Premier-hétvége A Miskolci Nemzeti Színházban - Négy Játszóhely, Négy Bemutató.

Györgyi Anna először játszik Miskolcon, Görög László először látható a miskolci Nemzetiben igazi prózai szerepben, Kocsis Pál először próbál ebben az évadban. Mindhárman A vágy villamosa főszereplői. Rusznyák Gábor rendezői pályafutása alatt másodszor birkózik meg Molière-rel, az elsővel nem volt elégedett. Szőcs Arturt most rendező szerepben üdvözölhetjük: a német fenegyerek Marius von Mayenburg gubancos történetét oldja elénk, Kozma Attila koreográfus pedig egy miskolci csavargóval és egy szenvedélyes, sötét női alakkal foglalkozik.

Négy egymást követő nap, négy bemutató, lássuk sorjában:

Marius Von MAYENBURG: A Hideg gyerek – hidegvígjáték egy felvonásban
fordította: Veress Anna
Bemutató: 2012. november 29. 19 óra, Játékszín

Csak 18 éven felülieknek!

Az előadás a szerző, a Henschel SCHAUSPIEL Theaterverlag Berlin GmbH és a CREATIV MÉDIA Színházi Ügynökség Bt. engedélyével jött létre.

Marius von Mayenburg az ezredforduló német színházának fenegyereke. A berlini Schaubühne dramaturgja, háziszerzője és rendezője, darabjait egész Európában játsszák a színházi műhelyek. A hideg gyermek története a Poligám kávézóban indul, ahol nyolc, egymás számára többé-kevésbé ismeretlen ember sorsa gubancolódik össze. Párkapcsolatok, generációs konfliktusok sztereotípiái jelennek meg az idősíkokat szellemesen váltogató vígjátékban, mely tartalmát és formáját tekintve is az idei évad legmerészebb vállalása.
Kimondhatjuk-e férjünk hamvai fölött, hogy az elhunyt egy szar alak volt? Megfelelő eszköz egy disznóölő kés kapcsolati problémáink megoldására? Tényleg olyan elvetemült a női mosdóban tevékenykedő exhibicionista? És ki van a babakocsiban?
A hideg gyermek Mayenburg kopasz énekesnője – miként mondja:

„Már gyerekként mély megvetést éreztem a felnőttek és az iránt a nevetséges világ iránt, amelyben ők élnek, és ez alapvetően még most is így van. Tulajdonképpen azért csinálok színházat, mert máskülönben egyáltalán nem bírnám ki ezt az értelmetlen világot, amelyben az ember élni kényszerül, ezt az egész idiotizmust."

Anyu – Máhr Ági Jászai-díjas
Apu – Fritz Attila e.h.
Henning – Szegedi Dezső Jászai-díjas
Léna – Bohoczki Sára e.h.
Johann – Simon Zoltán
Valamint: Rusznák András, Pál András, Péva Ibolya és Fabók Mariann.

Film: Cserhalmi Sára
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Rendező: SZŐCS Artur

MOLIÉRE: Dandin György – vígjáték két felvonásban
Bemutató: 2012. november 30. 19 óra – Nagyszínház
Dencses Ildikó nyersfordításának felhasználásával a szövegkönyvet írta Rusznyák Gábor

Fenntartható-e sokáig a látszat, ha egy házasság nélkülözi a szerelmet és a feleket csupán anyagi érdekek vezetik? Molière vígjátékának címszereplője, Dandin György érzi és tudja, hogy az ő Angyalkája minden másodpercben megcsalja őt. Ez annyira nyilvánvaló, hogy úgy dönt, harcba is száll az igazáért. Felszarvazott férjként menteni akarja becsületét azzal, hogy a feleségét annak szülei előtt próbálja leleplezni, s bebizonyítani nekik a hűtlenséget. De erőfeszítései hiábavalóak: minden szándéka ellenére a helyzet folyton változik, és végül mindig neki kell megkövetnie a bevádolt asszonyt valamint sértett rokonságát. Nyomasztó azonban a dologban az, hogy az odaadó érzések nemcsak Dandin házasságából hiányoznak. Ebből a világból mintha száműzték volna az őszinte érzelmeket.

Molière 40 éves volt, amikor régi szeretője, Madeleine Béjart 19 éves húgát, más források szerint lányát, Armande-ot feleségül vette. A fiatal színésznő szabados életvitelével, állandó flörtjeivel pokollá tette férje utolsó alkotói korszakát. Az ünnepelt szerző az 1668-ban bemutatott Dandin Györgyben saját féltékenységén is megpróbált nevetni.

George Dandin György (ejtsd: Danden) – Gáspár Tibor Jászai-díjas
Angelique, a felesége – Czakó Julianna e.h.
Hüle báró, Angelique édesapja – Salat Lehet
Hüle báróné, Angelique édesanyja – Szirbik Bernadett
Valamint Zayzon Zsolt, Kosik Anita e.h., Molnár Gusztáv, Lukács Gábor, Dandin háznépe és a zenekar.

Rendező: RUSZNYÁK Gábor

TENNESSEE WILLIAMS: A Vágy villamosa – színmű két felvonásban
fordította: Czimer József
Bemutató: 2012. december 1. 19 óra – Kamaraszínház

New Orleans egyik vegyes etnikumú negyedébe váratlanul megérkezik a jobb napokat látott úrinő, Blanche DuBois. A Vágy nevű villamossal jött látogatóba húgához, Stellához, aki itt lakik férjével, a lengyel bevándorló Stanley Kowalskival. A letűnt fénykor romjaiba kétségbeesetten kapaszkodó Blanche titkokkal, tragédiákkal és hazugságokkal teli múltat vonszol maga után, Stanley pedig módszeres kegyetlenséggel fog hozzá, hogy ezt a múltat ellene fordítsa.
Blanche DuBois – Györgyi Anna Jászai-díjas
Stanley Kowalski – Kocsis Pál Jászai-díjas
Stella DuBois – Lovas Rozi
Mitch – Görög László Jászai-díjas
Valamint Kokics Péter, Szabó Irén e.h., Kerekes Valéria, Lichtenstein Pál.

