A nálunk inkább már csak latinul ismert és lassan feledésbe merülő mondás: „noblesse oblige" Koreában a mai napig élő, kötelező magatartási forma. Hogy ez mennyire így van, arról könnyen meggyőződhet a látogató a 2013. Koreai Kulturális Központ március 31-ig nyitva tartó kiállításán.

A nálunk inkább már csak latinul ismert és lassan feledésbe merülő mondás: „noblesse oblige" Koreában a mai napig élő, kötelező magatartási forma. Hogy ez mennyire így van, arról könnyen meggyőződhet a látogató a 2013. Koreai Kulturális Központ március 31-ig nyitva tartó kiállításán.

Február egy igazán fontos hónap a magyar-koreai kapcsolatokban. Ebben a hónapban vette fel, a volt Szovjetunió vonzáskörzetébe tartózó országok közül Magyarország elsőként, a diplomáciai kapcsolatot a Koreai Köztársasággal, és a Koreai Kulturális Központot is februárban nyitottuk meg hivatalosan – emlékeztetett üdvözlő beszédében Nam Gwan Pyo a Koreai Köztársaság nagykövete, a kiállítás megnyitásakor. Ezen a kiállításon a látogatók megismerik majd a hagyományos koreai ház, a „hanok" építészeti szépségeit és meglátják, hogyan jelenik meg a sok száz évvel ezelőtt élt konfuciánus koreai tudósok szelleme a még ma is lakott Jongga-ban, a hagyományos házak egyik jellegzetes típusában.

A fotóművész – Lee Dongchun – egész Koreában készített felvételeket ezekről az épületekről, és mi e közül a sok ezer kép közül választottuk ki azokat a felvételeket, melyek a „konfuciánus tudósok és nemes családok fejeinek vidéke" nevet viselő Andongban készültek. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő Andong egy egészen pici falu Korea déli részén, azonban gyökerei igen mélyre nyúlnak vissza a történelemben, hiszen a félsziget minden jelentősebb családjának házát megtalálhatjuk itt. A képek egyszerre mutatják be a sok száz évvel ezelőtti Csoszon-kor jövőjét és a ma Andongban élő emberek jelenét.

Wintermantel Péter a Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes Óceáni Főosztály vezetője Kodályt idézte: „A kultúrát nem lehet örökölni. Az ősi tradíciók gyorsan eltűnnek, hacsak minden generáció újra meg nem hódítja azt önmagának." Korea napjainkban gazdasági csoda színtere. Megmutatja, hogy a hagyományos értékek párosulhatnak szorgalommal, kreativitással. Ez tette Koreát sikeressé és ez az, amit mi is szeretnénk tőle eltanulni. Szilárdan hiszem – mondta – hogy egymás kultúrájának megismerése az alapja minden kapcsolatnak, hozzásegít, hogy a távoli országokban élő emberek jobban megértsék egymást.

Dr. Mecsi Beatrix az ELTE Bölcsésztudományi Karának habilitált adjunktusa, művészettörténész, rövid összefoglalót adott a hagyományos koreai építészetről. A művésznő fotói önmagukban is jelentős esztétikai értéket képviselnek, ez csak növekszik az által, ha megismerkedünk a háttérrel, a képeken ábrázolt helyszíneken folyó élettel. Ezek a települések nagyon szervesen illeszkednek a természetbe. Vagy folyóparton vagy hegy lábánál helyezkednek el. Az épületek érdekessége, hogy már ősidők óta a padlófűtést alkalmazták és a hőt – igen ötletesen – ételmelegítésre is felhasználták. A házakban elkülönültek egymástól a férfiak és a nők számára fenntartott lakrészek, valamint ugyancsak külön célt szolgál egy nagyon fontos terem, az ősök szentélye.

A modern társadalomban élő emberek is tisztelettel és szeretettel adóznak az öregeknek. Kitüntetett szerepet tölt be a Jongga, a család legidősebb tagjának háza, ahol szinte körbeöleli lakóit a régi koreai tanítók szelleme, udvariassága. A legidősebb fiú családja körül hagyományos életstílus alakult ki, ami évszázadokon keresztül lelki vezetőként szolgált. Ez sok áldozatot és türelmet kíván. A Jongga a mai társadalomban élő emberek számára is nyugodt otthont jelent. Az építkezés jellemzője a pavilonépítészet, mely a konfuciánus eszmékkel, az ember és a természet egységével függ össze. Elválasztják egymástól azokat a helyeket, ahol a pihenés, a meditáció és a tanulás folyik.

Részletekbe menően tanulmányozzák az étkezési kultúra körébe tartozó hagyományokat. Az ősi rítusok véghezvitele a Jongga család feladata, tevékenységüknek és hatáskörüknek olyan szimbóluma van, melyet nem lehet másokkal pótolni. A Jongga tagjai minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy bizonyítsák hűségüket a nemzetnek. Tisztelik szüleiket, jó kapcsolatot ápolnak testvéreikkel. Teszik mindezt azért, hogy az egységes Korea (régi nevén Chosun) őreinek tekintsék őket. Egy olyan letűnt idő képviselőinek, ahol mindenki keményen tanult, betartotta a jog és az udvariasság szabályait. Hűségüket megemlékező ceremóniák tartásával mutatják be. A kiállításon látható képeket több tízezer felvételből válogatták ki, melyeket a művésznő a Jongga család tagjai között élve készített. Betekintést engednek az egyedi szellemiségű, hagyományos koreai kultúrába.

www.koreaikultura.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük