Az 1970-ben alapított Travel and Tourism Research Association (TTRA) Budapesten rendezte éves kongresszusát. A háromnapos tanácskozás számos tanulsággal szolgált, bár pontosabb lenne azt mondani: szolgálhatott volna.

 

 Az 1970-ben alapított Travel and Tourism Research Association (TTRA) Budapesten rendezte éves kongresszusát. A háromnapos tanácskozás számos tanulsággal szolgált, bár pontosabb lenne azt mondani: szolgálhatott volna.

 A rendezvényen – az első napon legalább – fájóan hiányoztak az idegenforgalmi szakma hazai, vezető képviselői. Elvétve lehetett csak egyet-kettőt látni közülük. Pedig – amint az a nyolcvan oldalas programfüzetből kiderült – számtalan olyan kérdésről esett szó, melyek a magyarországi idegenforgalom lényegét érintették. Még inkább így van ez, ha tekintetbe vesszük, hogy a hazai nyilatkozatok szerint a meghirdetett kormányprogram sarkalatos elemét képezi majd nálunk az „Egészségipar" – ennek része az egészségturizmus is – és összevetjük mindezt a tanácskozás programjával. Az angol nyelven zajló konferencia címe „Health, Wellnes and Tourism – healthy tourists, healthy business?" volt, magyarul tehát: Egészség, wellness és turizmus – egészséges turisták, egészséges üzlet? lenne. Érhetetlen, hogy ez miért nem érdekelte a szakmai vezetőket, döntéshozókat. Így az elhangzott – valóban rendkívül érdekes és tanulságos – előadások hatása idehaza valószínűleg a falra hányt borsóval lesz egyenértékű – sajnos!

 A konferencia – túlnyomó többségében külföldi – résztvevőit dr. Horváth Endre, a Gazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. Rávilágított arra, hogy a mai Magyarországon a fürdőkultúra a kelta időkig vezethető vissza, a római korban már nagyon híres volt és fénykorát a török hódoltság alatt élte. Számos, napjainkig használt fürdő létesült akkor. A II. Világháború után az olajkutatás során nagyon sok helyen találtak termálvizet és erre a vízkincsre a közelmúltban újabb fürdőket, gyógyszállókat építettek. Megemlítette: elhatározott szándék, hogy Magyarország a legfontosabb egészségturisztikai célországgá váljon Európában, ezért változtatni kell a külföldön rólunk élő országképen is. Itt az ideje például a „new wawe" beköszöntének a hazai gasztronómiában, akár a szürkemarha gulyás és a mangalicahús egészségesebb voltának hirdetésével.

 Frederic Dimanche, a TTRA európai tagozatának elnöke köszönetet mondott a szervezőknek és dicsérte Budapest szépségeit. A szervezet jövő év áprilisában a svájci – francia határ közelében tartja következő konferenciáját, melynek témája „Kreativitás és innováció a turizmusban" lesz. Bátorította a most megjelenteket, vegyenek részt aktívan az egyesület munkájában, váljanak tagjaivá és kapcsolódjanak be a TTRA International tevékenységébe. Sajnálatos módon – az előzőekből következően – ezt a lehetőséget hazai szakembereink nem fogják kihasználni, mivel – távollétük okán – nem is szerezhettek tudomást róla.

