I forrás nyílik; éves szinten 250-280 milliárd Ft-ot fordítunk K+F+I célokra
(KSH bevallási adatok alapján, 2008. évben 266 Mrd Ft; GDP 1%)
A 2009-2010-ben rendelkezésre álló pályázati források:
~ 170/180 Mrd Ft évente, ebből a cégeknek 85 Mrd Ft jut évente
Hazai:
KTI Alap ~ 30-60 Mrd Ft évente,
OTKA ~ 5 Mrd Ft évente,
Strukturális alap, EU társfinanszírozott:
ÚMFT (GOP, TIOP, TÁMOP, Egyéb OP-k KFI prioritásai)
~ 100-140 Mrd Ft évente,
Egyéb – (svájci h., norvég a., ETE) ~ 5-8 Mrd Ft évente,
EU-s: FP7, CIP ~ 22-28 Mrd Ft évente.
A vállalkozásoknak átlagosan 50%-os önrészt kell biztosítani a támogatásokhoz.
A teljes pályázati portfolió:
GOP (Gazdaságfejlesztési OP ) I. prioritás,
TIOP (Társadalmi Infrastruktúra OP) – 1.3.1. konstrukció,
TÁMOP (Társadalmi Megújulás OP) – felsőoktatási K+F ,
KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap),
OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) ,
ETE (Európai Területi Együttműködés),
FP7 (Európai Unió 7. K+F keretprogram 2007-2013),
CIP (EU Versenyképességi és Innov. Keretpr. 2007-2013),
CH 7. (Svájci-Magyar Együttműködési Program Svájci Hozzájárulás) – 7. prioritás.
2009-2010-ben: 80 db pályázati konstrukció, közel 350 Mrd Ft értékben.
Nem végleges tervezet szerint, mire lesz forrás 2010-ben?
GOP (Gazdaságfejlesztési OP) I. prioritás – 41 milliárd+ 45 milliárd ESFRI nagyberendezés
KMOP, ROP (Regionális OP-k) I. prioritás – 15 milliárd (10 milliárd KMOP)
TIOP (Társadalmi Infrastruktúra OP) – 1.3.1 konstrukció – 11,2 milliárd
TÁMOP (Társadalmi Megújulás OP) – felsőoktatási K+F – 24,1 milliárd + 12 milliárd Kutatóegyetemek
KTIA (Kutatási és Technológiai Innovációs Alap) – 30 milliárd Ft
OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) – 5 milliárd
ETE (Európai területi Együttműködés) – 5 milliárd
Összesen: 188,3 milliárd Ft.
Az államtitkár szerint folyamatos koordináció zajlik a forrásgazdák között, hogy ne legyenek az értéklánc finanszírozásában rések és átfedések:
A nyitott GOP pályázatok értéke összesen: 66,897 Mrd Ft.
A KTI Alapból a folyó évben még megjelenő pályázatok:
-Nemzeti Technológia Program (9 Mrd), december közepe,
-Technológiai Inkubátor Program (1,6 Mrd), december közepe.
Abszorpciónövelés:
-pénzügyi mutatók finomítása
-támogatható tevékenységek körének növelése
-automatikus/gyorsított konstrukció
-támogatási intenzitásra vonatkozó korlátok feloldása.
Az átláthatóság, elérhetőség javítása , DEREGULÁCIÓ:
A deregulációs folyamat célja a pályázatok átfutásának gyorsítása és az adminisztratív terhek csökkentése.
Néhány konkrét elvárt eredmény:
– Legyenek egységes tartalmúak a pályázati útmutatók.
– Egységes írásbeli nyilatkozatok bevezetése.
– Az eljárási határidők rögzítése.
– Írásbeli panasz lehetőségének megteremtése.
– A szerződés kötelező elemei legyenek egységesek.
– Szankció sújtsa a késedelmes teljesítést.
– Kerüljön bevezetésre a tárgyalásos bíráltatás.
http://www.bosch-do-it.hu/barkácseszközök
http://xenia.sote.hu/hu/biosci/docs/biometr/course/concepts
Harmat Lajos
Foto:Hecks Ferenc