Révay András: A könyvek győztek a pusztítás felett

A 21. Budapesti Könyvfesztiválon minden kiállító azon igyekezett, hogy a lehető legtöbb látogató figyelmét keltse fel. Ám sehol sem gyűltek össze annyian, mint Izrael vitrinjei előtt. Kiállításuknak a holokauszt 70. évfordulója adott szomorú aktualitást.

A 21. Budapesti Könyvfesztiválon minden kiállító azon igyekezett, hogy a lehető legtöbb látogató figyelmét keltse fel. Ám sehol sem gyűltek össze annyian, mint Izrael vitrinjei előtt. Kiállításuknak a holokauszt 70. évfordulója adott szomorú aktualitást.

Mindaz, amit bemutattak az izraeli Nagykövetség és a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös munkája eredményeként jött létre, hangsúlyozta Ilan Mor, Izrael állam magyarországi nagykövete. Ahogy pedig minden éremnek két oldala van, ennek az eseménynek is van üdvözölhető mozzanata: ebben az évben köszönthetjük a diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételének 25. évfordulóját – emelte ki a nagykövet. A látogatók nagyon sok olyan könyvet találhattak, ami a magyarországi holokauszt történetéről szól. Volt köztük több, amiket a holokauszt kutatásával foglalkozó izraeli hivatalos intézet, a Jad Vasem adott ki.

Közöttük számos héber és magyar nyelven is megjelent, ezzel is bizonyítva, hogy a két ország között mennyire szorosak a kulturális kapcsolatok. A könyvek tükrök. Tükrei egy országnak, a történelmének és tükrei a társadalomnak, mely abban az országban él. Ha meg akarunk ismerni egy országot, egy kultúrát, akkor nem elég, ha odautazunk és körülnézünk. Olvasnunk kell a könyveiket is, hogy megérthessük azt a társadalmat, az ő problémáikat. Egy ilyen könyvkiállítás megtekintése egyben a szolidaritás jele is, de lehet az első lépése egy izraeli utazásnak, ahol meggyőződhetünk arról, milyen kihívásokkal kellett szembenézni az ott élő népnek.

A hetvenedik évfordulóra emlékezve Mordechay Waller, a nagykövetség konzulja gyertyát gyújtott az áldozatok tiszteletére. A magyar holokausztnak több mint félmillió áldozata volt. Pontos azonosításuk talán soha nem lesz lehetséges. Nem készült el teljes körűen a veszteségek feldolgozása szakmánként, hivatásonként sem. Az áldozattá vált írók, költők között sokan vannak, akiknek nevét mindmáig őrzi az emlékezet. Bálint György, Fenyő László, Gelléri Andor Endre, Kulinyi Ernő, Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Szerb Antal, Szomory Dezső, Vajda János – és a sor még hosszan folytatható. Korai és értelmetlen haláluk nagyszerű alkotásoktól fosztotta meg az egész magyar kultúrát.

Igaz, volt olyan szervezet, amelyik 1939-től megpróbált menedéket adni a magyar zsidó művészeknek. Az OMIKE művészakciójában zenészek, képzőművészek és színészek is felléptek, ami pedig az irodalom szempontjából nagyon fontos: olyan íróknak is lehetőséget adott, akiket minden más megnyilvánulástól már eltiltottak. Az elvakult gyűlölet az emberek mellett a műveket is gyilkolta. Kolozsvári Borcsa Mihály vezetésével 1944 júniusában megkezdték az indexre tett magyar és külföldi írók könyveinek megsemmisítését. Rövid idő alatt ötszázezer kötet bezúzására került sor – erről a szörnyűségről fényképek is fennmaradtak. Ám a legyilkolásra szánt könyvek egy része mégis túlélte ezt az akciót, a könyvek győztek a pusztítás felett! Néhány darab közülük a kiállítás értékes rész lett.

A kiállítás kurátora, a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület elnöke, dr. Harsányi László arra is rávilágított: a vitrinekbe zárt relikviák sajnos nem feledtethetik, inkább még jobban kihangsúlyozzák azt a szörnyű igazságot, hogy a könyvek elpusztítását mindig követi az emberek, jelen esetben a magyar költők és írók meggyilkolása is. A Könyvfesztivál kiállítási tárlóiban mindez pontosan nyomon követhető volt. Szerencsére a fesztivál végeztével az összegyűjtött kiállítási anyag nem kerül ismét vissza a könyvtárak polcaira, raktáraiba. A rendezők szándéka szerint vándorkiállításként országjáró útra indul. Az a cél, hogy segítsen jobban befogadható, átélhető ismereteket adni a fiataloknak, a tankönyvek száraz tényei mellé.