 A szakmai előadások sorát dr. Melanie Smith, a Corvinus Egyetem docense nyitotta meg. Témája: „A globális és a lokális az egészség- és wellness turizmusban" volt. Az élvezetes stílusban megtartott előadás jó példa volt arra is, hogyan lehet egy szakterületet népszerűsíteni. Felhívta a figyelmet a mindenhol elérhető (globális) eszközök: fürdők, hotelek, szauna, masszázs, szépségápolás, sebészeti beavatkozások, valamint a helyi jellegzetességek: Holt-tenger, Kék Lagúna thai masszázs, jóga, ayurvéda közötti különbségek kihasználásának fontosságára. Ez utóbbi területen további lehetőségek – nemzeti és regionális különlegességek, természeti adottságok, helyi életstílus, kulturális hagyományok – kiaknázására világított rá. Külön hangsúlyozta a kormánypolitika és a kormányzati támogatások jelentőségét. Összehasonlítást tett Észak-Amerika, Ausztrália, Új Zéland, Ázsia, a Közel-Kelet, Észak-Afrika, Afrika, Közép- és Dél-Amerika kínálata, lehetőségei között; hol, mi képezi a szolgáltatások erősségét. Összevetette ezeket Észak-, Kelet-, Nyugat- és Dél-Európa hasonló szempontjaival. Ebben a sorban Közép- és Kelet-Európa a gyógy- és termálturizmus hazája lehetne. Magyarország kiváltképp a gyógyfürdők, gyógy- és wellness szállodák, klinikák első számú központja kellene legyen! Nem árt, ha tudjuk: a gyógyászat és az „egészség-felfogás" szempontjából Ny-Európát a megelőzés, Közép-Európát főleg a gyógyszeres kezelés, Észak-Európát az aktív pihenés, nordic walking, egészséges étrend, halak, erdei bogyós gyümölcsök fogyasztása, Dél-Európát a katolikus szellemiség és ugyancsak az egészséges étrend (olíva, halak, gyümölcsök) jellemzi. Ezen belül Nagy Britanniában csökkenőben van a spa-turizmus, a hangsúly a test holisztikus kezelésére tevődik át. Az Egyesült Királyság az első európai ország, ahol a kormány támogatja a kiegészítő és alternatív kezeléseket, mivel a hagyományos orvosi eljárások iránt csökkenőben van a bizalom, a gyógyturizmus viszont fellendülőben van. Nagyon jó lenne, ha erre a tényre igen gyorsan felfigyelnének nálunk a döntéshozók, hiszen – az előadó is megerősítette – Magyarország a világ gyógyfürdő központjai közé tartozhatna, az orvosi kezelés kiegészítője lehet a spa. A hír más forrásból talán még idejében eljuthat hozzájuk, mert ezen a konferencián nem voltak ott.

Ugyanez vonatkozik sajnos dr. Lantos Zoltán, a GfK Hungária igazgatójának rendkívül érdekes és tanulságos, a humort sem nélkülöző előadására is. A GfK Csoport a világ negyedik legnagyobb piackutató vállalata, száz országban működik. Az előadás témája a „Health Consumption" volt, egy egészen új fogalom, melyen belül további új fogalmak jelennek meg, szinte naponta. Maga az egészség fogalma is hasonló gyorsan változik, miközben erre a piacra már iparágak épülnek rá, szerte a világon. Kezdetben az egészség csak a betegség hiányát jelentette, később a fittség, a testi jól-lét társult hozzá, ma már azt jelenti, hogy testi, szellemi és lelki képességeink tökéletes birtokában vagyunk. Megjelent valami egészen új: angol elnevezése a body tailoring, már-már a sci-fi határait súrolja. Lényege, hogy bemehetünk egy intézetbe és rendelhetünk magunknak új arcot, hajat, szemszínt, mellet, hasat, csípőméretet, izületeket, vesét, májat – szóval mindent. Akár a szabónál zakót, mellényt, nadrágot! Ennek a fogyasztásnak a mértéke lendületesen emelkedőben van és minden pontosan beárazható! Ha így megy tovább, az iparosodó gyógyításban előbb-utóbb megjelenik a tábla a váróteremben: „Kérjük, ne vesztegesse az orvos idejét kérdésekkel!" Felmerül egy fontos kérdés: ki, miért fog fizetni? Érdekellentétbe kerül a doktor, a pénzügyi hatóság és a fogyasztó – aki már ma sem mindig beteg. Az egészség egyre kevésbé objektív kategória, megítélése helytől és időtől függ.

Nem elég az, hogy egy kézen meg lehetett számolni, hányan voltak jelen a konferencián a szakma vezetői közül, megkockáztatom az állítást, hiányzott a rendezvényről egész Magyarország. Szembetűnő módon volt viszont jelen Németország, különösen pedig Baden-Württemberg. Ez utóbbinak egészségturisztikai kínálatát szép kiállítású, színes füzetekben mutatták be, árak, szolgáltatások, megrendelő lap, minden ott volt bennük. Hogyan lehetséges, hogy a Magyar Turizmus Zrt. frissen kinevezett, új vezetői közül senkinek nem jutott eszébe a hazai régiókat ismertető füzeteket elvinni a konferenciára, bemutatni a világ számos pontjáról érkezett résztvevőknek? Az első napon, az érkezés pillanatában német reklámanyag fogadta a Budapestre érkező szakembereket! Kár.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük