Révay András: Az Év kiadója
Gazdasági válság ide vagy oda, tolongtak a látogatók a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mind a négy napján, a Millenárison. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy a könyvek tízezrei mellett huszonöt ország közel száz neves alkotójával is volt lehetőségük személyesen találkozni.
Gazdasági válság ide vagy oda, tolongtak a látogatók a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál mind a négy napján, a Millenárison. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy a könyvek tízezrei mellett huszonöt ország közel száz neves alkotójával is volt lehetőségük személyesen találkozni.
Az elmúlt öt év legnagyszerűbb vállalkozásába fogtunk bele – jelentette ki Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadói Csoport elnök vezérigazgatója – a Britannica Hungarica Nagylexikon sorozat bemutatásakor. A lexikon huszonnégy kötetben, 24 hónap alatt fog megjelenni. Felhalmozódott benne 241 év tudástára – ötezer magyar vonatkozású szócikk – 10 000 újraválogatott, igényes fotó, több száz térkép, ábra és táblázat. Megtalálható a szerzők között 110 Nobel-díjas tudós, 20 államférfi, 5 amerikai elnök. A sorozat forrásmunka a világ tudáskincséhez, hiszen tartalmazza a klasszikus tudomány és a modern kultúra értékeit, naprakész, megbízható információkat. Sajnos valószínűsíthető, hogy ez lesz Magyarországon az utolsó nyomtatott lexikon.
Az Encyclopædia Britannica, a legtekintélyesebb angol nyelvű általános enciklopédia, 1771-ben jelent meg először, összesen három kötetben. A 13. kiadás 1926-ban már 32 kötetes volt és olyan szerzőket vonultatott fel, mint Niels Bohr, Marie Curie, Albert Einstein, Sigmund Freund vagy Lev Trockij. Az 1974-ben napvilágot látott 15. kiadás szerkesztői munkáira már 32 millió(!) dollárt fordítottak, ez volt a könyvkiadás történetének addigi legnagyobb befektetése. A Britannica elektronikus kiadása CD-ROM lemezen 1981-ben került piacra. Az Interneten 1994-ben jelent meg és 2000-ben vezették be a mobiltelefonon elérhető változatot. A kiadó 2012 márciusában bejelentette, hogy megszűnik a nyomtatott kiadás és mostantól kizárólag a digitális verziók frissülnek, bővülnek.
Vámos Tibor akadémikus a nyomtatott mű hitelességét emelte ki. Többen feltehetik a kérdést: az Internet, a Wikipédia világában mi szükség van egy terjedelmes, nyomtatott lexikonra? Különösen akkor, amikor az eredeti mű kiadója is bejelentette, hogy befejezi a papíron történő megjelentetést. A hálón megtalálható információ sokszor kevéssé megbízható, több oldalról ellenőrizni kell, ezt viszont a lexikon szerkesztői elvégzik az olvasó helyett. Egy – egy szócikk hitelessége az adott időt jellemzi. A lexikonok egy világot tárnak elénk, a maguk idejének rögzítésével. Pontosan úgy, mint a fotográfia, csak ez egy tudásfolyam pillanatfelvétele.
A hazai szerkesztőség figyelmet fordított az angol enciklopédiában megtalálható magyar és európai anyag bővítésére, ezenfelül csaknem 4000 magyar, illetve nemzetközi vonatkozású szócikkel egészítette ki -mondta el a lexikonról szólva Nádori Attila főszerkesztő. A Britannica Hungarica Nagylexikon nagyszabású és merész vállalkozás, a maga nemében hiánypótló a hazai könyvkiadásban. Most megjelenő köteteiben mintegy 5000 magyar vonatkozású szócikket és a korábbi kiadáshoz képest jóval több európai tematikájú szócikket talál az olvasó. A nyomtatott kiadás minden terjedelmi korláta ellenére igyekeztek színes, gyönyörködtető információkat közölni.
Olyan olvasónak szánják, aki kíváncsi valamilyen adatra, tényre, de még inkább, aki kötetről kötetre követi az utalásokat, hivatkozásokat, nézegeti a képeket, térképeket. A könyvhöz való viszony sajátos életérzés: tudásvágy, kötődés, hangulat ötvöződik benne. A könyv vizuális élményt is ad. Megfogható, szerethető, és egy bensőséges világot lehet általa felépíteni. A nagylexikon köteteibe belelapozni, könnyedén rátalálni a keresett témára, elmélyedni benne – mindez a felfedezés, a tudás örömét kínálja rendkívül kedvező áron. Kötetenként 3490 forintért. Egyéves előfizetés esetén 6 kötet ingyen jár és a több mint 10 000 forintos postaköltséget is a kiadó fizeti.
