Révay András: Rejtett erővonalak
4 perc olvasás 
A Haas Galéria 2008-ban is folytatja Merítés a KUT-ból című kiállítás-sorozatát, amely a két világháború között működő Képzőművészek Új Társasága kiváló tagjait mutatja be. Ezúttal a sorozat XII. részeként, az idén húsz éve elhunyt Barcsay Jenőről emlékezik meg 2008. október 17-től december 6-ig a Falk Miksa utca 13. alatt található kiállítótermében.
A Haas Galéria 2008-ban is folytatja Merítés a KUT-ból című kiállítás-sorozatát, amely a két világháború között működő Képzőművészek Új Társasága kiváló tagjait mutatja be. Ezúttal a sorozat XII. részeként, az idén húsz éve elhunyt Barcsay Jenőről emlékezik meg 2008. október 17-től december 6-ig a Falk Miksa utca 13. alatt található kiállítótermében.
A kiállítás gerincét a húszas – harmincas – negyvenes években festett képek adják. A művész festői formanyelvét a kezdetektől expresszív kifejezőerő és a monumentalitás iránti fogékonyság jellemzi. A húszas évek végétől rendszeresen Szentendrén dolgozó Barcsay jellegzetes, rálátásos tájképein, majd szentendrei városképein egyaránt a térmélység síkba transzponálásával kísérletezik. A harmincas években nemcsak a szentendrei művésztelep, de a KUT kiállításainak is markáns, meghatározó képviselőjévé teszi. A közületi- és magángyűjtemények gazdag kollekcióiból válogató tárlat, az eddig kevésbé ismert alkotói periódusok bemutatása révén átfogó keresztmetszetet adva, új megvilágításba helyezi az életművet.
Barcsay látásmódján sokat változtatott a külföldön töltött idő. Ösztöndíjjal először 1926-ban utazott Párizsba. Eleinte teljesen lefoglalta a város és a múzeumok felfedezése, ebben az időben alig alkotott valamit. Lyka Károly tanácsára ezután – 1927 áprilisában – Firenzébe ment és néhány hónapig Olaszországban maradt. Itt végre dolgozott, a vidéket, a hegyeket járta, majdnem remeteszerű életet élt. Néhány évvel később ismét Párizsba ment és ezt az út igen fontossá vált számára. Megismerte és megértette a kubizmust, melynek hatása több munkájában is megmutatkozik. Jelentős művei közé tartozik például a Meudoni táj (1930) és néhány másik alkotás, mint például a valószínűleg már Szentendrén készült Táj (1930).
Felfedezte a képtér síkokból felépülő szerkezetét, mely szemléletbeli változás igen jól látható a Szajna-híd című – szintén 1930 körül készült – olajfestményén. Az évtized közepétől festői érdeklődése a tájképektől fokozatosan az intimebb hangvételű képek felé fordult. A negyvenes évek elején gyakran járt Észak-Erdélyben is.
1945 után a Magyar Képzőművészeti Főiskola anatómia és szemléleti látszattan tanáraként nemzedékek sorát tanította a látás művészetére. Az ötvenes évekbeli figurális kompozícióin a trecento hatása érvényesül, a hatvanas – hetvenes években készült alkotásait lírai absztraktnak nevezhető geometrikus formanyelv, végül az elsősorban a fekete-fehér kontrasztjára építő, redukált színvilág jellemzi.
A Barcsay Jenő emlékkiállításhoz kapcsolódóan a Haas Galéria KUT-Klub programot szervez december 7-én, a 10. Műgyűjtők Éjszakája alkalmából, melynek célja, hogy művészettörténészek, kortársak, gyűjtők közreműködésével a Képzőművészek Új Társasága ismert és kevésbé ismert tagjainak portréját megrajzolja. Meghívott vendégeik, akik tárlatvezetést tartanak: Kopócsy Anna, Verba Andrea és Zsákovics Ferenc művészettörténészek, Balogh László, Deim Pál és Konok Tamás festőművészek.
A Barcsay kiállítás megnyitója 2008. október 17-én pénteken, 17 órakor lesz a Haas Galériában, megnyitja: Konok Tamás festőművész.
