Meghirdették A 2011. évi, Jubileumi XX. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatot

Az elmúlt 19 évben innovációs díjat nyert társaságok által létrehozott Magyar Innovációs Klub szervezte 2011. december 12-én azt a rendezvényt, ahol dr.Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli alapító elnöke meghirdette a jubileumi, XX. Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, az eseményen az Innovációs Nagydíj Bizottság elnökét, Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert Csizmadia Norbert, gazdaságtervezésért felelős helyettes államtitkár képviselte. A rendezvény házigazdája a 2010. évi innovációs nagydíjas MEDISO Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. volt.

A pályázatra olyan Magyarországon bejegyzett vállalkozások jelentkezését várják, amelyek a 2011. évben műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel kiemelkedő üzleti hasznot értek el.

Tehát nem szabadalom, nem ötlet, nem találmány, nem kutatási fejlesztési eredmény, hanem a gazdasági életben használt, hasznot hozó, kimutatható eredmény az, amit a bírálók keresnek, ami díjazásra pályázhat.

Maga az innováció kiindulási alapja lehet kutatási-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer és más is, de a konkrét teljesítmény várhat díjazást.

A pályamunkák közül a Bírálóbizottság a 2011-ben elért többleteredmény – többlet árbevétel, egyéb műszaki, gazdasági előnyök, ill. az innováció eredetiségének, társadalmi hasznosságának figyelembevételével választja ki a győztest.

Az Innovációs Nagydíj mellett hét másik Innovációs Díj is kiosztásra kerül.

Az Innovációs Nagydíj pályázat sikerességét jelzi, hogy az eddigi tizenkilenc pályázati felhívásra összesen 980 pályamű érkezett be, ebből 865 volt megvalósult, sikeres innováció, és ezek közül 152 kapott különböző innovációs díjat.

A pályázatok benyújtásának határideje:

2012. február 8. 12 óra.

A pályázati feltételek és vonatkozó információk a

http://www.innovacio.hu/3b_hu_felhivas.php

oldalon olvashatók.

Az eseményen a 2010. évi Innovációs Díjat nyert vállalkozások bemutatták cégük innovációs tevékenységét,

a 2010-ben Innovációs Díjat kapott vállalkozások innovációs teljesítményét bemutató kisfilmek a weben is megtekinthetők.

Bagaméry István, a 2010 évi Magyar Innovációs Nagydíj győztes MEDISO Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. ügyvezető igazgatója a világújdonságnak számító laboratóriumi molekuláris képalkotó rendszerről, a NanoPET/CTTM berendezésről szólt. A készülékben a PET (pozitron emissziós tomográf) és a CT (kompjúter tomográf) képalkotó eljárások egybeépültek, így az un. funkcionális és az anatómiai vizsgálat egyesíthető, egymást követően. Ez az eljárás leegyszerűsíti a vizsgálatokat, a kapott képek egymásra vetését, kiértékelését, megnövelve a diagnózis pontosságát, 3-dimenziós kép készülhet a test valamely területéről.

A berendezést jelenleg laboratóriumi állatokon alkalmazzák, vele a betegségek folyamatát, a véráramlást, az anyagcserét és az agyi folyamatokat tanulmányozhatják.

A továbbiakban új gyógyító eljárások, terápiák hatásossága vizsgálható vele, különös tekintettel a Parkinson és Alzheimer kórra, szívbetegségekre és rákos megbetegedésekre, korai diagnózisukra.
Legújabb, továbbfejlesztett változatában PET és MRI van összeépítve, a készüléket a MEDISO kutatói készítették, Magyarországon. Kialakítása szakmai világbravúrnak számít, mivel az egybeépített két berendezés egymásra hatása hagyományos megoldásokban kedvezőtlen. A különleges mágnes beszerzésére kötött külföldi szerződés révén a cég még legalább két évig egyeduralkodó lesz a piacon.

A gazdasági válságban való talponmaradást a cég számára is nehezíti a szakképzett műszaki munkaerő hazai hiánya. Kevés a jólképzett hardver és szoftver mérnök, valamint az olyan gépész és elektroműszerész is, aki az innovációban támogatni tudná az elképzelések kivitelezését.

