Valószínűleg csak a madártan szakemberei tudják, hogy a dél-balatoni borvidékhez tartozó Kishegyen él az ország legnagyobb gyurgyalag kolóniája. A hegyen dolgozó Pócz pincészet ezt a madarat választotta borai címerének – derült ki azon a bemutatón, amit a napokban, a főváros szívében, a népszerű Kadarka Borbárban tartottak.

Valószínűleg csak a madártan szakemberei tudják, hogy a dél-balatoni borvidékhez tartozó Kishegyen él az ország legnagyobb gyurgyalag kolóniája. A hegyen dolgozó Pócz pincészet ezt a madarat választotta borai címerének – derült ki azon a bemutatón, amit a napokban, a főváros szívében, a népszerű Kadarka Borbárban tartottak.

A balatonlellei Pócz Pincészet 1991-ben kezdte meg működését, de Pócz József életében a szőlőtermesztés és a borkészítés hagyománya generációkra vezethető vissza. „A rendszerváltást követően kezdtem el építeni a birtokot – mondta el a bemutató kezdetén – és ma már nemcsak szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, hanem vendéglátással is foglalkozunk. Szerencsés embernek mondhatom magam, mert azok közé tartozom, akiknek a szakmája, a hivatása és a hobbija azonos! A munkában segítségemre vannak gyermekeim, Szilvia, Attila és nem utolsósorban a párom, Katalin. Bízom benne, hogy unokáim is belenőnek, beleszeretnek majd ebbe az életformába." Pócz József ma már nemcsak a pincészetének vezető borásza, hanem egyben a Balatonlellei Hegyközség elnöke is. „Az, hogy ma itt tartunk, rengeteg erőfeszítésnek köszönhető, de úgy hiszem, megérte az áldozatos munka, amit mind a szakma, mind a fogyasztók értékelnek."

A Kadarka borbár, Budapesten, a Király utcában, arról híres, hogy ott főleg a hazai kisebb pincészetek válogatott borait találjuk. Olyanokat, amiket szívesen meginnánk! Készletüket mindazoknak kínálják, akik már régóta kóstolják a borokat, de azoknak is, akik még csak most kezdik. Mindenki megtalálhatja az ízlésének legmegfelelőbbet, emellett felfedezheti a magyar borrégiók rejtett sajátosságait. Olyan borokkal ismerkedhetnek, amik nincsenek ott az áruházak és a nagy vinotékák polcain, de ott lenne a helyük az asztalainkon. Így ismerkedtek meg Pócz Józseffel is, akinél a legelső pillanatban „a tiszta tekintetből és az erős kézszorításból" úgy gondolták, hogy a palackokban is rendben lesz minden. A kapcsolatuk már négy évnél öregebb és eddig még senkinek sem volt oka panaszra.

A birtok a 350 méter magas Kishegyen, úgy a 260 méter magasságában található, ahonnan nagyon szép kilátás nyílik az egész Balatonra. Tíz hektárjából haton fehérszőlőt termelnek. Borkészítési filozófiájukra jellemző, hogy nem féltik a „rangjukat" és képesek játékos, könnyed, igazi nyári borok készítésére is. Az egyik ilyen a „Bubori", melynek már a neve is árulkodó. Gyöngyözőbor, és mivel a pincészet erőssége a házasítást, természetesen ez is egy cuvée. Három fajta: Olaszrizling, Zöld Veltelini és Rizlingszilváni gondosan megválasztott keverékaránya üde frissítő italt eredményezett. Készítésekor eleinte úgy járnak el, mint minden más bor esetében. Csak amikor a palackba kerül, akkor adnak hozzá kevés széndioxidot.

Pócz József meggyőződése, hogy bár nagyon fontosak az alapborok, a házasítás mutatja meg igazán, hogy annak a pincészetnek milyen a stílusa, milyen a borász ízlésvilága. Mennyire tudja egyedivé tenni a bort és ezzel együtt a pincészetét. Ezt a felfogást tükrözi a 2014-es Páros is, mely Chardonnay és Sauvignon Blanc fajták házasításával készült. Nevezetessége, hogy Magyarországon ebben a pincészetben készült elsőként ilyen összetételű házasítás 2001-ben, a 2000-es évjáratból származó borokból. A története is érdekes. A két alapbor tartálya egymás mellett volt, barátokkal kóstolgattak a pincében és véletlenül az egyikük összeöntötte két pohár tartalmát. Ez adta az ötletet, és hogy milyen eredménnyel járt, mi sem bizonyíthatja jobban, mint a tény: 2001-ben a Vinagora nemzetközi borversenyen ez a házasítás ezüstérmet kapott! Készítésekor öt hónapig érlelik finom seprőn, tartályban.

