PosterTest: A közérdekű felhívások célba érnek!

Az elmúlt egy év közterületi kampányainak vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a közérdekű felhívásoknak komoly aktivizáló erejük van. Az ilyen jellegű hirdetéseket tartalmazó közszolgáltatás-szektor 4 fő kategóriája a társadalmi szervezetek, a közérdekű felhívások, az adó 1%-ának felajánlását hirdető és az állami intézmények kampányai. A közérdekű felhívások a lakosság 63%-át aktivizálták, míg az átlag 54% volt.

Az elmúlt egy év közterületi kampányainak vizsgálata során bebizonyosodott, hogy a közérdekű felhívásoknak komoly aktivizáló erejük van. Az ilyen jellegű hirdetéseket tartalmazó közszolgáltatás-szektor 4 fő kategóriája a társadalmi szervezetek, a közérdekű felhívások, az adó 1%-ának felajánlását hirdető és az állami intézmények kampányai. A közérdekű felhívások a lakosság 63%-át aktivizálták, míg az átlag 54% volt.

A közérdekű felhívások az elmúlt esztendőben csak kis részét képezték a közterületi kampányoknak, mégis kiemelkedő aktivizálási értékeket értek el. Hogy az emberek 63%-ának állítása szerint a kampány hatására megmozdult bennük valami, kiemelkedőnek számít a közterületi hirdetések tekintetében. Közülük is kiugró a 2008 nyarán futott parlagfű-mentesítést propagáló kampány, amely az előkelő 15. helyet érte el a majdnem 1000 kampányból, 86%-os aktivizálással. Érdekes ugyanakkor, hogy egy dohányzásról való leszoktatást célzó kampány mindössze 55%-ot mutatott fel.

A szektor másik érdekes csoportja az adók 1%-ának felajánlását propagáló kezdeményezések, amelyek 56%-ot mozgósítottak, vagyis bő 6%-kal az elmúlt egy év kampányainak átlaga felett teljesítettek. A többi mutatóban azonban átlag alatti eredményeket produkáltak, 4%-kal kevesebben látták, 11%-kal kevesebbnek tetszettek és 30%-kal kevesebben tudták beazonosítani, mint az átlag. Az alacsony azonosítás (29%) azért is érdekes, mivel így nem annyira érték el céljukat, nevezetesen, hogy konkrétan melyik alapítványnak is ajánlják föl a megszólított emberek az adójuk 1%-át. Ám ez nem annyira a kihelyezésnek, mint inkább a kreatívnak köszönhető.

Az aktivizálást górcső alá véve megállapítható, hogy a három vizsgált szegmens közül a közérdekű felhívások azok, amelyek felfelé húzzák a szektor átlagát, a társadalmi szervezetek az átlagos eredmény körül teljesítenek, míg az állami intézmények kampányai az átlagosnál sokkal alacsonyabb motiváló erővel rendelkeznek. Célcsoport szerint a nőket magasabb arányban mozgósították közérdekű felhívások, mint a férfiakat – 67% és 61% – ezen belül pedig különösen a budapesti nőket – 72%.

A mutatókat külön-külön vizsgálva megmutatkozik, hogy 7 százalékponttal kevesebben észlelték a közszolgáltatás szektor kampányait, mint az elmúlt egy év átlagában, azonosítani pedig majdnem 30 százalékponttal kevesebben tudták. Azonosítás szempontjából az állami intézmények hirdetései azok, amelyek felfele húzzák az átlagot, míg a közérdekű felhívások és a társadalmi szervezetek messze az átlag alatt teljesítettek. Tetszés szempontjából átlag körüli eredményeket értek el a szektor kampányai, csupán a közérdekű felhívások kampányai voltak átlag felett.