Az orvosi berendezések és eszközök gyártásában sem lehet egyedül a hazai piacról megélni. A MEDISO a vonatkozó hazai piacon 80%-os részesedéssel bír, ez a cég éves árbevételének egy-ötödét sem éri el. Nagyon fontos tehát, hogy a cég a külföldi piacokon is jelen legyen.

A negatív gazdasági körülmények ellenére az orvosi berendezések piacában jelentős növekedési lehetőségek rejlenek. Ezeket a lehetőségeket ki kell használni, mert aki elmegy mellettük, az lemarad és kiesik.

A kkv-knek bírni kell a piaci versenyt a talponmaradásért akár a multinacionális cégekkel szemben is.

A siker érdekében elsőrendű fontosságú a fejlesztés, a folyamatos megújulás; az innováció.

Mindenképpen szükségük van külső források bevonására is, nem elsősorban banki hitelekre, hanem részt kell venniük a különböző pályázatokban, belföldi, EU-s és egyéb vonatkozásúakban egyaránt, ahol pl. egy konzorcium segítségével sok technológia ismerhető meg, s ezek révén saját innovációjukkal sikeres szereplők lehetnek.

Egy-egy pályázat gyakran nem csak sikeresen lehívott pénzt jelent egy cégnek, hanem olyan dinamikus növekedés beindítását is, amivel fejlesztési elképzelését megfelelő minőségben, időzítve végre tudja hajtani.

Már a megvalósítás kezdetén célként kell kitűzni, hogy a kifejlesztett termék a gyártásban minőségileg a lehető legjobb legyen, önköltsége pedig a legkisebb.

További fontos tényező a kereskedelmi és marketing tevékenység megerősítése, saját csapat és saját csatornák kiépítése a világpiacon, ezt a MEDISO sikeresen oldotta meg, így az un. második 50%-os piacot is meg tudja szerezni. Új terméküket saját csatornáikon próbálják meg értékesíteni a következő évben, eladásaik már voltak és a következő félévre további jeles igénylőkkel számolnak.

http://www.youtube.com/watch?v=x-uUXdXd0Q

www.mediso.com

Horváth József, a Nemzetgazdasági Minisztérium 2010. évi Ipari Innovációs Díja győztesének, a Műszer Automatika Kft. igazgató-tulajdonosa az „elektronikus útátjáró-fedező" rendszer, azaz vasúti kereszteződés- biztosító megvalósításáról szólt. A rendszer begyűjti az átjáró környezetéből az információkat, s a vonat közeledésére reagálva az átjárót lezárja. Amikor a jelzők pirosra váltottak és a csapórudak leereszkedtek, a vonat számára visszajelzést küld, hogy az átjáró fedezve van és áthaladhat rajta teljes sebességgel. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a vonatot megállítja.

A cég innovációs díja a fejlesztőknek azt üzeni, Magyarországon magyar cég és magyar szakemberek ma is érhetnek el eredményeket. A cégvezető véleménye szerint Magyarország gazdasági előrelépésére szinte nem is mutatkozik más lehetőség, mint elősegíteni a szellemi termék valódi termékké alakulását. Az innovációs folyamathoz nem csak a pénz hiányzik, hanem azok a szakemberek is, akikkel együtt lehet működni.

Az innovációs díj erkölcsi segítsége is hozzájárult ahhoz, hogy a 30 éves múltra visszatekintő cégnél jelenleg is 8 komoly szellemi termék előállítása folyik. A fejlesztést gyorsítani is lehetne, kapnak külföldi megkereséseket, ahonnan bármilyen összegű pénzt is biztosítanának, de a továbbvitel Magyarországnak semmilyen hozadékot nem jelentene. A cég ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarországon fejleszt magyar termékeket, magyar embereknek ad munkát és itthon tarja azokat az összegeket is, amelyek egyébként különböző csatornákon kiáramlanak. Idehaza akkora szellemi tőkénk van, amire lehet alapozni egy gazdasági fejlődést, mondja a cégvezető. A régi értelemben vett szocialista nagyvállalatok megszűnése egyrészről rossz, másrészről előnyös is, mert nem kell kötöttségekkel számolni, nulláról lehet kezdeni egy új, sokkal korszerűbb, modern hazai ipar kiépítését.

http://www.youtube.com/watch?v=9IUX4jKthBs

Vass Zoltán, a Ferrobeton Zrt. Vezérigazgatója, amely cég a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2010. évi Innovációs Díjának győztese, az előregyártott vasbeton hídgerenda-család kifejlesztéséről szólt, demonstrálva, hogy a sokat emlegetett építőiparban is lehet innovációs teljesítményt produkálni.

