Révay András: Magyarország, mint úti cél
Tájékoztató keretében számolt be a Magyar Turizmus Zrt. arról a kutatásról, melyben a hazánkkal szomszédos déli országok lakóinak Magyarországgal kapcsolatos utazási szokásait vizsgálták. A eredmények tanulságosak.
Tájékoztató keretében számolt be a Magyar Turizmus Zrt. arról a kutatásról, melyben a hazánkkal szomszédos déli országok lakóinak Magyarországgal kapcsolatos utazási szokásait vizsgálták. A eredmények tanulságosak.
A korábbi évek idegenforgalmának fejlődését a válság megakasztotta – emelte ki a kutatás céljainak ismertetésekor Halassy Emőke irodavezető. Szerbia, Horvátország és Szlovénia, tehát a déli szomszédos országok piaca eltérő gazdasági helyzetű országokból áll, amelyek így eltérő lehetőségeket jelentenek Magyarországnak. Szerbia területe némiképp kisebb Magyarországénál, lakossága a magyar lakosság háromnegyedét teszi ki. Horvátország területe és lakossága körülbelül fele Magyarországénak, míg Szlovénia mindkét mutató szempontjából nagyjából az ötödét teszi ki Magyarországnak. A három ország közül Szlovénia gazdasági mutatói alakulnak a legkedvezőbben, bár a válság e piacot is sújtotta. Horvátország gazdasági mutatói Magyarországéhoz hasonlóak, míg Szerbia mutatói elmaradnak tőle.
A földrajzi közelség ellenére nem ismerik kellőképp Magyarországot, a róla alkotott kép sematikus, ám nem kedvezőtlen, bár a magyarokat zárkózottnak találják a déli szomszédos országokból érkezők. Részben az általuk ismert, nem túlságosan változatos turisztikai kínálat miatt Magyarország, mint turisztikai célország képe egysíkú: a déli szomszédos országok turistáinak először Budapest, a fűszeres ételek, a főváros nevezetes épületei, például az Országház és a Budai Vár, illetve a dunai hidak jutnak az eszébe. A tennivalókat jelzi, hogy nem tér el a már Magyarországra ellátogató és az itt még sosem járt turisták Magyarország-képe. A megkérdezett szerbek szerint a magyar hideg, zárkózott nép és főleg a vendéglátóhelyeken tapasztalható szakértelem hiányát rótták fel. A horvátok ezt még kiegészítették a kommunikációs nehézségek említésével, kevesen és gyengén beszélnek nálunk angolul. A szlovének egy része szerint az itt lakók a cigányokra hasonlítanak! Valamennyiük véleménye megegyezik viszont abban, hogy Budapest szép, de üres, nem tudja elbűvölni a látogatót.
Mester Tünde vezető kutató adatai szerint a három ország egyikében sem vagyunk az öt legnépszerűbb célország között. Attól függ milyen szempontokat vizsgálunk, a 7. – 15. helyen állunk. Az IPK International nemzetközi kutatóintézet felmérési eredményei szerint a három ország lakói elsősorban a térségben, azon belül is a volt Jugoszlávia (Horvátország, Szerbia, Szlovénia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina) területén utaztak 2011-ben. Ide irányult a külföldi utazások 23%-a Horvátországból, 42%-a Szerbia és 46%-a Szlovénia esetében. Magyarország piaci részesedése 4% Horvátországban, 3% Szerbiában, Szlovéniában pedig csupán 1%.
A piac tájékoztatása és az új termékek megismertetése jelenti a lehetőséget a magyar turizmusnak – összegezte a tapasztalatokat Tomka Emese piacfejlesztési menedzser. Sokan érkeznek rokonlátogatóba a déli szomszédos országokból, de fontos motiváció a fürdőlátogatás, wellness, a kultúra és a városi turizmus, illetve – főleg a szerbek esetében – a vásárlás is. Az utazási döntések meghozatala során a figyelmet a korábban felhalmozott információk, az ismerősök, barátok ajánlása, az utazási irodák interneten fellelhető kedvező ajánlatai keltik fel. Az ár a legfontosabb döntési szempont a horvát és a szerb turisták esetében, a szlovéneknél az árat megelőzi a számukra rendelkezésre álló szabadidő. Ugyanakkor a szerbek számára a városlátogatás, a szlovéneknek a kultúra, a vonzó galériák, a horvátoknak pedig a feltöltődés, az energia visszanyerése a fontos szempont. Számukra még az is lényeges, hol vannak „a helyek, amik várnak rám."
Közös történelmünk indokolja és az EU is támogatja a határokon átnyúló régiók együttműködését. Jó példa erre a Déli Útlevél, mely hozzájárul az utazási döntés meghozatalához a Magyarország déli határához közeli területekre vonatkozóan. Az egyes piacokon eltérő tapasztalattal rendelkeznek a turisztikai kedvezménykártyákkal kapcsolatban, így eltérő volt a megítélése a hatvan szolgáltatónál 15%-os kedvezményt nyújtó, ingyenesen megkapható Déli Útlevélnek, amely a Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának kezdeményezésére és koordinálásában született meg, A horvát utazók a legkevésbé tapasztaltak és így a legbizalmatlanabbak, míg a szerb és szlovén turisták érdeklődéssel fogadták a kártyát. Mindhárom piac esetében igaz, hogy a kártya a már meglevő keresletet fokozhatja, megerősíti az utazni szándékozót döntésében.
A Magyar Turizmus Zrt. kutatásainak eredményei segíthetik az idegenforgalom különböző ágaiban tevékenykedő hazai szolgáltatókat, hogy kínálatukat a vendégek igényeinek alaposabb ismeretében alakíthassák ki. A kutatásról részletes ismertető található a http://itthon.hu/szakmaioldalak internetes oldalon