Révay András: A Képzett Beteg

Volt idő, amikor vígjátékot írtak a képzelt betegről. Az orvosok nem szerették a tudálékosokat. Ma éppen ennek az ellenkezője igaz – derült ki a Magyar Hypertonia Társaság XV. Kongresszusán, ahol az otthoni vérnyomás-mérés jelentőségével, a legújabb kezelési elvekkel, valamint az érintett betegek szív- és érrendszeri prevenciójával foglalkoztak elsősorban a résztvevők.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakoribb orvosi diagnózis a fejlett országokban, Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma, azaz összesen 1,56 milliárd embert, a világ felnőtt lakosságának 29 százalékát érinti majd a betegség. 2007-ben új európai és magyarországi kezelési irányelvek születtek – mondta el dr. Farsang Csaba professzor, a Társaság örökös, tiszteletbeli elnöke. Az irányelvek feladata, hogy tiszta képet adjanak a tudományosan megalapozott eredményekről, és azok alapján értékeljék a különböző lehetőségek helyét az antihipertenzív terápiában. A korábban megkezdett „Éljen 140/90 alatt" program eredményeként ma itthon hetvenezer beteg adatait gyűjtötték össze és negyven százalékuk már a célérték alatt él. Jelenleg ez Európa legjobb eredménye! Új korszerű gyógyszerek kerültek forgalomba és az emberek elfogadták a 140/90 értéket. Két év alatt 5 százalékos javulást sikerült elérni. Ez a látszatra kis eredmény mindjárt másnak tűnik, ha hozzátesszük, hogy a nálunk sokkal gazdagabb Amerikában ehhez hét évre volt szükség!

A kongresszuson bemutatott új elemzésben a szakértők a metabolikus szindróma előfordulását is vizsgálták. A vizsgált magasvérnyomásos betegek körében emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l felett) az esetek mintegy felében (49,4 %), míg kifejezett 2 típusú cukorbetegséget pedig 30,2 százalékban találtak. Kóros haskörfogat (80/94cm nő/ffi felett) 82,5 százalékban fordult elő, a triglycerid (a táplálékkal felvett zsírok legfőbb alkotórészei, a test zsírszövetei is legnagyobbrészt ezekből állnak) értéke pedig 54 százaléknak volt emelkedett. Hazánkban tehát ez a három probléma a metabolikus szindróma három vezető komponense.

A metabolikus szindróma egyes összetevőinek leggyakoribb társulásai: a kóros haskörfogat + hypertonia 85 %, kóros haskörfogat + hypertonia + emelkedett triglycerid 58,2%, kóros haskörfogat + hypertonia + emelkedett triglycerid + magas éhomi vércukor 41,3 %.

Látható tehát hogy 10 magasvérnyomásos betegből 9 gyakorlatilag elhízott, többségüknél ehhez zsíranyagcsere zavarok is társulnak már, és mintegy 40 százalékuk (összesen 800 ezer ember!) már a cukorbetegség előszobájában áll. A megelőzés érdekében rövidesen kardio-metabolikus hálózat jön létre nálunk. Olyan rendelőintézeteket építenek, hol több, egymás melletti szobában, több orvos vizsgálja majd a beteget – egyetlen vizitdíjért. A centrumok címe januártól a Társaság honlapján (http://www.hypertension.hu/) megtalálható lesz.

