Keceli kirándulásunk végén érdemes ellátogatni a szomszéd faluba. Ám kifelé menet a városból még tehetünk egy kitérőt – ha gyerek is van velünk, akkor bizonyosan meg is tesszük. Bár a látvány a felnőttek többségét is megfogja.

 

 Keceli kirándulásunk végén érdemes ellátogatni a szomszéd faluba. Ám kifelé menet a városból még tehetünk egy kitérőt – ha gyerek is van velünk, akkor bizonyosan meg is tesszük. Bár a látvány a felnőttek többségét is megfogja.

 A keceli Pintér-művek határainkon túl is jól ismert, rendkívül sikeres vállalkozás. A nagyhírű ipartelep közvetlen szomszédságában szokatlan kiállítás látható. Szabadtéri haditechnikai park, melyben a korszerű hadviselés szinte minden eszköze megtalálható. Van ugyan közöttük néhány jócskán elavult is, de ez mit sem von le az együttes szórakoztató értékéből. Inkább hozzáad. Felsorolni is nehéz, hányféle eredeti harci gép sorakozik ott egymás mellett. A filozofikusabb hajlamúak elgondolkodhatnak azon, milyen találékony is az ember, ha mások minél hatásosabb legyilkolásáról van szó. Ám akik ezen nem töprengenek, azok is találnak maguknak látnivalót. Akad ott a második világháborút megjárt tank, „katyusa", páncéltörő és egyéb ágyúk sora, önjáró légvédelmi lövegek, vadászrepülők és kisebb-nagyobb rakéták. Az eszközök többsége megmászható és ezt a gyerekek ki nem hagynák. Egy külön épületben modellkiállítás kapott helyet.

Ha rá tudtuk venni magunkat – és családunkat – hogy visszatérjünk a béke földjére, vegyük az irányt Akasztó felé. Ott találunk egy másik, mintaszerűen sikeres vállalkozást. Igazolásául is tekinthető annak, hogy egy jó ötlet, magas színvonalon, pontosan kivitelezve, napjainkban is képes szilárd megélhetési alapot nyújtani egy egész családnak. Ráadásul úgy, hogy közben sok más embernek kínál örömet és szórakozást. Persze kell hozzá jó adag kitartás, szorgalom, szaktudás, szóval kemény munka, éveken át. Lehet, hogy még egy kis szerencse is. De azt szokták mondani: a szerencse a bátrak mellé áll, azok mellé, akik panaszkodás helyett belevágnak és végigcsinálják!

 Az Akasztói Horgászpark és Halascsárda családi működtetésű vállalkozás, itt dolgozik a feleségem, a lányom, a fiam – mondta el tulajdonosa, igazgatója, Szabó József. Már a névválasztással is felhívja magára a figyelmet, mert az országban mindenhol „halász"-csárdának nevezik a hasonlókat. Ők ezért ki akartak egy kicsit tűnni a többi közül. Ez a hely más, mint a többi. Igyekeztek egy parkot létrehozni, ami ápolt, picit mesterséges, de mégis természetes benyomást kelt. A munka még 1989-ben kezdődött, akkor kezdték el építeni a halastavakat. A halgazdaság területe 230 hektár. Saját kivitelezésben épült, a bevételt mindig fejlesztésre fordították.

 Már 13 nagyobb tó, harminc teleltető, keltető, ivadéknevelő tartozik hozzá. Most épül a hal-előnevelő csarnok. A tulajdonos Gödöllőn végzett, az Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán, majd halászati szakmérnök képesítést szerzett Debrecenben. A vendéglátás oldaláról is megvan a szakmai háttér, a lányom most végzett a Gazdasági Főiskolán, Szálloda és Idegenforgalom szakon – folytatta az igazgató. A fiam a Corvinus Egyetemen vállalatvezetést tanul. A legnagyobb forgalom nyáron van. Amint kezdődik a jó idő, szinte megháromszorozódik az éttermi vendégek száma, no meg persze a horgászoké is.

