Révay András: A jó bor nem ismer határokat
7 perc olvasás
Igencsak elégedett volt a közönség a Magyar Borok Háza legutóbbi bemutatójával. Erdély egyik legismertebb borásza, Aradménesalja valóban kiváló borait hozta el, melyekkel – valljuk be – idehaza ritkán találkozunk.
Igencsak elégedett volt a közönség a Magyar Borok Háza legutóbbi bemutatójával. Erdély egyik legismertebb borásza, Aradménesalja valóban kiváló borait hozta el, melyekkel – valljuk be – idehaza ritkán találkozunk.
A Ménesi Borvidék, Arad-hegyalja gyöngyszeme, nagyszerű minőségű vörösborok vidéke. Ezt mondta a tájról Balla Géza, és az est végén nem volt okunk kételkedni a szavaiban. Természeti adottságai, talajösszetétele a Kadarka és a világfajták termelésének egyaránt kedvez. A terület nyolcvan százalékán kékszőlőt termelnek, de egy kevés fehér is van errefelé. Érdekes, hogy néhány helyen a termőtalaj vastagsága nem haladja meg a harminc centimétert, mégis onnan kerülnek le az igazi nagy vörösborok. Tudták ezt már régen is, a bécsi udvar egyik legkedveltebb bora a Ménesi Kadarka volt, Mária Terézia személyesen is ellátogatott a borvidékre.
A Királyleánykát ma már sok helyen megtaláljuk, de eredetileg Nagyenyed, Balázsfalva környékén jött létre az 1780-as években. Román neve Feteascã Regalã, a Küküllő mentének egyik legszebb fehérbora. Enyhe virágillatot érezhetünk benne. Ha a savai lágyak, hajlamos a „szétesésre", ezért ajánlatos frissen fogyasztani. A Mustos Fehér a Ménesi Borvidék jellegzetes bora, kétszáz évvel ezelőtt kezdték telepíteni. Valamikor pezsgő alapbornak használták, mert terméshozama nagy. Szénsavas, halványsárga, szinte vízszerű. Széndioxid tartalmának megőrzésére, palackozás előtt 4 C fokra hűtik. Illatának érzékelését nem szabad elsietni. Akkor ismerjük meg igazán, ha a hatás még az ízleléskor is folytatódik. Ezt elősegíthetjük, ha kortyoláskor mély levegőt veszünk.
A rendezők nem elégedtek meg annyival, hogy a jó borok majd előbb-utóbb megteremtik a kellő hangulatot is. Meghívták a bemutatóra Szabó István lantművészt, akinek előadásában minden borhoz egy külön nóta is járt. A reformkor bordalait a közönség az eredeti dallamokkal hallhatta, olykor egy kis magyarázattal is kiegészítve. Kiderült például, hogy Vörösmarty a híres Fóti dalt akkor írta, amikor Jedlik Ányos feltalálta a szódavizet. El is hangzott a dalból egy részlet. A hétköznapi beszédben is gyakran idézzük Petőfi egy verssorát, melyben „csapot, papot, mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály." Ehhez a vershez Arany János írt zenét, aki maga is gitározott.
A fehérborok után a kóstoló egy Rosé Cuvée-vel folytatódott, összetétele 60 % Kadarka, 40 % Pinot Noir. A Ménesi Borvidéken olyan magas a színanyag-tartalom a kékszőlők héjában, hogy áztatás nélkül is erős színű lesz a must. Így a rosé sem lesz hagymahéj színű. Ez a bor szénsavas és kissé édes is, de azért megtaláljuk benne a rosék minden fontos tulajdonságát. Fehérboros frissességét és az enyhe tannint a vörösből. Népszerűsége egyre nagyobb, mert szinte minden ételhez fogyasztható. A fehér húsok mellet jó a vöröshöz, sőt a nem túl erős sajtokhoz is. Általános szabály viszont, hogy a rosé nem ünnepelheti meg a születésnapját. A legjobb, ha egy éven belül elfogyasztjuk!
A pincészet 62 ha szőlőterületéből 22 hektáron Pinot Noir-t termelnek. Jól tudják, hogy a kis fahordós – barrique – érlelés sok új anyagot visz a borba, ezért vigyáznak, hogy a bor megőrizze saját jellegzetességeit. Azt a gyakorlatot követik, hogy a bor csak egy rövid időt tölt kis hordóba, majd nagyobb, régebbi hordókba teszik. A Prémium Pinot Noir a kezdeti másfél év után fél évre nagy hordóba került, így mély színű, testes bor kaptak, ami egy kicsit más, mint a megszokott Pino-k. Ez a fajta nagy mennyiségben tartalmaz resveratrolt, ami a szív- és érrendszer karbantartásában fontos szerepet játszik.