Összehasonlítva a korábbi irányelvekkel, a közelmúltban publikált európai és magyar hipertónia ajánlások minden eddiginél jobban hangsúlyozzák a vérnyomás hatékony, célvérnyomásra történő csökkentésének elsődleges jelentőségét a stroke, coronaria betegség, szívelégtelenség vagy veseelégtelenség megelőzésében, sőt a diabeteshez társuló hipertónia kezelésében is – hangsúlyozta dr. de Châtel Rudolf, a Társaság elnöke. Ahogy a korábbi irányelvekben már csökkent az elsőként használandó gyógyszer jelentősége, úgy került előtérbe az újabb irányelvekben az a megfogalmazás, hogy lényegében mindegy milyen gyógyszerrel, csak lehetőleg minél kevesebb mellékhatással, a beteg-együttműködés hosszú távú megőrzésével hatékonyan és tartósan csökkentsük a vérnyomást. Ugyanakkor kiderült: egyre több olyan betegség van, ahol célszerű a határt 130/80-nál, vesebetegeknél pedig még alacsonyabb értéken megállapítani. Szinte mindenhol valamilyen kombinációs kezelésre van szükség. A gyógyszergyárak igyekeznek is ilyeneket előállítani, mert a betegek nem szeretnek egyszerre több tablettát bevenni. Kétségtelen, hogy az új gyógyszerek sajnos drágábbak, ám az OEP egy részüket már támogatja. Nem helyes, ha az orvos a beteg anyagi helyzetét figyelembe nem véve erőlteti az újdonságot. Ma már lehet olyan hatásos kombinációt felírni, ami csak havi néhány száz forintba kerül. A vérnyomás-mérőt sem kell feltétlenül megvenni. Nagyon sok háziorvostól már kölcsönözni is lehet.

A téma fontosságát jelzi, hogy az ezzel kapcsolatos, beteg-együttműködést javító új lehetőségek bemutatásával neves külföldi előadók is foglakoztak a rendezvényen.

dr. Kiss István elnökhelyettes beszámolt arról: kiemelt hangsúlyt kapott néhány olyan betegség, ami „társbetegségként" súlyosbító hatású lehet. Az alvási apnoe (légzés kimaradással összefüggő alvászavar) és magas vérnyomás kapcsolata már régebb óta ismert volt a szakemberek előtt, de a kedvezőtlen hatás befolyásolása még újszerű megközelítés. Az idei rendezvényen, tekintettel a Vakság Évére, a hipertónia szemészeti szövődményei is fókuszba kerültek. A szemgolyó az egyetlen hely a szervezetben, ahol az erek közvetlenül láthatók és vizsgálhatók. A kötőhártya erei is mutatnak jellegzetes eltéréseket egyes általános kórképekben, de az igazán jelentős segítséget a szemfenék-vizsgálat, és azon belül is a szemfenéki erek és a vérkeringés megfigyelése adhat.

Dr. Barna István, a Társaság főtitkára ezt azzal egészítette ki, hogy az orvos – beteg együttműködés még mindig nem elég jó. A tapasztalatok azt mutatják: akinek nincs otthon vérnyomás-mérője, sokszor még a saját gyógyszere nevét sem tudja. A magasvérnyomás betegség kezelése összetett, folyamatos ellenőrzést igényel. Ehhez nem elegendő az időszakos rendelői vérnyomásmérés, hanem szükség van az orvos által irányított beteg otthoni vérnyomásmérésre, valamint jól megszabott kritériumok alapján a 24 órás vérnyomás monitorozásra is. Ilyen, 24 órás készülékből ellátottságunk Európában a legjobb és világviszonylatban is kiemelkedő. A 6000 családorvosból 4000-nek mér van ilyen műszere. A felmérések alapján szorosabb összefüggés mutatható ki az otthoni vérnyomásérték és a hypertonia okozta szövődmények (célszervkárosodás) között, mint a rendelőben mért értékek esetén. Az Európai Ajánlás külön felhívja a figyelmet az otthoni vérnyomásmérés jelentőségére a rendelőben észlelt fehérköpeny jelenség esetén, időskorban, terhességben, cukorbetegségben és terápia rezisztens hypertoniában.

Az otthoni mérés alkalmazása a hypertonia ellátásban és gondozásában olyan előnyöket hordoz mind az orvosok mind a betegek számára, amelyek rövidtávon jobb vérnyomáskontrollt, hosszú távon kisebb halálozást, kevesebb szervi szövődmény kialakulást tesz lehetővé.