Elmondta, az elmúlt évek jelentős autópálya beruházásai „kényszerítették ki" belőlük ezt a fajta termékfejlesztést. Szükségessé vált olyan nagyfesztávú hídgerenda kifejlesztése, amely közbenső alátámasztás nélkül képes egy nyílásban áthidalni egy 2×2 sávos autópályát a leállósávokkal és köztes elválasztó sávokkal együtt. A kifejlesztett feszítő pászmából több mint 80 darab helyezkedik el a hídgerendában, egyenként 13 tonnával megfeszítve, ami a gerenda végén közel ezer tonnás feszítőerőt jelent. Ez kb. 40 megrakott kamion teljes súlyának felel meg.

A termék 100%-ban hazai, hazai anyagokból, hazai gyártókkal, hazai bázison hazai technológiával készül.

Ezeket a termékeket elsősorban az M60-as és M43-as autópálya építésénél használták fel. A konkurencia is tud erről az eredményről, s a cég kifejezetten büszke rá, hogy ilyen nehéz építőipari körülmények között is el tudták végezni ezt az innovációt. A 2011-es évben, a megmaradt állami beruházásoknak köszönhetően az

M3-as autópálya 4-es tervezési szakaszában (Nyíregyháza-Vásárosnamény) még négy aluljáróban fogják ezeket a szerkezeteket beépíteni. A cégnél remélik, hogy a következő évben zajló további szakasz építésénél még 10 aluljáró, ill. híd építésénél alkalmazhatják.

Az építőiparban a megrendelés állomány folyamatosan szűkül, a magán és az állami szférában egyaránt. Ezért mindenképpen fontos, hogy elinduljanak külföldre, még akkor is, ha ezek a 40-60 tonnás hídgerendák nem könnyen mozgathatók, s behatárolt a gazdaságos szállítási távolság. A következő év második felében az M43-as autópálya Makótól az országhatárig ki fog épülni, s a túloldalon az aradi elkerülő autópálya, ill. ennek folytatása fog kapcsolatot teremteni a két ország autópálya hálózata között. A cégnél reális esélyt látnak ezen projektekben való részvételre. Ebben a projektben meg fognak jelenni Romániából származó pénzek is.

A cégnek a hazaiakon kívül Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában is vannak gyártóbázisai, ezek potenciálisan jó lehetőséget teremtenek a hazai kiesések pótlására.

Ezek az elsődlegesen közútra fejlesztett hídelemek a vasútépítésben is megfelelően alkalmazhatóak, felhasználási lehetőségüket keresi a cég.

Az innovációs alap jövő évi szűkülésével kapcsolatban a cégvezető véleménye; az alap jó lehetőségeket biztosított kockázatosabb lehetőségek napirendre vételében, sajnálatos a változás, ami a fejlesztések ellenében fog hatni.

http://wvvw.youtube.com/watch?v=zzFSyRfpsXc

Ábrahám László, a National Instruments (NI) Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. ügyvezetője

a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2010. évi Innovációs Díjának és az Iparfejlesztési Közalapítvány 2010. évi Szervezeti Innovációs Díjának győztese képviseletében szólalt meg. A cég a díjat a „Hordozható egyszemélyes laboratórium" kifejlesztéséért kapta. A termék kifejlesztésénél az volt a cél, hogy az elektronikai fejlesztéseknél szükséges sokféle, költséges és helyigényes eszközt egyetlen, tenyérben elférő, nagytudású egységben egyesítsék. A kifejlesztett terméket a cég debreceni gyárában készítik, a termelés 99,5%-a exportra kerül, ott dolgozik pl. a CERN hadron kísérleteiben is. Japánban épületekre, hidakra tesznek fel olyan kis NI gyártású érzékelőket, amelyek mutatják, hogy egy földrengés alatt, után milyen sérülés érhette az épületet, szabad-e még azokat használni.