A pincészetben ugyanis az ezer hektoliteres tárolótérből 900 acéltartály és 100 hl a fahordós. Az arányt az indokolja, hogy ez a borvidék inkább a könnyed, illatos borok hazája. Erjedéskor viszont sok hő keletkezik, és ha túlságosan felmelegszik az erjedő must, kiégnek belőle az illatok és zamatok. Nem lesz olyan finom, gyümölcsös a bor. Szüretkor a mustot az acéltartályokban előbb 10 C fokosra hűtik, a szennyeződés leülepszik a tartály aljára, csak a színmustot fejtik át és erjesztik, 14-16 fokon. Így készült a Kokas-hegyi Chardonnay is. A 2015-ös esztendő igazán kiváló évjárat volt. Annyit sütött a nap, amennyi kellett és annyi eső esett, amennyit a szőlő szeretett. A szüret is jól sikerült, száraz időszakban, kézi szedéssel, válogatva. Erjedés után az újbort 225 literes, új tölgyfa hordókba tették és öt hónapig érlelték. Egy érdekes történet ehhez a borhoz is fűződik. A 2009-es évjárattal a pincészet részt vett a Vince Magazin borversenyén, ahol bekerült a legjobb 11 magyar bor közé. Majd a szervezők összeválogattak a világ minden részéről, hasonló évjáratú, árkategóriájú borokat. Neves külföldi borszakértőket, „master of vine" cím birtokosait kértek fel, ők egy magyar – egy külföldi borpár közül választották ki a jobbat. A tizenegy párból hét magyar győzött, közöttük volt a Pócz pincészet Chardonnay-a is. Megverte a palackonként 99 euróba kerülő, francia párját!

A 2015-ös Rosé Cuvée, Cabernet Sauvignon és Kékfrankos házasításából készült. A kékszőlő fajtákat a megfelelő érettségi állapotban szüretelik, általában egy tőkéről egy fürtöt vesznek le. Ebből lesz rosé, a többit a tőkén hagyják és csak hetekkel később szedik le – vörösbornak. Ez a vörösborok minőségét javító terméskorlátozás is egyben. Az időpont persze minden évben más, erősen függ az időjárástól. Sokszor előfordul, hogy a Kékfrankost teljes egészében le lehet szedni a roséhoz, mert ebben az előszüreti állapotban adja a legszebb, legillatosabb bort. A Pócz pincészetben tehát nem a máshol megszokott, igen gyakori módszerrel dolgoznak, nem a vörösborok szőlőjének préselésekor választják le a kezdetben kapott levet, hogy abból héjon erjesztés nélkül rosét készítsenek. A náluk alkalmazott eljárással könnyedebb borokat kapnak.

Már az eddigiekből is bizonyára kiderülhetett, hogy ebben a pincészetben a jó minőség mellett az egyszerűségre, természetességre törekszenek. Ez a borok címkéjén is megmutatkozik. A „legkomolyabb" – sok helyen birtokbornak nevezett – prémium minőségű házasítást egyszerűen az évjárat megjelölésével nevezték el. A „2013" cuvée-t Cabernet Sauvignonból, Merlotból és Kékfrankosból rakták össze, 60 – 35 – 5 százalék arányban. Az 5 %-ot akár fel sem kellene tüntetni, de itt megteszik, mert a Kékfrankos ad finom fűszert a bornak. Hagyományos módon, csömöszöléssel, kádban erjesztették, utána új barrique fahordóba tették és abban érlelték 24 hónapig! Bármennyire meglepő, ez a kitűnő bor csavarzáras üvegben kerül forgalomba. Társaságban ugyan még hiányzik a dugóhúzás „szertartása", de az éttermekben már jobban örülnek a csavarzárnak. Könnyen kezelhető, mégis jól zár és a bor nem kap dugóízt. Talán csak a hosszú, palackos tárolásra szánt boroknál nem előnyös, ott levegő helyett egy kevés nitrogént vagy széndioxid gázt kell az üveg nyakába tölteni. A borokról és a pincészet egyéb kínálatáról részletes ismertető található a http://poczpinceszet.hu oldalon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük