Révay András: Konzumidióták vagyunk
6 perc olvasás
A kifejezés mellbevágó. Újszerűségével és tartalmával egyaránt. Vitára, de ugyanúgy gondolkodásra is késztet. Ám hogy ezt megtehessük, előbb el kell olvasnunk a könyvet, melynek bemutatója a napokban volt az Alexandra Pódiumon.
A kifejezés mellbevágó. Újszerűségével és tartalmával egyaránt. Vitára, de ugyanúgy gondolkodásra is késztet. Ám hogy ezt megtehessük, előbb el kell olvasnunk a könyvet, melynek bemutatója a napokban volt az Alexandra Pódiumon.
Ez a könyv nem afféle marketing tanácsadó, nem tartozik a fogyasztóvédők által szinte naponta megjelentetett kiadványok közé sem. Összegző munka. A világ anyagi és szellemi létezéséről szóló magyarázatok összefoglalója. Arra próbál választ keresni: mi végre vagyunk itt a világban? Manapság mind többen ébredünk rá, hogy olyan világban élünk, ami megérett a változásra. A hogyan, merre kérdésekre nem kapunk választ benne. Nem adja az egyedül helyes megoldást sőt, minden lapjáról órákig lehetne vitatkozni. Megpróbál viszont némi tudást és reményt egyszerre adni. Ez pedig már nagy dolog, mert a kettő nem jár mindig együtt, holott úgy lenne jó. Sokan vannak, akik megszerzik a tudást, de a reményt nem tudják magukban táplálni, vannak, akiknek viszont csak reménységük van, de tudás nincs hozzá, márpedig a világban való eligazodáshoz az is nélkülözhetetlen. A könyv az emberiség közös tudásanyagából olyan nagy szeletet foglal magában, hogy már csak emiatt is érdemes elolvasni.
A szerző, dr. Bunyevácz Zsuzsa, 1978-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán és négy év múlva itt szerezett doktori fokozatot is. Egy ideig tanított, kutatómunkát végzett, majd „váltott", újságíróként, szerkesztőként dolgozott tovább. Korábban már három könyve is megjelent, „A Szent Gál keresése" a negyedik a sorban. Az író megállapítása, hogy általános értékvesztés zajlik a szemünk előtt. Népszerűséget hajhászó pályakezdő énekesnők büszkén hirdetik színvonaltalan TV műsorokban, hogy megbuktak az iskolában, nincs rangja a tudománynak, bár az is igaz – és ez benne is van a könyvben – hogy a tudomány az élet nagy kérdéseire még nem találta meg a választ. Mindaz, ami lényeges az ember szempontjából: az élet keletkezése, miért vagyunk itt, a Földön, honnét származik az ember, valóban két molekula véletlen találkozása az „őslevesben" hozta létre az életet – vagy van valami több is, és ez a több, a lényeg, természettudományos módszerekkel megmagyarázható-e? Boldogabbak vagyunk-e a tudománytól? Ami pedig már csak minket illet: van-e valami különleges itt, a Kárpát-medencében? A magyar, a környezőektől teljesen más szemléletű nép. Más a nyelve, a gondolkodásának rendszere. Nem hódított, nem gyarmatosított, önellátó országot épített. Ez indokolta, hogy a múlt és jelen helyett meg kell írni a jövőt, a 2012 után várható fejleményeket.