Sajnálatos, hogy csak fél %-nyi az a termék, amely itt az országban is segíti a tevékenységet. A hazai innovációs és oktatási piac befogadási képessége csekély, 100-nál kevesebbet tudtak itthon értékesíteni a díjazott egyszemélyes laboratórium termékből, míg tavaly a világban csaknem 8 ezer darabot vásároltak meg belőle. A külföldi egyetem megveszi, laboratóriumában elhelyezi, a hallgatók 200 dolláros áron megkapják, s olcsóbb mint egy tankönyv. A világban összesen már 17 ezer darabot értékesítettek.

Az NI a kutatás-fejlesztésre a bevétel 16%-át visszaforgatja, ebben csak a gyógyszeripar előzi meg.

A cégnek több mint 30 ezer vevője van, a hagyományos műszerek kiváltásának ötlete gyorsabb, hatékonyabb munkát tesz lehetővé.

Az innovációt tovább kéne erősíteni, de valahogy nem eléggé nyitott erre a magyar társadalom, aminek az okát nem látják a cégnél, de a jövő kutatóit, a fiatalokat szeretnék ezzel a digitális technikával megfertőzni. Talán ezek a fiatalok, akik az eszközt használják, a rendszerintegrációt is megtanulják, hogy nem kell minden egyes elektronikát otthon kifaragni, hanem kész, nagy sorozatban gyártott, jóminőségű modulokból össze lehet hozni olyan részegységeket, amelyekbe már maguk tudják szoftveresen beprogramozni a funkciókat.

Példaként; van olyan japán partnerük, aki fény alkalmazásával készített olyan CT-szerű szkennelő berendezést, amelyet csak végig kell húzni a bőrön és már néhány tíz rákos sejt (melanóma) jelenlétét is ki tudja mutatni. Ennek a fejlesztési ideje fél év volt a fenti technológia használatával.

http://www.youtube.com/watch?v=73vNszJkcNA

Dr. Hutás István, a Pharmatéka Bt. cégvezetője a sertés-dizentéria megelőzésére kifejlesztett szerről szólt előadásában, melyért a cég a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. évi Agrár Innovációs Díjában és 2010. évi Környezetvédelmi Díjában részesült. A fejlesztés a gyógyszer-mentes megelőzés útját követte. Árbevételük ugrásszerűen megnőtt a termék kifejlesztésével.

A sertéstartás az utóbbi években erősen lecsökkent, a folyamat megfordítására kormányzati intézkedésekkel meg akarják kétszerezni az állomány számát. Nagyon fontos, hogy a nagy tömegű állattartásnál olyan hatóanyag álljon rendelkezésre, amely megfelel a szermaradványokra vonatkozó előírásoknak és a környezetvédelemnek.

A cég „Dial-Stop S plus" jelű, takarmányba keverhető készítménye már eljut a környező államokba is, a nyugat-európai piacok azonban nagyon konzervatívok, nehezen befogadók, de egy évnyi bizonyítás után a következő év errefelé is áttörést hozhat. A keleti piac sokkal befogadóbb, jövő évben cél az ukrán és orosz piac.

A következő időszak várhatóan a biológia forradalmát jelenti, a cégnél megpróbálják ebben az irányba vinni a tevékenységet. Remélik, hogy az EU bürokrácia enyhül, ami előrevivő lehet számukra. Jelenleg a baromfitartás területén felmerülő hasonló feladatok megoldásában kívánnak további eredményeket elérni, mivel a baromfitartás az, amely az egész világ húsfogyasztási igényét ki tudja elégíteni.

Csizmadia Norbert, helyettes államtitkár rövid áttekintést adott a hazai innovációs támogatási rendszerről, valamint a pályázati lehetőségekről, kiemelve az innovációnak a magyar nemzetgazdaság növekedésében betöltött fontos szerepét. Folyó év decemberében még bejelentés várható a jövő évi pályázatok kiírásáról, ahol az innováció támogatásra 13,5 millió Ft áll rendelkezésre.

Harmat Lajos