Révay András: Két Könyv Egy Háborúról

Kettős könyvbemutatóra hívta vendégeit a Honvédelmi Minisztérium Magyar Örökség Díjas Hadtörténeti Intézet és Múzeuma. Rövid időn belül két olyan könyv is megjelent ugyanis, melyek azonos időszakkal, az Első Világháború eseményeivel foglalkoznak.

Az Intézet tudományos főigazgató-helyettese, dr. Markó György ezredes akár még az ünnepi egyenruha viselését is indokoltnak tartotta volna, hiszen egy szakkönyv megjelenése mindenképpen ünnep, hát még, ha kettőről van szó egyszerre. Dr. Balla Tibor alezredes, történész munkája, „A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai" minden szempontból hiánypótló mű. De ugyanez mondható el a Romsics Ignác professzor által szerkesztett, „Magyarország az első világháborúban" című kötetről is. A kortársak még Nagy Háborúnak nevezték, hiszen nem tudhatták, hogy követi majd egy második, a XX. század őskatasztrófájának tartott, 1914-1918-as világégést. Következményei iránt hazánkban és külföldön is, egyre fokozódó érdeklődés nyilvánul meg. A magyar és a nemzetközi hadtörténet-írás ugyanakkor mind a mai napig adós maradt a Monarchia katonai elitjének vizsgálatával. A birodalom szárazföldi haderejét irányító, összesen mintegy ezerkétszáz fős tábornoki kar tagjainak életútjáról, háborús szerepéről máig nem született tudományos igényű, tárgyilagos összefoglalás. A hiányt most megjelent kötetével részben pótolja dr. Balla Tibor. A mindeddig egyedülálló könyv a császári és királyi tábornoki kar legmagasabb rangot elért 178 tagjának – közöttük 25 magyarnak – pályafutását, tevékenységét foglalja össze, lexikon formájában. Az „alacsonyabb" rangú tábornokokról egy következő kötetben esik majd szó. Már e mostani könyv is számos, eddig ismeretlen információ forrása. Kézzelfogható közelségbe hozza a kor főszereplőit, jelentős mértékben hozzájárul a Monarchia katonai vezetőiről alkotott kép teljesebbé tételéhez. A mű két részből áll. Van egy lexikon része, melyből megtudhatjuk: a tábornokok honnan, milyen társadalmi rétegből származtak? Milyen volt családi hátterük, milyen iskolákat végeztek, hány nyelven beszéltek, milyen kitüntetéseket kaptak? Mely hadjáratokban vettek részt, milyen beosztásokat töltöttek be? A szerző leírja: a világháború mely frontjain harcoltak és mi lett a sorsuk a háború után?

A könyv második része egy tanulmány. Első fele az osztrák-magyar szárazföldi haderő és a tábornoki testület általános jellemzőinek bemutatásából áll. A szerző a statisztikai adatok szociológiai elemzésére is vállalkozik. Átfogó értékelése új szempontokat ad, hozzásegítve az olvasót a minden korábbinál pusztítóbb háború történetének, összefüggéseinek alaposabb megértéséhez. A mű a magyar könyvpiacon is jelentős sikerre számíthat.

Dr. Hajdu Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója szerint ez a mű hosszú évtizedekig lesz fontos segédkönyve a Monarchia történetét kutatóknak. A szerző eredetileg arra készült, hogy az összes tábornok – elsősorban a magyar tábornokok – életrajzát gyűjtse össze, de elég nehéz megmondani, ki a magyar. A birodalmon belül a tisztek állomáshelye változott, osztrák, cseh, horvát tiszt is élhetett itt pont akkor, amikor a gyereke megszületett. A képet még bonyolultabbá teszik az erdélyi szászok. A nemzetiség meghatározása tehát komoly kutatómunkát igényelt. Külön érdeme még a könyvnek a szép, világos, áttekinthető kiállítás. A munka rendkívül alapos és azért is fontos, mert a magyar tábornokok közül csak igen kevésnek volt ismert eddig az életrajza. A korábbi háborúk kutatóinak az is feltűnhet, hogy e világháború tábornokai közül harcban senki nem esett el. Ezt a háború és a hadvezetés módjának megváltozása magyarázza.

A szerző, dr. Balla Tibor alezredes, hadtörténész, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Levéltári Kirendeltségének vezetője, még tizenöt évvel ezelőtt, Bécsben, az első világháborús iratok vizsgálatánál vette észre, milyen hihetetlenül szegényesek a rendelkezésre álló német, angol, magyar források és feltette a kérdést: hogyan lehetséges, hogy nyolcvan évvel a háború kitörése után sem fordítottak elég figyelmet a hadvezérekre. Alig néhányuk életrajza volt csak ismert. Csak az anyaggyűjtés megkezdése után döbbent rá arra: valójában miért nem készült el ez a munka korábban? Összetettségétől, sokrétűségétől rettentek vissza az osztrák és német levéltárosok. Számára viszont pont ez jelentette a kihívást! A Levéltári Kirendeltségen szolgálva, hozzáférhetővé váltak a bécsi Hadilevéltárban őrzött dokumentumok, hagyatékok. A kötetben most a legmagasabb rangú 178 katonai vezető szerepel, és ha figyelembe veszzük, hogy a következő „alacsonyabb" rangban az altábornagyok négyszázan vannak, a folytatásban, a többiekkel együtt alaposabb elemzést tesznek majd lehetővé.

A könyvbemutató második „szereplője" a „Magyarország az első világháborúban" című könyv a Kossuth Könyvkiadó karácsonyi kínálatában is hangsúlyos helyet foglal el. A kétkötetesre tervezett anyag első részének különlegessége abban áll, hogy olyan metszetét mutatja meg a háborúnak, amit ilyen formában még soha nem publikáltak. A kötetben közölt képek kilencven százalékát sem hozták korábban nyilvánosságra. Főszerkesztője, és néhány fejezetének írója, Romsics Ignác akadémikus, hét másik szerző tanulmányait fogja össze. A könyvről egy külön cikkben számolunk be.