Manapság ugyanis széltében – hosszában bejárja a világot a maják állítólagos jóslata, miszerint 2012-ben katasztrófák, óriási változások következnek, valóságos „világvége" jön. Tény, hogy a több millió(!) évre visszaszámoló maja naptár 2012-ben befejeződik és ez önmagában akár ijesztő is lehet. Ám a hozzáértők azt is tudják, amit a bulvársajtó elhallgat, mert azzal nem lehet rémisztgetni, több lappéldányt eladni. Egyes csillagászok szerint ugyanis a maja naptárnak egyáltalán nincs vége 2012-ben. A rendszer úgy működik, mint az autó kilométer-számlálója: ha egy szám elérte a végét, átfordul, és fordítja magával az eggyel nagyobb helyiértékűt (tehát ami tőle balra van). És ha figyelembe vesszük, hogy a maja naptár hét nagy korszakra van osztva, amiből éppen az ötödikben vagyunk, látjuk, hogy még kettő hátra van. Erről ugyan a könyv sem beszél, de világvégét sem emleget. Inkább kiutat keres. A változások, mely kétségkívül érlelődnek, nem lesznek egy naphoz köthetők. Elfeledkeztünk arról, hogy természeti lények vagyunk, ránk a kozmosz törvényei érvényesek, de nem azok szerint élünk, hanem a pénzoligarchia által hozott törvények szerint. Kétszáz bankárcsalád döntése irányítja az egész világ életét. Tőlük függ, hogy mi itt Magyarországon fizetünk-e tandíjat, mennyibe kerül a benzin? Megpróbálják elhitetni velünk, hogy állandó gazdasági növekedés kell. Hogy naponta kell hajat mosni és, hogy más sampon kell a férfiaknak és a más a nőknek. Ez oda vezetett, hogy elszennyeződtek a vizeink, környezeti és éghajlati válság van. Valóban van fejlődés? Nem az volna a fejlődés, ha ugyanannyi munkával egyre több időnk lenne a családdal foglalkozni, sportolni, művelődni. Most viszont sokkal több munkával egyre rosszabbul élünk!
A ma emberénél okosabbak évezredekkel korábban már élhettek előttünk. Hogy elgondolkodjunk egy kicsit, a könyv néhány példával is szolgál. Miért hasonlítanak egymásra olyan feltűnően az Indus-völgyi (a oszlop), és a Húsvét-szigeteki írásjegyek (b oszlop)? Miként lehetséges, hogy a bizonyítottan valódi – 1513-ban készült – térkép úgy ábrázolja a Déli-sarkvidéket, ahogyan az jégtakaró nélkül kinézne. Ugyanez áll egy másik, 1531-ben készül térképre is, mely szintén jég nélkül mutatja az Antarktiszt, nagyon is pontosan. De van ezzel a kettővel más gond is. A földrajzi hosszúságot csak a XVIII. században megjelent kronométer segítségével tudták legelőször pontosan meghatározni. Ezeken a térképeken viszont a helyes relatív földrajzi hosszúságon fekszenek az egyes földrészek. Ehhez olyan matematikai tudás kell, hogy a gömb alakú Földet képesek legyenek síkban ábrázolni.
Bunyevác Zsuzsa megpróbálta párhuzamba állítani a természettudományok és az ősi, szent iratok némely megállapítását a világegyetem keletkezésével és működésével, az élet kialakulásával és az ember létrejöttével kapcsolatban. Hátha talál valami közöset bennük. Fogódzót nyújthat a mindennapok kérdései között vergődők számára. Arra is válasz keres, elképzelhető-e, hogy a sokkal előttünk élők még olyan tudás birtokában voltak, amiknek mi már nem vagyunk? Ha nem is lesz rövidesen vége a világnak, lehet, hogy valóban egy új korszak kezdődik? Ezek a kérdések ma minden gondolkodó emberben felvetődnek, számukra izgalmas kalandot jelenthet e könyv olvasása. Talán pont ezért megérdemelt volna egy kicsivel nagyobb szerkesztői figyelmet, hogy laikus által is könnyen felismerhető, nyilvánvaló tévedés (vércsoport változása, 65. oldal) ne maradhasson benne. Remélhetőleg – egy várhatóan közeli – következő kiadásban már ezt is kijavítják.
Bunyevácz Zuzsa A Szent Grál keresése Alexandra Kiadó 2011 ISBN 978 963 297 745 4 Szekszárdi Nyomda Kft.
|