Egy évvel ezelőtt a Kossuth Kiadó új vállalkozásba fogott, akkor kezdődött meg a magazinok kiadása. Nem is akármilyen színvonalú lapokról van szó. „Sajnálom azokat, akik nem ismerik ezt a lapot" – mondta a BBC History magazinról szólva Papp Gábor főszerkesztő. Már az első lapszámtól kezdve az év sikermagazinja lett. Komoly piackutatás előzte meg és az adatok, majd a vásárlók és előfizetők száma igazolta, színvonalas, színes, képes magazinnak igenis van létjogosultsága a hazai piacon. A BBC-vel kötött szerződés értelmében minden lapszámon belül 51 százaléknak angol anyagnak kell lenni és csak 49 % lehet magyar. Ezt nagyon könnyű teljesíteni, mert hatalmas adatbázisból lehet válogatni.
Sok más szempontból is egyedülálló ez a lap. A szakma legjobb magyar és külföldi szerzői írják, nincs olyan lapszám, amelyikben ne találnánk cikket valamelyik híres, nagy, rangos egyetem professzorától. Ők abban a stílusban írnak, ami az angolszász kultúrában néhány száz éve már meghonosodott. Olyan elbeszélő prózát használnak a szakmailag megkérdőjelezhetetlen tekintélyű szerzők, ami nálunk nem megszokott. Tudományosan alaposan alátámasztott érvrendszer segítségével tájékoztatják az olvasót, majdhogy nem Hofi Géza stílusában! A BBC History olyan magazin, amiben a világtörténelem foglal el nagyobb helyet, de a feltáratlan és valóban új megvilágításba helyezett magyar történeti kutatás is tág teret kap benne.
A kiadó másik sikermagazinja még csak a harmadik számnál tart. A BBC GoodFood egy tipikus világkonyha magazin, tele olyan receptekkel, amelyek India, Kína, Japán, Délkelet-Ázsia, a Közel-Kelet, Afrika, sőt Dél-Amerika népeinek ételeit tálalják az asztalunkra – erősítette meg Izbéki Gábor főszerkesztő. A receptjeit nem a szerkesztőség készíti. A BBC-nél minden ételt előbb háromszor megfőznek, mielőtt kiadják a leírását. Ügyelnek arra is, hogy egyszerű receptek alapján, könnyen elkészíthető, de nagyon finom ételeket mutassanak be. A magyar kiadásnál is innen származik a közölt ételek hatvan százaléka. Ez a garanciája annak, hogy aki ezeket megfőzi, olyan szép és olyan finom ételeket fog enni, mint amit lát az újságban. Ha valaki ilyen újságot vesz a kezébe, sokkal nagyobb kedvvel áll neki főzni, mint az, aki az interneten lát valami aprócska képet és bizonytalan, ellenőrizetlen leírás alapján próbálkozik.
Mindezek alapján talán nem meglepő, hogy a kiadó komoly szakmai sikereket mondhat magáénak. A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál zárónapján adták át az Év kiadója, az Év hangja és az Év hangoskönyve díjat. Előzetesen 31 kiadóra érkeztek be ajánlások és a szavazók – a Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagjai – a díj odaítélésekor többek között a kitüntetni kívánt könyves cég szakmai súlyát, innovativitását, a kereskedőkkel való kapcsolatait, köteteinek tartalmi, esztétikai megjelenését vették figyelembe. Az Év kiadója 2012-ben a Kossuth Kiadó lett, a második helyezést a Magvető Kiadó, míg a harmadikat az Agave Könyvek Kft. nyerte el. A közönségszavazatok alapján az Év hangja díjat Mácsai Pál kapta, aki többek között Örkény István Egyperceseinek megszólaltatója. Az Év hangoskönyve 2011-ben a közönség véleménye szerint a Kossuth-Mojzer kiadók gondozásában megjelent Weöres Sándor: A teljesség felé című műve, Rátóti Zoltán előadásában.