Révay András: Suttogó képek
Ahogy mondani szokták: gombostűt sem nagyon lehetett volna leejteni a Kárászy-szalon legújabb rendezvényén. Szotyory László Munkácsy-díjas festőművész „Repülők és egyéb szépségek" című kiállításának megnyitóján megteltek a termek.
Ahogy mondani szokták: gombostűt sem nagyon lehetett volna leejteni a Kárászy-szalon legújabb rendezvényén. Szotyory László Munkácsy-díjas festőművész „Repülők és egyéb szépségek" című kiállításának megnyitóján megteltek a termek.
A festőművészek az érzelmeiket, vágyaikat rakják fel a képekre – mondta el Lugosi Lugó László fotóművész a kiállítás megnyitásakor. Azért nagyon érdekesek ezek a képek, mert nagyon jól lehet látni, hogyan alakul ki valami egy üres, fehér vászonfelületből. Lányok, parkok, épületek, legkülönfélébb járművek, autók, vonatok és repülőgépek, furcsa afrikai képek – és mindegyiken azt látjuk, ahogy a vászon megtelik színekkel. Gyakran az ecset nyomai, a ceruzavázlat vonalai is jól kivehetők. Egy képben nemcsak az ábrázolt motívum lehet érdekes, de az is, ahogyan ott van rajta a művész keze nyoma, no meg a lelke nyoma is.
Némelyiken az arányok meglepőek, esetleg, ahogy a talajon a legelképesztőbb színek vegyülnek, a kék és sárga ellenére összességében mégis zöldes hatást látunk. A felhőkarcoló New Yorkra emlékezteti a nézőt, ami ráadásul a világ legfantasztikusabb városa. A kép szinte képregénybe illik, ahol a figura melletti buborékba beleírják, mit mond a szereplő. Itt viszont azt lehet találgatni, mit gondol a felhőkarcoló, ezért akár azt a címet is kaphatta volna, hogy „A gondolkodó felhőkarcoló". A szemlélőből kiváltja azt a hatást, hogy legszívesebben leakasztaná és hazavinné magával.
„Egy film jutott először eszembe, amikor végignéztem a kiállításon." Kárászy Szilvai szerint, a művész életének filmje idéződött fel benne. Ezek a képek egy láthatatlan világot mutatnak meg nekünk, mint a valódi filmforgatás fontos jeleneteinél készülő – szakszóval standfotónak nevezett – fényképek sora. A festő legbensőbb titkairól suttognak. Bár sok képen igazi, reális helyszínt látunk, az összhatás mégis irreális, megfoghatatlan. Az alkotó minden korszakából vannak jelen művek, melyek által bepillantást nyerhetünk ezekbe a korszakokba. A valósággal párhuzamos belső világ tükröződik bennük.
Az igazán jó képeknek megvan az a sajátosságuk, hogy megszólítják a nézőt. Ezek a képek női hangon szólalnak meg, de természetesen mindenkinek mást és mást mondanak, a szemlélő pillanatnyi hangulatától, lelkiállapotától függően. Segít ebben a technika, az ecsetkezelés, a rajzok, kontúrok áttűnése a színek mögött és alatt. Lehetőséget adva nekünk arra, hogy a festő által éppen „elkapott" pillanatot új életre keltve másként engedjük tovább folytatódni. Szotyory László legújabb kiállítása május végéig tekinthető meg a Kárászy-szalonban (1137 Budapest, Pozsonyi út 36. IV. 2.). A belépés ingyenes de előzetes bejelentkezéshez (+3630 650 5313) kötött.