Révay András: Együtt Egy Nagy Asztalnál

?A Magyarok Nagy Asztala" címmel Európa legnagyobb gasztronómiai fesztiválját rendezik meg 2007. június 28. és július 1. között a Budai Várban. Aki bírja, végigehet akár ezer évet is, mivel a helyszínen egy jó pohár borral a kézben sétálgathat, és megkóstolhat többek között a honfoglalás kori, a reneszánsz, vagy akár a reformkori magyar ételeket, ahogyan azt annak idején készítették elõdeink.

Katonazenekar és a különbözõ korok egyenruhájába öltözött harcosok vezették be a gasztronómiával kapcsolatos lovagrendek tagjaiból álló menetet a hivatalos megnyitóra. Göncz Árpád volt köztársasági elnök levélben üdvözölte a rendezvényt, kiemelve, hogy bár az étkezés szorosan hozzátartozik mindennapjainkhoz, mégis csak a jó ízekre emlékezünk. A magyar konyha a legjobb értékek hordozója, merjük tehát vállalni magyarságunkat ebben is, legyünk büszkék saját ízvilágunkra.

Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, megnyitó beszédében elõször a lovagrendek tagjait üdvözölte. Õk tehetnek a legtöbben azért – mondta – hogy Magyarország Európában önálló színt jelentsen. Az Unióban mindenki keresi saját identitását, ezért nagyon meg kell becsülnünk nemzeti gasztronómiánkat. El lehet felejteni nyelvet, lehet idegen kultúra szerint élni, de nem lehet elfelejteni a gyerekkor ízeit, édesanyánk fõztjét, ételeinek aromáját. Ez a hazánkhoz tartozik. A Magyarok Nagy Asztala a nemzet asztala, ahol a nemzetiségek is helyet kapnak. Az asztal önmagában is jelképe békéltetõ szándéknak, családi összetartozásnak. Remélem, lesz életünkben olyan pillanat, amikor mindannyian egy asztalhoz ülhetünk, mi, magyarok, az európaiak és együtt az egész világ – jelentette ki az elnök asszony hivatalosan is megnyitva a rendezvényt.

Az ünnepség ezután kitüntetések átadásával folytatódott. A magyar gasztronómiai kultúra megõrzésében, nemzetközi elismertetése érdekében végzett munkásságáért a Fehérasztal Lovagrend bronz nagykeresztjét kapta Csányi Sándor, a Szolnoki Gulyásfesztivál Egyesület alapító elnöke és – mind a mai napig – fõ szervezõje. Ugyancsak ezt a kitüntetést kapta a Zenta-Felsõhegyen lakó Õsz Szabó Imre, a vajdasági magyarok és a hazai magyarság gasztronómiai kapcsolatának fáradhatatlan ápolásáért.

Mintegy 240 faházban, 4 – 6 jurtában sütnek-fõznek, 15 serfõzõ csapat, a történelmi borvidékek, a pálinkások, cukrászok, mind bemutatkoznak a három nap alatt. Megjelennek a nagyobb gyártók is. A Veszprémtej-Pannontej például francia érdekeltség. A Camembert náluk ezért francia ízlést tükröz, de a magyaros gasztronómiai hagyományoknak is megfelel. A Tihany Camembert ötféle – fokhagymás, borsos, köményes, zöldfûszeres és natúr – ízesítéssel készül. A megszokott Trappista mellett gyártják az ementáli-jellegû, 70 – 90 napig érlelt Pannóniát is. A körözöttet paprikával, hagymával, köménymaggal ízesítik – úgy, ahogy mi szeretjük.

Grilázst, beiglit, marcipános, mézes süteményeket kóstolhat, aki a Cukrász Ipartestület házikója elõtt áll meg. Ezek a Bakos, a Surányi, a Pataki cukrászat készítményei. Megvásárolható itt a méltán világhírû Kopcsik Lajosról szóló könyv is: ?A cukrász". Életútját õ maga így jellemzi: ?Ha szobrász lennék, kõbõl faragnám a figurákat. Ha festõ lennék, vászonra pingálnám azokat. De én cukrász vagyok…"

Aki megszomjazott, válogathat a magán sörfõzõk kínálatából. A ?szögediek" több különlegességet is hoztak. Versenyzett velük az érdekes nevû ?Mister Sörház" és a Békésszentandrási Sörfõzde, a maga igazán kitûnõ barnasörével. Európa legnagyobb gasztronómiai fesztiválján korábban – így együtt – soha nem látott bõségû sörválasztékot vonultattak fel és természetesen mindegyik meg is kóstolható!

Igazán magyaros ízû, fûszeres falatokból sem volt hiány. A szentesi Hungerit készítményeit ugyan nem sorolhatjuk az évszázados hagyományaink közé – viszont annál finomabbak. Az itt bemutatott VALDOR termékcsalád felhasználásával a háziasszony elfelejtheti a hosszú és fáradságos elõkészületeket, a fõzõcskézést. A különféle módon pácolt, fûszerezett baromfihús sütõzacskóban, süthetõ fémtálcában vásárolható meg és percek alatt elkészíthetõ. A csirkemell, kacsacomb, rántott csirkemáj gyorsan az asztalon lehet.

?A Magyarok Nagy Asztala" 2007Nem maradnak kóstoló nélkül az egészséges életmód hívei sem. Az egyedülálló magyar találmány, a Zsanna-Manna olyan édesség, amit még a legszigorúbb diétázók is bátran fogyaszthatnak. Kizárólag gyümölcsökbõl, magvakból – egyéni recept szerint – préselve készül. Sem lisztet, sem cukrot, sem tartósító szereket nem tartalmaz. Az íze viszont felejthetetlen és a különféle keverési arányoknak köszönhetõen rendkívül változatos.

Ha pedig már a magyar különlegességeknél tartunk, végképp nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ott áll a Magyarok Nagy Asztalán a világ legjobb pálinkája is. A mondat bizony nem túlzás. Az újszilvási Bolyhos Pálinkafõzõ Cigánymeggy pálinkája kapta az idén a ?Magyarország legjobb pálinkája" címet a gyulai versenyen. Mivel pedig ?pálinka" sehol a világon máshol nem készíthetõ (az osztrákok még hívhatják így a maguk kevés barackpálinkáját) ez a Cigánymeggy joggal a világ legjobb pálinkája is.

Elõfordulhat, hogy valaki már torkig ette-itta a sok finomságot és már csak egy kis sétára vágyik. A ?nagy asztal" mellett szórakozásban sincs hiány. Mutatványosok, különféle mûvészek, együttesek lépnek fel a három nap alatt, ám a figyelmes szemlélõ egyéb érdekességekkel is találkozhat. A Pasteur Kft. siófoki tojásmúzeuma is elhozott néhányat a gyûjtemény ritka darabjaiból. A hagyományos festett tojások némelyike meg is vásárolható, de van, amelyiket érinteni sem szabad. Mint például az orosz cárok képmásait hordozó mûremeket. Akár már csak ennek a megtekintéséért is érdemes ellátogatni a Magyarok Nagy Asztalához.