Sokakat érdeklő titkokról lebbenti fel a fátylat a Szépművészeti Múzeumban látható új kiállítás. Mert ki ne gondolt volna már arra: milyen jó lenne egyszer bepillantani az egyiptomi múmiák szövetburkolata alá.

Sokakat érdeklő titkokról lebbenti fel a fátylat a Szépművészeti Múzeumban látható új kiállítás. Mert ki ne gondolt volna már arra: milyen jó lenne egyszer bepillantani az egyiptomi múmiák szövetburkolata alá.

Azt reméljük, hogy a hozzánk látogató gyerekek és felnőttek valóban többet fognak megtudni erről a csodálatos világról – mondta el a kiállításról szólva dr. Baán László,a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Megismerhetik, hogyan mumifikáltak több ezer évvel ezelőtt embereket, állatokat, mi volt ennek a technikája? Ez a kiállítás sok szempontból más, mint a többi. Már az előkészítése során rendkívül komoly tudományos munka zajlott, együttműködve az Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinikájával. Valóban számtalan izgalmas kérdésre kaptunk választ, a munka mibenlétét pedig háromdimenziós filmen tekinthetik meg a látogatók.

A múzeum egyiptomi gyűjteményének egyiptológusa, Petrik Máté, szerint a gyűjteményben őrzött négy múmiáról eddig keveset tudtak a szakemberek. A most lezajlott vizsgálat lehetőséget adott arra is, hogy elkezdhették a műtárgyak háromdimenziós digitalizálását. A tudományos eszközökkel történő múmiakutatás a 19. század végén indult meg, párhuzamosan az orvosi képalkotó módszerek fejlődésével. Eleinte csak a röntgen, majd az 1970-es évektől kezdődően a CT vizsgálatokkal is. Ezzel az eljárással a múmia pólyákkal fedett, belső részei is feltérképezhetők, anélkül, hogy a testeknek bármilyen sérülése esett volna. Az így készült felvételekből tudtak a Természettudományi Múzeum antropológusai, a Bűnügyi Szakértő és Kutató Intézet munkatársai és az Országos Környezetegészségügyi Intézet mikrobiológusai izgalmas következtetésekre jutni.

A SOTE Radiológiai Klinikájának tudományos főmunkatársa, dr. Karlinger Kinga, radiológus, patológus szakorvos elmondta: 0,78 milliméter vastag, egymást átfedő képszeleteket készített a gép a múmiákról. A csontnak, az emberi szöveteknek, a mumifikáláshoz használt anyagoknak más a tulajdonsága, másként nyelik el a sugárzást. Így lehet róluk pontos, háromdimenziós képet alkotni. Segítségével meghatározhatók a mumifikált személyiségek biológiai jellegzetességei, egykori vonásaik, esetleges betegségeik, haláluk ideje, oka, körülményei, továbbá a test mumifikálásának menete és technikája.

A múmiákat nemcsak CT-vel vizsgálták meg, hanem embertani vizsgálatokat is végeztek. Fóti Erzsébet, a Természettudományi Múzeum antropológusa azért tartotta különösen értékesnek a most lezajlott vizsgálatokat, mert Egyiptomban nagyon ritkán lehet ép, érintetlen múmiákat találni. A sírokat többször is kirabolták, mindent összetörtek bennük már évezredekkel ezelőtt. Nekünk szerencsénk volt, mind a négy múmiánál – két férfinél és két nőnél – egy sereg új dolgot lehetett felfedezni. Közülük hárman nagyon fiatalon, a húszas – harmincas éveik között, inkább a húszhoz közel haltak meg.

Az egyik, a feliratok alapján név szerint is ismert holttest múmiája, a koporsó ikonográfiájának elemzése, a mumifikálás technikájának vizsgálata igen sokat elárult. A Hortesznath nevű ember múmiája és koporsója az i.e. harmadik századi, Ahmim városához kötődő temetkezési együttesekhez kapcsolható. A koponyáról készített CT felvételek révén pedig – arcrekonstrukcióval – Hortesznath egykori arcvonásait is sikerült megeleveníteni, több mint kétezer év elteltével! A Rer néven ismert múmiáról kiderült, hogy egy 20 – 24 év közötti, az i.e. 3-4. században elhunyt nőt takar, akinek csontváza erősen roncsolódott, valószínűleg erős fizikai trauma okozta a halálát.

A múmiák bemutatásáról szóló program célja az volt, hogy életre keltsék a múltat – állapította meg dr. Réthelyi Miklós, Nemzeti Erőforrás miniszter. Az egyiptomiak azt hitték, hogy magát az embert is életre tudják kelteni. A balzsamozó papok az örök életre készítették fel az elhunytat. Most a Szépművészeti Múzeum kiállításán virtuális rekonstrukciók segítségével megelevenedik az egyiptomi ember és az ókori társadalom történelme és hitvilága. Megismerjük a régi embert, aki számára a természet nem díszlet volt, ő része volt a természetnek. Legyen bátorságunk és képzelőerőnk ahhoz, hogy magunk elé idézzük, hogyan élt a régi ember. Legyen bátorságunk életre kelteni a múltat, hogy jobban megismerjük magunkat!

A kiállítás a négy múmiát négy különböző tekintetben mutatja be: a demográfia, a betegségek és halál az ókori Egyiptomban; a mumifikálás technikája, a testek konzerválása; felkészülés a túlvilágra, a múmiák külső díszei, valamint a személyiség ábrázolása az ókori egyiptomi művészetben. Egy külön teremben a kutatási módszerek eredményei háromdimenziós formában, egy virtuális térben elevenednek meg a látogatók előtt. Ez utóbbi egy térhatású film megtekintését jelenti, ahol megfelelő szemüveg segítségével a néző egyedülálló és valósághű élmény részese lehet. A kiállítás október 22-ig látogatható Budapesten a Szépművészeti Múzeumban.

www.szepmuveszeti.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük