Révay András: Negyedszázados lemaradás

6 perc olvasás

2007.március.21. szerda. EuroAstra - Petrásovits Zoltán

<a href="/node/187"><img class="image thumbnail" src="/files/images/Springmed1.thumbnail.jpg" border="0" alt="Kiadványok" title="Kiadványok" width="75" height="100" /></a> Korábban már beszámoltunk dr. Õry Klára könyvének megjelenésérõl. ?A szív- és érrendszeri megbetegedések idegi-lelki tényezõi és ezek terápiája? témakörben leírtak annyira fontosnak bizonyultak, hogy a könyvrõl a SpringMed Kiadó és a Magyar Kardiológusok Társasága újabb tájékoztatót tartott szükségesnek. Az elhangzottakból kiderült: nem alaptalanul!

Korábban már beszámoltunk dr. Õry Klára könyvének megjelenésérõl. ?A szív- és érrendszeri megbetegedések idegi-lelki tényezõi és ezek terápiája? témakörben leírtak annyira fontosnak bizonyultak, hogy a könyvrõl a SpringMed Kiadó és a Magyar Kardiológusok Társasága újabb tájékoztatót tartott szükségesnek. Az elhangzottakból kiderült: nem alaptalanul!

A könyvet dr. Zámolyi Károly, a Magyar kardiológusok Társaságának elnöke hiánypótlónak nevezte. Rendkívül nagy szükség van rá, ugyanis a magyar lakosság egészségügyi mutatói különösen rosszak. Ha megvizsgálunk három adatot, a születéskor várható élettartamot, a negyvenéves korban még várható élettartamot és az egészségben eltöltött évek számát ? nos, mindhárom alacsonyabb nálunk, mint az EU-ban vagy mint a ?Visegrádi országokban?.

Mindenki a ráktól fél, pedig a halálozásoknak csak 27 százalékát okozza, míg a szív-ér betegségek ennek kétszeresét, az összes halálozás 45 százalékát adják. Sajnos errõl az adatról a ?Népegészségügyi program? sem látszik tudomást venni. Annak valószínûsége, hogy repülõgép baleset áldozatai leszünk: 0,0005 %. Halálos autóbalesetre ennél már több:0,7 % esélyünk van, míg szív-ér megbetegedést 42 % valószínûséggel várhatunk életünk során. Magyarországon minden nyolcadik percben meghal valaki ilyen okból!

Kanadában INTERHEART 2004 néven végeztek egy vizsgálatot kiterjesztve több más országra, különbözõ földrészeken. A megvizsgált, sok-tízezer betegnél leszûrt tapasztalatok nyomán felállították az infarktus kialakulásához vezetõ rizikó-faktorok sorrendjét. Az 1. a vérzsír, szérum-koleszterin szintje, a 2. a dohányzás, 3. a cukorbetegség, 4. a magas vérnyomás, 5. a hasi elhízás, 6. pszichoszociális tényezõk, 7. a zöldség-gyümölcs fogyasztás hiánya, 8. a fizikai mozgás hiánya 9. az alkohol ? no nem a fogyasztás, hanem a megtartóztatás!

Talán ez volt a leginkább meglepõ: a teljes absztinencia nagyobb veszélyt jelent, mint a mértékletes alkoholfogyasztás! Különösen a vörösborok hatása kedvezõ.

Kézenfekvõ tehát a tennivalók sorrendje. Fel kell mérni a kockázatot az egészséges embereknél is. Kevesen tudják, hogy rendelet van arra: a háziorvosnak kötelessége pár idevágó vizsgálatot elvégezni mindenkinél(!), aki beteszi a lábát a rendelõbe. Az összes rizikó-tényezõt egyénileg kell megállapítani és a célértékre levinni. A gyógyszeres beavatkozás ebben a sorban az utolsó helyen áll. A napi legalább fél óra mozgást nem helyettesíti a heti egyszeri tenisz. Gyerekeknél ez az idõ napi egy óra kellene legyen. A magyar lakosság átlagos koleszterin szintje 5,7 ? 5,8. Ha ezt öt év alatt sikerülne 4,7-re levinni, fele ennyien halnának meg infarktusban. Ha ehhez még 20 százalékos vércukor-szint csökkenést is társíthatnánk az egész országra nézve, a szív és érrendszeri megbetegedések és halálozások száma hetven százalékkal volna kevesebb!

A könyv szerzõje, dr. Õry Klára is elismerte: 25 év lemaradásunk van a nyugati szakirodalomhoz képest ? ezen a téren. Az egészséges életmód alapelemei ismertek voltak már az ókori orvostudományban is. Könyvében lényegében ezeket veszi sorra. Az együttmûködés az orvossal a gyógyítás fontos tényezõje. Ehhez kapcsolódhat az önsegélyezõ programok sora, amiknek a megelõzésben van nagy szerepe.

A fájdalom és a szenvedés vizsgálata is hiányzott nálunk mostanáig. A fájdalomkutatás a világon is mindössze 25 éves múltra tekint vissza. A fájdalom oka nemcsak szöveti sérülés lehet és érzékelése összefügg a figyelemmel. A szorongás és félelem is kockázati tényezõ a szív-érrendszeri megbetegedésekben. Tartósan megváltoztathatja a gondolkodásunkat, viszont jókor történõ kezeléssel elkerülhetõ.

A könyv két fejezete is tárgyalja a stressz szerepét. Az érdeklõdés a munkahelyi stressz után a házassági stressz felé fordult ? fõként a nõk esetében. A harag és a düh tüneteivel az ókortól napjainkig foglalkoztak, elsõsorban a hipertóniásokra vonatkozóan. Tudományos szakmunkák tömege támasztja alá a pszichoszociális kockázati tényezõk meglétét is. Tizenöt évet felölelõ amerikai kutatások a vallásos elkötelezettség és a kórházi tartózkodás hossza között tártak fel kétségtelen összefüggést.

Az USA mintegy kétszáz centrumában végeznek szívsebészeti beavatkozásokat és ott a mûtéti csoportban teológus is dolgozik. A vallásos hit gyakorlása és az immunrendszer mûködésének kölcsönhatásairól komoly bizonyítékok vannak. A megbocsátási készséget már önálló, nagy intézet kutatja. A könyv mindezen érdekes témakörökrõl részletesen szól.

A könyv lektora, dr. Rihmer Zoltán professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy a WHO és a Harvard Egyetem kutatói együtt állapították meg: a munkaképtelenségben töltött évek okai között a 3. helyen pszichológiai indíték áll és ez az ok 2020-ra várhatóan a 2. helyre kerül. A depressziós betegek között az infarktus hétszer(!) gyakoribb és az öngyilkosság is sûrûbben fordul elõ. A depresszió kialakulását viszont gátolja a megfelelõ HDL (védõ-koleszterin) szint és az átlagosnál magasabb halfogyasztás! Ugyancsak a táplálkozás fontosságára utaló adat, hogy szülés elõtt a placenta az anya szervezetébõl magába szívja az Omega-3 zsírsavat és ? egyebek mellett ? az lehet az egyik oka a nõk szülés utáni depressziójának.