Papírjárványok

Vannak olyan járványok, amelyektől nem kell tartani. Ezek az írók fantáziájában keletkeznek és ők vetik papírra. Már az ókori irodalomban is van rá példa. Homérosz Iliászában Apollón haragra gerjed és „mirígyhalált” bocsát a Tróját ostromló görög seregre. A járvány következtében az emberek lábbal tiporják a törvényeket, egyre bátrabban adják át magukat az addig titkolt élvezeteknek. Látják, hogy milyen gyorsan változik a szerencse, hogyan halnak meg pillanatok alatt gazdagok és szegények egyaránt. Már senkit sem tart vissza az istenektől való félelem, vagy az emberi törvény. Mert úgy vélik, nem élik meg azt a napot, amikor a bűnökért felelni kell.

Albert Camus „A pestis” c. regénye arról szól, hogy a békés kisvárosban szörnyű járvány üti fel a fejét. Az ott élők tanácstalanul, tehetetlenül, végül fásultan törődnek bele az elkerülhetetlennek tűnő pusztulásba. Rieux doktor azonban nem adja fel, harcol az értelmetlen végzettel. A regényben az orvos és a városlakók sziszifuszi küzdelme a helytállás és szolidaritás, az emberben rejtőző jóság erejét példázza. Az író végül levonja a tanulságot. A háború és a járvány mindig készületlenül ér bennünket.

Thomas Mann „Halál Velencében” c. művében a városi hatóságok eltitkolják a járványt, ez okozza a még nagyobb katasztrófát. A cselekmény, amelyből Visconti filmet is készített, homoerotikus elemekkel átszőtt történet. A jómódú Gustav von Aschenbachot a velencei Lídón elbűvöli egy tökéletes szépségű fiatal fiú. Tadziót nem érdekli a középkorú férfi, aki ettől függetlenül csak róla ábrándozik. Amikor Aschenbach tudomást szerez a járványról, becstelen dolgot tesz, eltitkolja a járványt, nehogy a fiú családja elutazzon. Terve nem sikerül, Tadzióék elutaznak. Aschenbach talán a lelkiismeret furdalástól, vagy a csalódástól szívrohamot kap és meghal.

Jack London: „A skarlát” c. regénye 2073-ban (!) játszódik. Howard Smith klasszikafilológus professzor idézi fel benne az évtizedekkel azelőtt kitört skarlátjárvány pusztítását és következményeit. Az emberek a járvány következtében elbutultak. A San Francisco-i öbölben élő felnőtt unokái nem értik a szavait, csak játszadoznak egész nap a homokozóban, a társadalom széthullott. London azt érzékelteti, hogy a járványok hatása évtizedek múlva is mérgezi a társadalmat, bekövetkezhet az „újbarbárság”.

Kolerajárványról szól Jókai Mór „Szomorú napok” c. regénye Az író egyértelművé teszi, hogy a hiányos orvosi és egészségügyi ismeretek hiánya, az orvosi ellátás akadozása milyen katasztrófát okozhat. A könyvben az emberek bizalmatlanok a közegészségügyi rendeletekkel szemben, lázadoznak azok szigorú betartatása miatt. A fertőtlenítésre használt bizmutpor szakszerűtlen alkalmazása halálesetekhez vezet. Könnyen terjednek a rémhírek annak ellenére, hogy a járvány előtti időkben ilyen rémtörténetekben nem hittek. De járványok idején a nép körében valahogy a vad nézetek termékeny talajra találnak. Ez a jelenség mindig is ismert volt természeti katasztrófák vagy háborúk alkalmával. Ma tömegpszichózisnak nevezzük a jelenséget.