A Kadarka is már több száz évvel ezelőtt híressé tette a borvidéket. Senki sem tudja pontosan, honnan származik eredetileg. Bora – egy külön világ. Figyeljünk fűszerességére és zamatára, mert máshol ezt nem találjuk ilyen szépen, ilyen harmonikusan. Egy bornak tükröznie kel az adott borvidék sajátosságait, különben nem mondhatjuk róla, hogy nagy bor. A Kadarka erre igazán alkalmas. Lágyságát, kerek tanninjait más fajta nem mutatja. Az enyhe „barikolást" jól viseli. Minőségi Kadarkát csak erős terméskorlátozással lehet előállítani. Egyike azon vörösbor fajtáknak, mely sok cinket tartalmaz, ami – azon túl, hogy fontos antioxidáns – komoly potencianövelő is.
A borozgató közönség ismereteinek bővítését nem csak muzsikus, de néprajzkutató is segítette. Dr. Tátrai Zsuzsanna mondandója ugyan nem állt kapcsolatban a borral, de kezdetben még lekötötte a hallgatóságot. Legalább is, ameddig poharakban még tartott az előző kóstoló. Megtudhattuk tőle, hogy Szent György napja volt az állatok kihajtásának napja. Ilyenkor kincset is lehet találni, mert kétévenként fellángol az elrejtett kincs. Ha ennél korábban megdördül az ég, az bő termést ígér. Szót ejtett még a lányok és legények életéről, a népszokások által behatárolt ismerkedési, szórakozási lehetőségekről.
A testesebb vörösborok a bemutató végére maradtak. A pincészetek általában gyakran állítanak elő cuvée-t fantázianéven. A franciáknál például kifejezetten ritka az a pincészet, ahol csak fajtatiszta bor készítenek. A cuvée legfontosabb szabálya a harmónia. Hiszen a két vagy több bor házasításának célja, hogy a minőség mindig meghaladja az összetevők egyenkénti színvonalát. A Ballada arányainak kialakítását – 40 % Merlot; ugyanannyi Pinot Noir; 20 % Kadarka – hosszú kísérletezés előzte meg. A házasítás után egy évig kis, majd másik egy évig 10 ezer liternél nagyobb tölgyfahordóban érlelték a bort.
A Kékfrankos igazi hazája Sopron környéke, de Magyarország kékszőlő területének nagyobb részén már ezt termesztik. Sokak szerint durvák a savai és a tanninja, de ez tévedés. Ha szigorú terméskorlátozást alkalmaznak, akkor ez nem fordul elő. Azt is tudni kell, hogy a magjai puhábbak, ezért az erjedéskor több tannin kerülhet a lébe. A második – harmadik nap után tehát a magokat el kell távolítani. A bornak legalább kétéves érlelésre van szüksége. Jól kezelve az erdei gyümölcsök illat-, ízvilága mutatkozik meg. Tüzes, kemény, férfias vörösbor készíthető ebből a fajtából, fogyasztása 14 – 18 C fok körül ajánlott.
Amikor Grassalkovich Antal 1743-ban először készített kékszőlőből aszúbort, megdőlt az állítás, miszerint a jó vörösbornak száraznak kell lennie. Ebben az időben azt mondták: a Tokaji a betegek bora, a Ménesi a vigadni vágyóké! Balla Gézának először 2003-ban sikerült ilyen aszúszerű bort készíteni. A szőlőt szamorodni technológiával dolgozta fel. A következő években erre nem volt lehetősége, igazi vörös aszút 2007-ben csinálhatott. A Kadarisszima illatában érezhető a Botrytis-es jelleg, kicsit más, mint a Tokajinál. Édes íze sem azonos a többi édes borral. Először a kellemes tanninok, a gyümölcsízek jelentkeznek, édessége csak az utóízében mutatkozik meg.
Aradménesalján, Balla Gézánál több napot is érdemes eltölteni. Évközben a vendégek megismerkedhetnek a szőlővel, ilyenkor húsz kapa is elő van készítve. Ősszel a szüretelésbe is bekapcsolódhatnak a turisták. A kóstolás a pincében, a hordóknál kezdődik, majd a kóstolóteremben, a palackozott borokkal folytatódik. Ott tálalják a vacsorát, a jól befűszerezett pincepörköltet. A legnehezebb feladat innen felmenni az emeletre, a panzióba, ahol harminc vendég kaphat helyet kétágyas szobákban.