 Április elejétől október elejéig tart a horgász-szezon, ilyenkor összesen mintegy tízezer horgász érkezik. A halgazdaság megépülése után – szinte kívánságra – 2001-ben jött a Széchenyi-terv. Így készülhetett el a csárda, 2004. augusztus 20-án volt a megnyitó. Az emeleten van egy panzió, három egyszobás, három kétszobás lakrésszel. Gyorsan kiderült, hogy ez kevés. A gazdasághoz 38 fokosra fűtött vizű szabadtéri- és egy pezsgőfürdő medencés strand és játszótér is tartozik. A mellette álló rendezvényteremben sok esküvőt tartanak. Ilyenkor a szobákat is lefoglalják, a horgász vendégeknek nem marad hely. Ezért a tervek között máris szerepel a panzió és a konyha bővítése.

A konyha – és természetesen az étterem – jellegzetessége az akasztói ponty-hallé. Átmenetet képez, mert egy kicsit dunai és egy kicsit tiszai jellegű. A tiszai, passzírozott alaplével készül, a dunainál pedig egyben feltesznek mindent, megfőzik, viszonylag gyorsan kész. Itt pontyból főzünk egy alaplevet, kevés harcsacsontot is teszünk bele, de nem passzírozzuk, csak leszűrjük. A szűrt lébe főzzük bele a filét, ami minden esetben irdalt, szálka-szegény halszelet. A csárda másik különlegessége a füstölt ponty. Melegfüstön készül. Tavaly az országos halfőző versenyen első díjat kapott. Egy svéd barátomtól jött az ötlet – meséli az igazgató, ő hozott először füstölőt. Kipróbáltunk benne busát, pontyot, amurt, ez vált be a legjobban. Eleinte még úgy kellett kínálgatni, most viszont már minden nap füstölni kell. Nagyon sokan kilós tételben viszik el, itt pedig hideg előételként, salátával fogyasztják. A birkapörkölt régi, a tájra jellemző étel errefelé. Saját tenyésztésű rackából készül. Kicsontozzuk, így jobban kedvelik a vendégek. A báránysült is a saját állományból kerül ki, a bélszínhez hasonlóan érlelve, rostlapon félig átsütve tálalják. Az érlelés az argentin módszerrel azonos, a húst 7-8 napig négy fokon tartják.

Mindezekhez az ételekhez környékbeli borokat kínálnak. Van termelő, akinek áruja sokáig meg tud maradni a borlapon, másoknak ez nem mindig sikerül. Valójában mindig a vendég dönt. A csárdában csak magyar borokat árulnak. A magyar borok kiválóak, a világ bármelyik borával felveszik a versenyt. Az itt ugyancsak nagyon kedvelt roséban pedig szinte verhetetlenek. A választék elég nagy, minden híresebb termelőtől van rosé.

Vízparti vendéglátásban, esténként gondot okozhatnak a szúnyogok. Távoltartásukra az ÁNTSZ által engedélyezett, kombinált vegyszert alkalmaznak. Hatására az épület környéke szinte mentes a vérszívóktól. Megtetézi ezt egy ravasz ötlet. A kerthelyiségben sárga izzókat használnak, mert azt nem látják a rovarok, nem vonzza ide őket. Bátran javasolhatjuk mindenkinek, hogy a Kecel-környéki kirándulását itt fejezze be egy jó vacsorával.

(Fotó: Kovács Krisztina)

Tartalom:

1. rész

Révay András: Ezer tó vidéke | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39683

2. rész

Révay András: A város és a bor | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39689

3. rész

Révay András: Külföldön is híres a keceli iskola | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39699

4. rész

Révay András: Az öreghegyi, borértőknek készül | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39708

5. rész

Révay András: Sikeres vállalkozók | EuroAstra Internet Magazin

http://www.euroastra.info/node/39716

6. (befejező) rész a tartalomjegyzék

Városnap az Euroastrán: Kecel és környéke | EuroAstra Internet Magazin
http://www.euroastra.info/node/39718

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük