Reneszánszukat élik az arany befektetések
5 perc olvasás
Mennyiségét tekintve 1997 óta nem volt olyan erős az arany iránti kereslet a világban, mint napjainkban. Értékét nézve azonban több mint ötszörös a növekedés azóta. Mindez a globális pénzmennyiség bővülésére vezethető vissza, ami változatlanul kedvező környezetet biztosít az aranyba történő befektetésekhez. Az emberek a világon mindenhol egy olyan értékőrzőre áhítoznak, amelynek segítségével munkájuk gyümölcse átmenthető a válságon túli időkbe – tájékoztat a www.aranypiac.hu .
Mennyiségét tekintve 1997 óta nem volt olyan erős az arany iránti kereslet a világban, mint napjainkban. Értékét nézve azonban több mint ötszörös a növekedés azóta. Mindez a globális pénzmennyiség bővülésére vezethető vissza, ami változatlanul kedvező környezetet biztosít az aranyba történő befektetésekhez. Az emberek a világon mindenhol egy olyan értékőrzőre áhítoznak, amelynek segítségével munkájuk gyümölcse átmenthető a válságon túli időkbe – tájékoztat a www.aranypiac.hu .
A pénzügyi világrend problémáinak hosszú a sora. Az euróövezeti válság, a görög államcsőd, az állami, intézményi és magán adósságok csapdája, a bankválság vagy Magyarország államháztartási hiánya csak néhány ezek közül. Minél jobban bővelkedünk az ezek kapcsán felvetődő kérdésekben, annál inkább vagyunk szűkében a jó válaszoknak. Sőt, a válságra mostanság adott válaszok nem ritkán ágyaznak meg máris a következő válságnak. Hiszen azt a válságot, amelyet az expanzív monetáris politika szült, a saját eszközeivel önmagában megoldani nem lehet. Ehhez egyidejűleg kell társulnia a megtakarítási hajlandóság és a beruházási kedv növekedésének. A spórolás helyett kölcsönfelvételre, a befektetések helyett fogyasztásra épülő régi rendszer egyre nyilvánvalóbban leáldozóban van. Az állami adósságcsapdából való kiutat már csak ezért sem az adók emelése, hanem inkább a szerkezeti reformok, a kiadások csökkentése jelentheti.
Befektetői szemszögből nézve a krónikus válságra adható kevés jó válasz egyikének éppenséggel az arany nyújtotta viszonylagos megbízhatóság látszik. Létezik egy mondás, miszerint „a bizalom egy zsenge növény. Ha egyszer tönkretesszük, nem épül fel olyan hamar". És valóban, nem csak hogy az utóbbi években elillant bizalom nem fog gyorsan visszatérni, de a jelek szerint az eddig megmaradt bizalom további fogyására is számítani kell. Hiszen vak, aki nem látja, hogy az eurózóna egy szakítópróba előtt áll, és a világ eddigi vezető devizája, az amerikai dollár is fokozatosan esik ki a szerepéből.
Nem is olyan régen még sokan lesajnálva mosolyogták meg azokat, akik befektetésként aranyat vásároltak. A sárga nemesfém konzervatív őskövületnek számított a befektetési palettán, miközben a modern pénzügyi termékek egyre inkább teret hódítottak maguknak. Ennek kapcsán elgondolkodtató az a hír, amely a minap többek között a magyar sajtót is bejárta: A németországi Hannoverben egy burkoló aranyat talált egy felújítandó konyha padlója alatt. Még jó, hogy nem egy köteg nyugat-német márka rejlett abban a nylonzacskóban. Az arany mindenesetre megőrizte az értékét. A lakás egykori tulajdonosa tudhatta, hogy ez a befektetési forma nem véletlenül tekint vissza évezredes múltra.
A jelenleg tapasztalható kereslet legdinamikusabban Kínában növekszik, de még olyan országok, mint a szegény Vietnam is aranylázban égnek. Ázsia már most meghatározó a világ aranykeresletében, és a dominanciája szinte napról napra fokozódik. A térség egyik pénzügyi központjának számító Szingapúr például azzal kívánja erősíteni a nemzetközi aranypiacon betöltött szerepét, hogy még az idén eltörli a befektetési aranyat terhelő forgalmi adót. Egy másik ázsiai ország, Irán pedig arannyal fizet búzáért, és teszi ezzel éppen a napokban tanúbizonyságát Alan Greenspan, korábbi Fed-elnök mondásának („Gold is money, in extremis"), miszerint az arany a végső esetben nem más mint pénz.
Míg Ázsiában a világ legtermészetesebb dolga a munka megtermelt gyümölcsét aranyban eltárolni, addig a nyugati világban sokan már buborékképződéstől tartanak az arany piacán. Érdekes ehhez megnézni például a keresleti számokat a tavalyi évből, amelyek választ adhatnak erre a kérdésre. Az Arany Világtanács legfrissebb adatai szerint Európa és az Egyesült Államok, vagyis a nyugati világ szűkebb értelemben, 2011-ben kereken 800 tonna ékszer és befektetési aranyat fogyasztott mintegy 40 milliárd dollár értékben. Ez nagyjából annyi, mint amennyi aranyat tavaly a kínaiak vásároltak, de kb. 15%-kal elmarad India fogyasztásától. Ugyanakkor tavaly csak az USA egymaga ezer milliárd dollár új adósságot halmozott fel. Ez a 25-szöröse az iménti 40 milliárdnak, de még az egész világ 206 milliárd dollár értékű aranykeresletének is az ötszöröse.
Európa és az USA lakossága együttesen 1,04 milliárd fő, akikre a fentiek szerint statisztikailag mindössze 40 dollárnak megfelelő (közel 9 ezer forint), azaz kevesebb, mint 1 gramm arany jutott egyenként a tavalyi év során. Hogy mindez sok vagy kevés, azt relációba állítva más kiadásokkal lehet érzékeltetni. Vajon mennyit költöttünk ehhez képest egy év alatt kávéra, benzinre vagy egy lakás biztosítására? Hol van ott a buborék az arany piacán, amikor egy négytagú család valószínűleg többet költ WC-papírra egy évben, mint akár aranyra?