Rendező: KISS Csaba Jászai- és József Attila-díjas

„A félelem és a menekülési vágy az a két kis ragadozó, amelyek ideges életünk forgó drótketrecében egymást kergetik. Megakadályoznak bennünket abban, hogy bármire is túlzottan mély érzéseket pazaroljunk".(Tennessee Williams)

Pillantsunk egy kicsit a függöny mögé, hogyan vélekednek a művészek a darabról, a próbákról, egymásról….

„Egy művelt, intelligens nő mérhetetlen gazdaggá tudja tenni egy férfi életét" – mondja Blanche A vágy villamosában. Furcsa lehet, hogy miért kell ennek szentelni egy két és fél órás darabot. Ez A vágy villamosa a Miskolci Nemzeti Színházban arról fog szólni, hogy az érzékenység és a lelki gazdagság szemben áll a világ brutalitásával, pillanatnyi élvezeteivel és az azonnali hatásokkal. Ebben a történetben elvérzik a műveltség, az érzékenység, az idea. Ezek a dolgok vesztésre állnak ebben a világban, de valahogy elbizonytalanítják az erőt, a pénzt, az élvezeteket. Feltesszük a kérdést: biztosak vagytok benne, hogy az az élet, amit ti, erősek, gazdagok, kíméletlenek éltek, az teljes élet? Biztosak vagytok ebben? Nekem erről szól ez a darab. Ez az előadás megerősíti a nézőket abban, hogy az életet nagyon nehéz bizonyos értékek mentén végigélni, de ha mégis sikerül, ez a fajta életszemlélet, gondolkodásmód gazdagságot ad. Egyik legboldogabb próbaidőszakomat töltöm. Egy ajándéknak fogom fel."
(Kiss Csaba – rendező)

„Kiss Csaba mindig törekszik arra, hogy személyes legyen a történet, amit színpadra visz. Nem szeret karaktereket látni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, mintha kihúznák a szőnyeget a lábunk alól. Nem hasznosíthatunk színészi eszközöket. Nem egy zsánertörténetet szeretnénk eljátszani prototípusokkal. Itt majd megérkezik a nő, aki mindenkit szembesít: saját magával, az életével és a hazugságaival. Egy olyan nő, aki úgy él, hogy önazonos. Nem az a lényeg, hogy mit tett, hanem, hogy miért tette. A szövegkönyvem elejére ez van írva: Blanche nem hagyja magát… és Anna sem. Ezt csak így odaírtam." (Györgyi Anna – színésznő)

„Sok emberrel vagyok körülvéve, akikkel még nem dolgoztam. Hogyha egy ember sokáig van egy helyen, megszokja a többieket, ami egyébként nem jó. Most minden pillanat figyelés, minden pillanat felfedezés. Az első pár napban fáztam a próbákon, pulóverben is. Egy hete elmúlt. Izzadok. Melegem van." (Kocsis Pál – színész)

A VÁGY VILLAMOSA c. előadás a The University of the South, Sewanee, Tennessee különleges engedélye által, a Casarotto Ramsay & Assoctates Ltd. és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítésével jött létre.

A „FORINT" / MÉDEIA – táncjáték
Bemutató: 2012. december 2. 19 óra, Csarnok

A „FORINT"

Az előadás Miskolc belvárosának szívében, az egykori történelmi korzón játszódik, ahol a múlt század évtizedeiben híres emberek és nagy eszmék futottak össze és adtak randevút egymásnak. Manapság az itt magában beszélő hajléktalan ugyanúgy hozzátartozik a város képéhez, mint ahogy hozzátartozik az eladósodás, a munkanélküliség, a bűn é s az előítéletek, a reklámok vagy a földre hullott aprópénz. Ebben a dokumentarista táncszínházban egy rejtőzködő sorsot próbálunk szóra bírni, és rajta keresztül megmutatni a város főutcájának hétköznapi drámáit.

MÉDEIA
A közismert antik mítoszban Médeia megöli gyermekeit, hogy férjén bosszút álljon. A határozott és erős asszonyt a féltékenységből születő gyűlölet és harag teszi gyermekei gyilkosává. Megalázottságában átlép minden törvényt, és cselekedetével saját lelkivilágát, érzéseit semmisíti meg. Létezhet-e bármilyen magyarázat egy ilyen szörnyű tettre, vagy csak az elsöprő erejű, szélsőséges érzelmi megnyilvánulásoknak néma szemlélése marad az utókornak?

Az elmúlt években a mitikus előképhez hasonló drámák zajlottak le Magyarországon.
A Miskolci Nemzeti Színház táncműhelyének új bemutatója önfeláldozásról, feltétlen szeretetről, a hit elvesztéséről, cserbenhagyásról és a pusztításról szól.

Táncosok:
Dörnyei Éva, Gulyás Anna, Handa Dalma, Kocsis Andrea, László Lívia, Szalay Olimpia,
Fűzi Attila, Gál Lóránt, Lukács Ádám, Muresan Aurel, Papp Bálint, Streicher Péter.

Dramaturg: Rácz Attila
Zene: Melis László, Funkasztikus, Fandl Ferenc
Díszlet- és jelmeztervező: Zeke Edit Jászai-díjas
Videó: Kozma Attila, Kriston Szabolcs
Koreográfus-rendező: Kozma Attila

www.mnsz.eu

Lantai József