Révay András: Hétszázéves Szakma

A szervezet fennállásának 15. évfordulója alkalmából a MaReSz elnöksége ünnepi fogadást rendezett a Károlyi-Csekonics Rezidencia dísztermében. A rendezvényszervező szakma elismertségét bizonyítja, hogy már a főiskolákon is tanítják mesterfogásait és előkészületben van egy szabályozó rendelet is.

A Szövetség elnöke, Köves Tamás ünnepi beszédében rövid történeti áttekintést adott és – humoros elemeket sem nélkülözve – bemutatta a szakma fejlődését. A rendezvényszervezésre már az ókorban is komoly igény mutatkozott, hiszen ünnepségek, békekötések vagy királyi találkozók nem jöhettek volna létre valamiféle rendezvényszervező segítsége nélkül. Lehet, hogy nem annak hívták, de valaki bizonyosan elvégezte ezt a munkát.

Az első írásos emlék egy nagy konferenciáról 1335. november 1-ről szól, amikor Visegrádon találkozott Károly Róbert magyar, III. Kázmér lengyel és János cseh király, hogy Bécs árumegállító joga miatt tanácskozzanak. Erről a találkozóról adatok is maradtak fenn. Több, mint 2000 delegátus volt a királyok kíséretében. Mi más ez, ha nem kiküldetés, tehát hivatásturizmus? Ennek a 2000 embernek szállást és étkezést kellett adni, a lovaknak is kellett istálló, abrak, konferencia teremre is szükség volt a tárgyaláshoz, szóval már akkor is nagyon hiányzott az 5000 fő befogadására alkalmas kongresszusi központ! Magyarországon a rendezvényszervezői ipar kialakulásáról, szinte robbanásszerű változásról 90-es évek elejétől beszélhetünk. Amikor 1983-ban a Kongresszusi Központ építése folyt, sokat kínlódtak azzal, hogy kitaláljanak egy elnevezést az ottani tevékenységekért felelős személy beosztására. Talán sokan nem is tudják, hogy ekkor született meg a rendezvényigazgató megnevezés.

A rendszerváltáskor „osztódással szaporodtak" a cégek, sorra alakultak meg a kft.-k és bt.-k, amelyeknek a fő profilja a rendezvényszervezés vagy rendezvény-kiszolgálás volt. Jogi rendezettségről azonban sem a rendszerváltáskor, sem utána hosszú ideig nem lehetett beszélni. A rendezvényszervezés vagy kongresszusszervezés, mint önálló tevékenység, csak a 2008 januárjában életbe lépő TEÁOR-ban és FEOR-ban fog először szerepelni. Ebben és az ehhez hasonló dolgok elérésében játszott fontos szerepet az 1992-ben megalapított Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége vagy ismertebb nevén a MaReSz, amely – akkor – egy jogilag nem is létező szakmának lett az érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezete.

Még ma is – 15 év elteltével – sokan teszik fel a kérdést, hogy mit ad a MaReSz tagság, hiszen amit elintéz, azt a szakma teljes körének intézi el, függetlenül attól, hogy egy cég tag a Mareszban vagy sem. Nehéz erre a válasz. Talán annyi, hogy ha nem lett volna az elmúlt 15 évben a MaReSz, ha nem lenne ma már több, mint száz cég a tagja, akkor a rendezvényszervezés, mint szakma ma sem szerepelne a TEÁOR-ban és a FEOR-ban, ma sem lenne a főiskolákon rendezvényszervezés szakirány és képviselői nem lennének ott a hivatalos fórumokon, ahol e szakmáról döntések születnek.

Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár a jubileumkapcsán azt emelte ki, hogy a MaReSz jó kapcsolatot alakított ki a szakmai társszervezetekkel. Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Szállodaszövetséggel, a Sportlétesítmények Magyarországi Szövetségével, a Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgálatok Magyarországi Szekciójával. Teljes jogú tagja az Idegenforgalmi Koordinációs Testületnek, valamint a Fővárosi Önkormányzat Idegenforgalmi Bizottsága mellett működő Tanácsadó Testületnek. A Szövetség 1993-ban R2, (Rendezvények Rendezvénye) néven elindította saját konferencia és kiállítás-sorozatát, amely 2002-től R3 Randevú a Rendezvények Rendezvényén) néven a szakma csúcstalálkozójává vált. Legkiválóbb tagjainak – 2002-től – minden évben odaítéli az Év Rendezvényszervezője díjat és a vele járó Arany Névkitűzőt a rendezvényszervezés területén végzett sokéves kiemelkedően eredményes munka legmagasabb szakmai elismerését. Az idei díjazottak: a Budapest Congress Trade Center, a Compexpo Kft., a Congress Kft., a Hoventa Kiállításszervező és Szolgáltató Kft., a Hungexpo, a Meeting Budapest Kft., a Neumann János Számítógép Tudományos Társaság és a Scoop Kft.

A MaReSz igen fontos feladatának tekinti a rendezvényszervezés és azon keresztül az egész turizmus népszerűsítését az írott és elektronikus sajtóban és komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy mozgósítsa a döntéshozókat olyan országos jelentőségű célok megvalósítására, mint például a korszerű rendezvényközpontok építése, a rendezvényturizmus pénzügyi környezetének kialakítása, a rendezvényszervezés szakmai elismertetése és magas szintű oktatásának megvalósítása.

Az ünnepségen oklevelet adták át azon cégek vezetőinek, akik az alapítástól kezdve, mind a mai napig tagjai maradtak a Szövetségnek. Az ő kitartásuknak is köszönhető, hogy képviselőik a területet felügyelő miniszter tanácsadó testületének, az OIB-nek is tagjai lehetnek. Sikerüket nem kis mértékben az együttműködésüknek köszönhetik.

A születésnap természetesen nem múlhat el az alkalomhoz és az ünneplők számához méltó torta nélkül. Felvágása után a Szövetség elnöke reményét fejezte ki, hogy a következő 15 évük már nem a létük fontosságának bizonyításával fog el telni, hanem a szakma igazi felvirágzásával. Az ígéretek szerint több nagy befogadóképességű kongresszusi központ épül, a hivatásturizmus támogatása az egekig szárnyal, létrejön az igazi Magyar Kongresszusi Iroda, a céges rendezvényeknél megszűnik a büntető adóztatás és soha nem látott ütemben fejlődnek a vidéki városokban is a kiállítások és vásárok. Megszületnek a szakmát védő és segítő rendeletek, szóval boldog harmóniában működik majd 2017-ben a negyedszázados születésnapját ünneplő Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége.

Ahhoz, hogy ez így legyen, köszönet illeti mindazokat, akik az elmúlt 15 évben, társadalmi munkában segítették a munkát és mindazokat is, akik majd a jövőben teszik ugyanezt.