Révay András: Találkozás a történelemmel
A japán államalapítás ünnepén új kiállítás nyílt a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A megnyitón jelen volt dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Japán budapesti nagykövete is.
A japán államalapítás ünnepén új kiállítás nyílt a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A megnyitón jelen volt dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter és Japán budapesti nagykövete is.
A meghívott vendégeket először dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka köszöntötte. A Múzeum gyakran ad otthont a diplomáciai testületek nemzeti rendezvényeinek, így ez az alkalom nem számít rendkívülinek az intézmény életében. Most – az ünnepi megemlékezésen túlmenően – a látogatók bemutatók, előadások segítségével ismerkedhettek a japán harcművészet és kultúra kevésbé ismert ágaival, a történelem, hagyomány, művészet legfontosabb elemeivel. A továbbiakban az érdeklődők kiállítást tekinthetnek meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum japánnal kapcsolatos tárgyairól, különböző típusú kimonókat, azok viselésének módját, kiegészítőit is láthatnak.
„Minden ember tíz szín – tartja a japán közmondás, ami azzal a magyar közmondással vethető össze, hogy ahány ház, annyi szokás" – kezdte megnyitó beszédét dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter. Ez a gondolat azt is jelenti, hogy minden család, minden közösség egy kicsit másképp látja mindazt, ami körülveszi. Az a sokszínűség, ami a távoli Japánt jellemzi, arra figyelmeztet bennünket, hogy igenis érdemes egymással találkozni, érdemes a tisztelet és a kölcsönös megbecsülés jegyében együtt dolgozni. A diplomáciai kapcsolatokat még az Osztrák – Magyar Monarchia vette fel őfelségével, a japán császárral 1869-ben. Azóta a technika és a tudomány összegyűrte a köztünk lévő távolságot. A sok hónapos veszélyes utazást felváltotta a repülés, a lassan vánszorgó levelet az internet és az e-mail.
Talán van legalább ekkora közeledés a lelkekben is. Egyre többet tudunk egymásról, egyre jobban értjük egymást. Tapasztalhatjuk, hogy Japánban legalább akkora tisztelettel kezelik Bartók és Kodály örökségét, mint mi magunk. Idehaza sok – sok ezer magyar fiatal tanulja a japán élet mélységeibe vezető harcművészeteket, szerte az országban. Ezzel edzik testüket, élesítik szellemüket és mind eközben különleges gondolkodási módot sajátítanak el, ami a japán nemzet legősibb értékeivel erősíti őket. Ennek bizonyítéka ez a kiállítás is, ami egy nagyszerű találkozásra ad lehetőséget. Találkozásra a történelemmel, találkozásra egy távoli, gazdag kultúrával.
Ito Tetsuo, Japán rendkívüli és meghatalmazott nagykövete megerősítette a miniszter szavait. Mióta két és fél évvel ezelőtt Tokyoból Budapestre neveztek ki japán nagykövetnek – mondta – magam is megtapasztalhattam, hogy a magyar emberek nagy elkötelezettséggel viseltetnek Japán, és jóindulattal a japán emberek iránt. Magyarországon számtalan helyen, szinte egymás után rendeznek a japán kultúrát bemutató eseményeket. Nagy örömömre szolgál, hogy most a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban első ízben megrendezésre kerülhetett a Japán Nap.
A megnyitó, február 11-e ugyanis a japán államalapítás ünnepe. Ezt a napot, amely a legenda szerint Japán első császára, Jinmu császár trónra lépésének napja, még 140 évvel ezelőtt nevezték ki az államalapítás napjának. A jelenlegi uralkodó, őfelsége Akihito császár, tehát Jinmu császár óta már a 125. uralkodó. Annak következményeként, hogy Japán ilyen hosszú történelemmel rendelkezik, és mert szigetország is egyben, az elmúlt évszázadok alatt számos sajátos kultúrát és tiszteletben tartott tradíciót fejlesztett ki. Ez a rendezvény jó alkalmat nyújt, hogy Magyarországon még jobban megértsék és megkedveljék a japán kultúrát.
A kiállítás megnyitásához illeszkedő egész napos programban japán dob és kardvívás bemutatón, Japánnal kapcsolatos előadásokon és origamin, kalligráfián, bonsain keresztül tervezik a japán kultúra sokrétű bemutatását. Mikor megtudtam, hogy a mostani esemény előadóinak nagy része magyar, nagyon meglepődtem – emelte ki a nagykövet. Valóban: a Taiko Hungary Japán Dob Egyesület minden tagja magyar, előadásukban mégis az autentikus távol-keleti hangzásvilág tökéletes megszólaltatása érvényesült. Aki nem látta a művészeket, készséggel elfogadta volna, hogy japán együttest hallott.
Ugyanez volt igaz a következő bemutatóra is. A Hyoho Niten Ichi Riu – magyarul: Két kard egy egység – kenjutsu iskola növendékei már a japán harcművészet magas fokából adtak ízelítőt. Bemutatóról lévén szó, a köztudottan borotvaéles japán kardokat ezúttal azonos méretű botokkal helyettesítették. Ezek pont ugyanúgy alkalmasak a támadás és védekezés elemeinek gyakorlására, mint a valódi kardok. Bár a harcosok magyarok voltak, a vezényszavak és a válaszok is japánul hangzottak el sőt, a csapat vezetője néhány japán mondattal köszöntötte a nagykövetet is.
A két csapat bemutatóját követő egész napos programban a látogatók megismerkedhettek – többek között – a csodálatos japán kimonók titkaival. Megtudhatták például, hogy a furisode, a japán hajadonok által viselt kimonótípus. Egy nő csak az esküvője napjáig hordhat ilyen hosszú, lengő ujjas ruhát. Ha idősebb vagy férjezett a hölgy, már nincs szüksége élénk színekre. A „kuro tomesode" árulkodó név. A kuro – fekete, a tomeru azt jelenti, maradni, a sode pedig a kimonó ujja. Tomesodet az viselhet, aki a családban marad, vagyis a feleség. Anélkül, hogy elmélyednénk a kimonóviselet rejtelmeiben, elég, ha annyit megjegyzünk, hogy még legalább öt fő típusa van ennek az érdekes ruhadarabnak. A kimonók világában való barangoláson kívül a Japán-nap vendégei előadásokat is meghallgathattak a bonsai neveléséről vagy olyan ritka témáról, mint „Magyarok japán hadifogságban".