Pohárnok

Endrődi Sándor, a költő-akadémikus könyvéből megismerhető Balassi Bálint Igazi története. A Júlia- és Célia-versek szerzőjének kalandos hányatott életét birtokperek, vagyoni perek, büntetőügyek, egyházi eljárások kísérték, hol al-, hol felperesként szerepelt. Kevéssé ismert, hogy élete egy szakaszában II. Miksa osztrák császár és magyar király pohárnoka volt. Szöget ütött a fejembe, mit csinál egy pohárnok? Van-e valami köze a pohárhoz?

Van bizony. A király bizalmi embereként fontos tisztséget viselt a középkori uralkodók udvarában. Betöltötte az italt uralkodója borospoharába és személyesen nyújtotta át a fenség kezébe. Mivel előfordult, hogy összeesküvők kísérletet tettek az király megmérgezésére, azért is felelt a pohárnok, hogy ne legyen a borban semmi ártó. Nem tudom, hogy teljesítette ezt a feladatot. Gyanítom, meg kellett kóstolnia az italt. Hivatal, méltóság, megbízhatóság, ezek jellemezték a pohárnok tevékenységét.

A Bibliában szerepel Salamon, aki olyan káprázatosan szervezte meg udvartartását, hogy Sába királynőjének még a lélegzete is elállt, amikor meglátta felszolgálóit, pohárnokait. (Királyok Könyve I.) Thomas Mann tetralógiájából tudjuk, hogy a börtönben lévő Józsefre a pohárnok hívta fel a Fáraó figyelmét.

A pohárnok zászlósúri rangot is viselt, bár nem a legelsők között. A nagy zászlósurak a középkori Magyarországon nemesek és főméltóságok voltak, a nádor, országbíró, horvát bán, erdélyi vajda, székely ispán. Kis zászlósúr volt a tárnokmester, az ajtónálló, a lovászmester és a pohárnok. Az Országos Levéltárban őriznek egy 1209-ben írott oklevelet, amely szerint az esztergomi érsek Szolnokról szerződtetett magának tizenegy pohárnokot. Feladatuk volt az egyházi szőlők gondozása, az érseki borászat kezelése, ők őrizték a „pincekulcsot” is.

Ma már nincsenek pohárnokok. A borászok csupán barátaik, vendégeik poharába töltik a finom boritalt, az itókát.